Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - HÍREK - Halász Csilla: A Magyar Levéltárosok Egyesülete szakmai napja / 87–90. o.

A MAGYAR LEVÉLTÁROSOK EGYESÜLETE SZAKMAI NAPJA 2004. május 5-én került megrendezésre a Magyar Levéltárosok Egyesülete hagyomá­nyos szakmai napja a Magyar Országos Levéltár Hess András téri épületében. A szak­mai nap témája A jövő levéltárai, levéltárak jövője — a szakmai követelményrendszer tapasztalatai volt. A megjelölt téma iránti fokozott érdeklődést mutatta, hogy szép számmal jelentek meg a szakma dolgozói. Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója köszöntötte a szakmai nap résztvevőit. A szakmai nap nyitó előadását Koncz Erika, a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riumának helyettes államtitkára tartotta. Beszédét a minisztériumban végbement — a levéltáros szakmát közvetlenül érintő — változás megemlítésével kezdte. Eszerint a Közgyűjteményi Főosztályt megszüntették, és helyébe létrehozták a Múzeumi Főosztályt, a Könyvtári Főosztályt és a Levéltári Osztályt. A helyettes államtitkár asszony ezen rövid hír közlése után a levéltárak legfontosabb feladatainak ecsetelésével és az ország kulturális életében betöltött nélkülözhetetlen szerepének hangsúlyozásával folytatta. Ez utóbbi tényt alátámasztva kiemelte, hogy a levéltáros szakma a nemzeti identitás megőr­zésének, az örökségvédelemnek, a kultúraközvetítésnek egyik alappillére. Ezek után rövid áttekintést kaphattak a jelenlévők a levéltárügy helyzetéről. 1990 előtt szűkre sza­bott anyagi alapok mellett működtek a levéltárak, így pl. ötven évig nem volt semmiféle építkezés e területen, ezért a raktárkapacitások egyre szűkösebbnek bizonyultak. Továb­bi problémát jelentett, hogy a rendszerváltozás után megszűnt szervek maradandó értékű anyagait a levéltárak őrizetére bízták, immár elodázhatatlan feladattá vált az iratmegőrző helyiségek számának növelése, így az elmúlt tíz évben tíz megyében történtek jelentős beruházások a levéltárak raktárkapacitásának bővítése érdekében. A helyettes államtitkár asszony elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában a preventív intézkedésekkel történő állományvédelemre is nagy hangsúlyt fektetnek (évente 130-150 millió forintot biztosítanak erre a célra). 1995 után a levéltárak kutató- és ügyfél­szolgálatainak feladatai (családfakutatások, helytörténeti munkák, kárpótlási ügyek stb.) fokozatosan növekedtek, egyre többen keresték fel a levéltárakat, egyre több anyagot kértek a kutatók és az ügyfelek. Emiatt az állományvédelem fontossága is mindinkább előtérbe került, így a mikrofilmek készítése, a digitalizálás egyre fontosabb szerepet játszik abban, hogy a levéltári anyagokat minél jobban megóvjuk. A raktárkapacitások növelése és az állományvédelem mellett fontos kérdés a levéltárak informatikai helyze­tének megfelelő színvonalra emelése. Erre a célra 1998-ban a NKÖM-ben kidolgoztak egy programot, amely a közművelődési szféra informatikai fejlesztésére, főként a számí­tógépes park növelésére, és az Internet szélesebb körű felhasználására helyezte a hang­súlyt. A helyettes államtitkár asszony a levéltárügy feladatai között a legfontosabbként a közigazgatási szervek egységes iratkezelésének kialakítását jelölte meg. Végül az uniós csatlakozás után négy nappal nem feledkezhettünk meg a magyarországi levéltárak uni­ós fejlődési irányának megemlítéséről sem. Véleménye szerint egy stratégiai terv kidol­gozása szükséges, amelynek követésével a magyar levéltárak az Európai Unióban is megfelelő szakmai színvonalon tudnak majd működni. A stratégiai tervnek a levéltáros­ok egyetemi képzésének megújítását, az informatika levéltári körben történő fejlesztését, a decentralizált irányítás kidolgozásának kérdéseit kell magában foglalnia.

Next