Egyetemes Magyar Encyclopaedia 4. Asaba-Azzolino, Á-Ázsiai társaságok (Pest, 1862)

Á - Állatköri fény - Állatok - Állatorvosi rendőrség

903 ÁLLATKÖR­ÉS JEGYEI.—ÁLLATORVOSI RENDŐRSÉG. 904 ben rajzoltatok, az aratás idejére utal. Az ősz jegyei a mérleg, bököly és vízöntő. Minthogy a nap September 22-dike körül látszólag ismét az egyenlítőt eléri s és napegyent okoz, a mérleg ez eseményt jelentő igen czélszerű jel ; a bököly az őszi betegségekre és a nyilas kiváltképen a vadászatra mutat, mely rendesen november hó­ban kezd élénkebben és gyakrabban folyni. A téli jegyek a bak, vízöntő és halak jegye; mint­hogy főleg a bak azon vadállat, mely a legma­­gasb szirteket mászsza, ez a legillőbb képet szolgáltat, a napnak éjszakra tartó akkori b­á­nya kijelölésére; a vízöntő a folyók, különösen a Nil folyamnak hóolvadás következtében bekö­vetkező áradásaira mutat ; a halak által pedig az ezen áradásokra következő halászatot jelöli. Az állatkor csillagzatai ezen neveinek ere­dete valószínűleg Felső-Ázsiában s talán még legelőbb a chaldaeusoknál keresendő. De az és­­napegyéni pontok hátrálása következtében az állatkör jegyei annak hasonnevű csillagzataival már nem illenek össze. Mintegy 2100 évvel ez­előtt jegy és csillagzat egybevágott, mind a kettő azonegy helyet foglalván el az égboltoza­ton , de jelenleg már 30 foknyi különbség van az egyes jegyek s a vele egynevű csillagzat közt, úgy hogy mai napon a tavasz a 113 csil­lagból álló halak-, a 66 csillagu kos- és a 141 csillaga bika-csillagzatot; a nyár a 85 csillagu ikrek*, a 83 csillagu rák- és a 95 csillagu oroszlán­­csillagzatot ; továbbá az ősz a 110 csillagból álló szűz-, a 71 csillagu mérleg és a 35 csillagu bö­köly- csillagzatot ; végre a tél a 65 csillagu nyi­­lást, az 51 csillagu bak- és a 108 csillagból álló vízöntő- csillagzatot foglalja magában.­ Az egy­kori utolsó csillagzat tehát jelenleg az első ak­ként, hogy péld.­a halak csillagzata a bikajegy­nek felel meg s igy tovább- A csillagzatok mos­tani állását valódi, azoknak egykori hely­zetét pedig képzelt állatkörnek nevezzük (1. Csil­lagzatok). (Dr. A. F.) Állatköri fény (Lumen zodiacale). Az éj­­napegyének ideje körül, röviden naplemenet után, néha a nyugati láthatáron halavány fény­vonal tűnik föl, többnyire még a tejút fényénél is homályosabb, melynek alakja ferdén a látha­táron álló gúlához hasonló. Alul szélesedő ezen fénykúp alapja mintegy ott látszik, hol a nap lement; tengelye azon pont felé van irányozva, melyen a már lement nap épen áll , s majdnem egészen a napegyenlítővel esik egybe, úgy hogy az egész öv az állatkörbe esik. A mi vidékein­ken a fénykúp tengelye mintegy 64 foknyi szög­lettel halak a láthatárhoz, de minthogy ezen tengely az állatkörbe esik, világos, hogy a lát­­határhozi hajlása a föld különböző helyein szin­tén különböző , és valóban, a hajlás annál ki­sebbé válik, mennél inkább közeledünk az egyen­­lítőhöz, melyen majdnem függélyes a láthatárra. Az éjszaki félgömbön a fénykúp csúcsa délre, tehát balra van az alaptól, a déli félgömbön pe­dig az egész gúla éjszakra, tehát jobbra hajlik az alaptól. Túl a naptörszökön az egész tüne­mény ritka, de ezen körökön belül oly gyakori, oly szép és fényes, hogy Humboldt azt a forró­övi éjek állandó díszének nevezi. A tünemény értelmezését illetőleg eddig leginkább két véle­mény merült erre nézve föl : Marian szerint az állatköri fény a nap vagy önvilágító, vagy attól világított légköre, mely a nap igen sebes forgása következtében annyira el van lapítva, hogy a napegyenlítő irányában fekvő öv képében tűnik fel , de ezen értelmezés ütközik a nehézkedés törvényeibe, melyekből meg lehet mutatni, hogy a nap légköre, ha egyátalában ilyessel bír, Mer­cur pályáján túl nem terjedhet. A második véle­mény szerint az állatkeri fény ködgyűrűtől szár­maznék, mely a napot körülfogja, azt beburkol­ja. — E véleményen kivü­l, mely még legvaló­színűbb, némelyek e tüneményt a nap szomszéd­ságában megsérült aethernek tulajdonítják, melynek létezésén a világtérben, az újabb ész­leletek szerint, kételkedni nem lehet ; — mások megint e fényt üstököscsillagi anyag kifolyásául, halmozásául tekintik, mely az üstökösöktől ak­kor elválván, midőn ezek a napközeleiket át­haladják, a nap körül gyűl- Látni, hogy e rej­télyes tünemény, mely egyébiránt nem csak nyugatra naplemente után, hanem keletre nap fölkelte előtt is feltűnik s leginkább április és május, azután September és October hónapokban látható, hogy e rejtélyes tünemény további nyo­mozása és kétely fölötti végleges értelmezése egyike azon műveknek, melyek a jövőnek fen­­tartva maradnak. (Dr. A. F.) Állatok (magy. mythologia). A hitregé­ben az állatok gyakran mint felsőbb lények alak­jai vagy csak fensőbb isteni tulajdonokkal, ihlet­tel, jó érzettel és tudattal jellemezve jönnek elő; különösen fontos vállalatoknál és eseményeknél a jós- és vezér­ állatokbani hit átalános volt. E nemű képleteik, valamint más hit- és hősregekből ismeretesek, úgy a magyar történelmi hősmon­­dákban is előjönnek. Mint jósménünk ismeretes a tátos v. táltos ló (1. e.) ; hasonlón a vezérlő szarvasok, madarak, ökrök, a csudás turul ma­dár (1. e.) többször említtetnek, s átalában nép­mondáinkban is az ős­pogány vallások által bi­zonyos tulajdonaik miatt különösen tiszteletben tartott állatok több nemei kitünőleg szerepelnek. (L. Ipolyi Magyar Mythologia, 222. 1.). (Ip.) Állatorvosi rendőrség (Veterinari po­­licei). Azon nagy veszteségek, melyeket az álla­tok pusztító járványos betegségei nem csak egyes községeknek, hanem egész vidékek- s így köz­vetve az összes nemzeti jóllétnek okoznak, szük­ségessé teszik, hogy azoknak meggátlása­ és el­nyomására mindjárt első feltűntekkor a politikai és egészségügyi hatóságok erélyes lépéseket te­gyenek annyival is inkább, mivel ezen járvá­nyok nagyobb része ragályos természetű, követ­kezőleg további terjedésük megfelelő rendőri in­tézkedések által, ha ezek elég korán léteznek, korlátozható s szűkebb határok közé szorítható.

Next