Egyetemes Magyar Encyclopaedia 4. Asaba-Azzolino, Á-Ázsiai társaságok (Pest, 1862)
Á - Állatköri fény - Állatok - Állatorvosi rendőrség
903 ÁLLATKÖRÉS JEGYEI.—ÁLLATORVOSI RENDŐRSÉG. 904 ben rajzoltatok, az aratás idejére utal. Az ősz jegyei a mérleg, bököly és vízöntő. Minthogy a nap September 22-dike körül látszólag ismét az egyenlítőt eléri s és napegyent okoz, a mérleg ez eseményt jelentő igen czélszerű jel ; a bököly az őszi betegségekre és a nyilas kiváltképen a vadászatra mutat, mely rendesen november hóban kezd élénkebben és gyakrabban folyni. A téli jegyek a bak, vízöntő és halak jegye; minthogy főleg a bak azon vadállat, mely a legmagasb szirteket mászsza, ez a legillőbb képet szolgáltat, a napnak éjszakra tartó akkori bánya kijelölésére; a vízöntő a folyók, különösen a Nil folyamnak hóolvadás következtében bekövetkező áradásaira mutat ; a halak által pedig az ezen áradásokra következő halászatot jelöli. Az állatkor csillagzatai ezen neveinek eredete valószínűleg Felső-Ázsiában s talán még legelőbb a chaldaeusoknál keresendő. De az ésnapegyéni pontok hátrálása következtében az állatkör jegyei annak hasonnevű csillagzataival már nem illenek össze. Mintegy 2100 évvel ezelőtt jegy és csillagzat egybevágott, mind a kettő azonegy helyet foglalván el az égboltozaton , de jelenleg már 30 foknyi különbség van az egyes jegyek s a vele egynevű csillagzat közt, úgy hogy mai napon a tavasz a 113 csillagból álló halak-, a 66 csillagu kos- és a 141 csillaga bika-csillagzatot; a nyár a 85 csillagu ikrek*, a 83 csillagu rák- és a 95 csillagu oroszláncsillagzatot ; továbbá az ősz a 110 csillagból álló szűz-, a 71 csillagu mérleg és a 35 csillagu bököly- csillagzatot ; végre a tél a 65 csillagu nyilást, az 51 csillagu bak- és a 108 csillagból álló vízöntő- csillagzatot foglalja magában. Az egykori utolsó csillagzat tehát jelenleg az első akként, hogy péld.a halak csillagzata a bikajegynek felel meg s igy tovább- A csillagzatok mostani állását valódi, azoknak egykori helyzetét pedig képzelt állatkörnek nevezzük (1. Csillagzatok). (Dr. A. F.) Állatköri fény (Lumen zodiacale). Az éjnapegyének ideje körül, röviden naplemenet után, néha a nyugati láthatáron halavány fényvonal tűnik föl, többnyire még a tejút fényénél is homályosabb, melynek alakja ferdén a láthatáron álló gúlához hasonló. Alul szélesedő ezen fénykúp alapja mintegy ott látszik, hol a nap lement; tengelye azon pont felé van irányozva, melyen a már lement nap épen áll , s majdnem egészen a napegyenlítővel esik egybe, úgy hogy az egész öv az állatkörbe esik. A mi vidékeinken a fénykúp tengelye mintegy 64 foknyi szöglettel halak a láthatárhoz, de minthogy ezen tengely az állatkörbe esik, világos, hogy a láthatárhozi hajlása a föld különböző helyein szintén különböző , és valóban, a hajlás annál kisebbé válik, mennél inkább közeledünk az egyenlítőhöz, melyen majdnem függélyes a láthatárra. Az éjszaki félgömbön a fénykúp csúcsa délre, tehát balra van az alaptól, a déli félgömbön pedig az egész gúla éjszakra, tehát jobbra hajlik az alaptól. Túl a naptörszökön az egész tünemény ritka, de ezen körökön belül oly gyakori, oly szép és fényes, hogy Humboldt azt a forróövi éjek állandó díszének nevezi. A tünemény értelmezését illetőleg eddig leginkább két vélemény merült erre nézve föl : Marian szerint az állatköri fény a nap vagy önvilágító, vagy attól világított légköre, mely a nap igen sebes forgása következtében annyira el van lapítva, hogy a napegyenlítő irányában fekvő öv képében tűnik fel , de ezen értelmezés ütközik a nehézkedés törvényeibe, melyekből meg lehet mutatni, hogy a nap légköre, ha egyátalában ilyessel bír, Mercur pályáján túl nem terjedhet. A második vélemény szerint az állatkeri fény ködgyűrűtől származnék, mely a napot körülfogja, azt beburkolja. — E véleményen kivül, mely még legvalószínűbb, némelyek e tüneményt a nap szomszédságában megsérült aethernek tulajdonítják, melynek létezésén a világtérben, az újabb észleletek szerint, kételkedni nem lehet ; — mások megint e fényt üstököscsillagi anyag kifolyásául, halmozásául tekintik, mely az üstökösöktől akkor elválván, midőn ezek a napközeleiket áthaladják, a nap körül gyűl- Látni, hogy e rejtélyes tünemény, mely egyébiránt nem csak nyugatra naplemente után, hanem keletre nap fölkelte előtt is feltűnik s leginkább április és május, azután September és October hónapokban látható, hogy e rejtélyes tünemény további nyomozása és kétely fölötti végleges értelmezése egyike azon műveknek, melyek a jövőnek fentartva maradnak. (Dr. A. F.) Állatok (magy. mythologia). A hitregében az állatok gyakran mint felsőbb lények alakjai vagy csak fensőbb isteni tulajdonokkal, ihlettel, jó érzettel és tudattal jellemezve jönnek elő; különösen fontos vállalatoknál és eseményeknél a jós- és vezér állatokbani hit átalános volt. E nemű képleteik, valamint más hit- és hősregekből ismeretesek, úgy a magyar történelmi hősmondákban is előjönnek. Mint jósménünk ismeretes a tátos v. táltos ló (1. e.) ; hasonlón a vezérlő szarvasok, madarak, ökrök, a csudás turul madár (1. e.) többször említtetnek, s átalában népmondáinkban is az őspogány vallások által bizonyos tulajdonaik miatt különösen tiszteletben tartott állatok több nemei kitünőleg szerepelnek. (L. Ipolyi Magyar Mythologia, 222. 1.). (Ip.) Állatorvosi rendőrség (Veterinari policei). Azon nagy veszteségek, melyeket az állatok pusztító járványos betegségei nem csak egyes községeknek, hanem egész vidékek- s így közvetve az összes nemzeti jóllétnek okoznak, szükségessé teszik, hogy azoknak meggátlása és elnyomására mindjárt első feltűntekkor a politikai és egészségügyi hatóságok erélyes lépéseket tegyenek annyival is inkább, mivel ezen járványok nagyobb része ragályos természetű, következőleg további terjedésük megfelelő rendőri intézkedések által, ha ezek elég korán léteznek, korlátozható s szűkebb határok közé szorítható.