Egyetemes Magyar Encyclopaedia 12. Pachydermák-Smyrna (Budapest, 1874)
P - (Sz.) Péter temploma - Péterffi Károly - Pétervár - Pétervárad - Péterváradi convent - Pethe-család (Hetesi) - Petőfi Sándor
101 (SZ.) PÉTER TEMPLOMA. — PETŐFI SÁNDOR. 102 nője az elégedetlen nagyok között támasztott. A zendülés gyorsan terjedt s Péter már trónvesztettnek, Katalin pedig czárnőnek jön kikiáltva. A habozó Péter kénytelen volt magát alávetni, de minthogy életben maradása Katalinra veszélyes lehetett, a szerencsétlen császár még ugyanazon év július 17-kén Ropschában a czárnő kegyencze, Orlon által kegyetlenül megfojtatott, C. T. (Sz.) Péter temploma Rómában a világ legnagyobb egyháza. Szent Péter sírja fölött építeni kezdte II. Gyula pápa, 1506. ápr. 6-kán. Raphael, Michelangelo s mások vezették az építést, s 1626. ünnepelték fölszenteltetését. A colonnaddal együtt 100 millió írtba került. Ugyanazon helyen épült, hol Anaklét pápa szent Péter sírja fölé két imaházat emelt. Ugyanitt épített Konstantin egy fényes templomot, melynek gazdagságát talán csak a konstantinápolyi Zsófiatemploma múlta felül, s mely a XVI. századig állt fenn, azóta pedig a vatikáni Péter, mint a világ legnagyobb, Istenhez legméltóbb épülete emelkedik az égbe. A főoltár alatt van a confessio, (Péter és Pál sírja) melynél folytonosan 150 lámpa ég. A főoltárnál csak a pápa misézhetett fogadja megválasztatása után a bibornokok hódolatát. A katakombák (sacre grotte vaticane) régi emlékekben gazdagok. Van itt 30 kanonok és számos beneficiatus, kik rendesen egy mellékkápolnában (hol szent Krizostom teste nyugszik) végzik az isteni tiszteletet, Szent Péter valóságban imában való apotheosis és a két vallásnak emlékköves transfiguratiója. Ez legméltóbb helye az Isten imádásának. Gibbon is mondja, hogy a vallás szolgálatában még nem volt ilyen épület. Byron pedig egyetlennek és hasonlít katlannak, Staelne az örökkévalóság lakának nevezi. Egy amerikai utazó Hilliard azt állítja lelkesedettségében, hogy nincs emberi mű, melyet hozzá hasonlítani, vagy csak utána megnevezni lehetne. A tévés íveket, mintha maga a levegő tartaná, oly ruganyos üdeségben állnak a néző előtt. A mellette való épületekkel alkotja a Vatikán (i. e.) területét. I. Péterffi Károly a XVII. század végén, előkelő családból származott. 1715-ben Nagyszombatban a Jézus-társaság tagjai sorába vétetett fel. Tanulmányai végeztével előbb ugyanott, majd a bécsi egyetemen mint tanár működött. Életének végéveit a pozsonyi collégiumban töltötte, hol egész idejét egyháztörténelmi kutatásoknak szentelte. Legnevezetesebb munkája a magyarországi egyházi zsinatok végzéseinek gyűjteménye. »Sacra Concilia Ecclesiae Romano Catholicae in Regno Hungariae celebrata ab a. Cit. 1016. usque ad a. 1715.« Két kötetben, 1742. Bécsben jelent meg. A tudós férfiú 1746. augusztus 14-én Pozsonyban halt meg. (Horányi: Memoria Hungarorum, III. 70, 1. 11.) Pétervár lásd Szent-Pétervár. Pétervárad város a polgárosított szerbbánsági végvidéken, az osztrák-magyar birodalom egyik legerősebb vára, a Duna jobb partján, 370 32‘ 26‘* hosz. és 45° 15, 30£ széles, földirati fekvéssel és 3695 lakossal. A tulajdonképeni vár egy három oldalról elszigetelt magas sziklahegyen és tövén az alsó vár, a tulajdonképeni város fekszik. Van főiskolája, négy egyháza, katonak órodája, fegyvertára s a török harczokból származó gazdag emlékgyűjteménye. Az átellenben fekvő Újvidékkel hajóhíd köti össze. Történeti tekintetben nevezetes, hogy Pétervárad helyén a római Acumincum feküdt.Bástyái 1688-ban a császáriak által légberepíttettek, házai pedig utóbb a törökök által elhamvasztottak. Ugyanitt vívta ki Jenő herczeg 1716-ban aug. 5-kén Ali nagyvezér feletti fényes győzelmét, melylyel a török hatalom meg lön törve. Az 1718-ban kötött paszaroviczi béke a város birtokát ismét visszajuttatá Magyarországnak. O. T. Péterváradi convent. Alapítását s adományoztatását IV. Béla király 1237-ik évi, valamint Róbert esztergomi érsek 1236-ik évi oklevele hirdeti. Pázmány Péter 1203-ra teszi alapítását s cziszterczitarendü apátságnak mondja. Állott az a péterváradi hegyen s némelyek szerint hiteles hely volt. Oklevelei mindazonáltal eddig ismeretlenek. Apátjának terjedelmes javakkal kellett bírnia, mit eléggé bizonyít az 1498. 20. törvényczikk is. Egyébiránt jövedelme az 1504. 27. tcz. értelmében már korábban a kalocsai érsekséghez volt csatolva, ami 1493-ban IV. Sixtus pápa bullája és Ulászló király 1494-ik évi adománylevele alapján történt. Mai nap két ilynevű apátságnak van fen emléke, a péterváradi boldogságos Szűz és a péterváradi sz. Háromság apátságáé. (L. Jerney: Magy. Tört. Tár. II, 110. 1.) C. T. Pethe-család (Hetesi) kihalt család, mely a somogyvármegyei Hetes helységről irta előnevét. Ismeretes törzse Balázs, ki Mátyás király korában élt. Tagjai közül többen kiváló fényt árasztottak a családra, nevezetesen I. Imre, ki 1570-ben kassai kincstári elnök, utóbb pedig itélőmester volt. Ennek fia I. Márton papi pályára lépve 1582-ben szerémi, 1587-ben nagyváradi püspökké len s mint ilyen a szepesi és jászói prépostsági méltóságot is viselte. 1598-ban kalocsai érsekké neveztetett ki, mely méltóságot a győri püspökség javadalmával együtt viselte. 1602-ben királyi helytartóvá len s meghalt 1605- ben októb. 3-ikán. Testvére I. László mint kamarai elnök és mint Tolna megye főispánja szerzett magának a közpályán hazafias érdemeket, melyek fejében 1608-ban bárói méltóságot nyert. A család a múlt században halt ki Istvánnak és nejének Rákóczy Erzsének fiaiban Ferenczben és Antalban. (Nagy Iván : Magyarorsz. Család, XII, 255—256.) O.T. Petőfi Sándor, családi nevén Petrovics Sándor, szül. az 1823-as év első órájában, Kis- Kun-Félegyházán, iskolázását, igen korán Kecskeméten kezdve, Aszódon, Sz. Lőrinczen, majd a selmeczi ev. tanodában folytatta s itt, mint az