A Franklin kézi lexikona 1. A-Gátvíz (Budapest, 1911)
G - Gallineus - Galliffet Gaston Alexandre Auguste - Gallina Giacinto - Gallipoli - Gallizálás - Gallon - Galloway - Gallusok - Gallussav - Gálma - Gálna - Galócza - Galócza-félék - Gálszécsi István - Galuppi Baldassare - Galván elem - Galván-hangzás - Galvani Luigi - Galvanismus
Gallienus tett szert. A vatikáni zsinat 1870. véget vetett a G.-nak. Gallienus, római császár, az ú. n. 30 zsarnok korában, K. u. 260-tól kezdve, 268. meggyilkolták. Galliffet (fé), Gaston Alexandre Auguste, marquis, franczia tábornok, szül. Párisban 1830., megh. 1909. Harczolt Mexikóban, 1870. a sedani csatában kitüntette magát, 1871. a commune ellen küzdött, később hadtestparancsnok és 1899— 1900. hadügyminiszter lett. Gallina, Giacinto, olasz drámaíró és színigazgató (1852—1897.). Számos népies tárgyú vígjátékot és színművet írt, nagyrészt velenczei tájszólásban. Gallipoli (Geliboly), török kikötőváros a drinápolyi vilajetben, 30,000. Gallizálás, a borhamisítás azon módja, melyet Ludwig Gall, német vegyész talált fel, s melynél a silány bort víz és czukor hozzáadásával javítják meg. Gallon, az angol űrmérték alapegysége : 1 G. = 4 quart = 8 pint = 32 gill. Az 1826 óta hivatalosan használatos G. = 4-5433. Galloway (gellové), félsziget Skóczia délnyugati részében. Magában foglalja a Wigton és Kirkcudbright grófságokat. Gallusok, kelta népfaj az ókorban, mely a transalpin és cisalpin Galliában lakott (L. ezt.). Arisztokratikus alkotmányuk volt; főnökök alatt éltek, kik a papi rendnek (druidáknak) befolyása alatt álltak. Magas, szőke hajú, edzett emberek voltak, kitűnő harczosok. A szabadok (a nemesség) nejeikkel és gyermekeikkel vándoroltak idestova, sokszor idegen hadi szolgálatot is vállalva; a földet a rabszolgák művelésére bízták. Isteneiknek emberáldozatot is hoztak. Nyelvük a kelta volt. Gallussav, színtelen, fanyar ízű kristály. Cserzőanyag tartalmú növényi részekben fordul elő és csersav bomlása által keletkezik. Festékek előállítására és a fényképészetben használják. Gálma, galmáj. Két fontos czinkércznek a neve. Az egyik a kovaczinkércz, a másik a czinkpát. Gálna, tüdőfű (Pulmonaria officinalis, L.), az érdes levelűek rendjébe tartozó tavaszi növény, kunkor virágzatában a csöves virágok eleinte rózsaszínűek, később megkékülnek. Leveleit egykor orvosszernek használták. Galócza (Salmo), a lazaczfélék családjában tartozó hal. Hazánkban csak egy faja él: a dunai G. (Salmo hucho, L.). Falánk, merész, rabló hal, súlya 20—25 kg, hossza 1,5—2 m. Galócza-félék, kalapgombák, melyek kalapjának alsó felületén a termőréteg lemezes szerkezetű. Az idetartozó fajok közé a leginkább ehető gombák tartoznak, de sok közöttük a mérges is. Az ehetők közül gyakoribbak: 1. Csiperke (Champignon, Agaricus campestris Schaeff.), lemezeinek színe fiatal korában rózsás, később vörös, barna, sőt fekete is. — 2. Mezei v. odvas csiperke (Agaricus arvensis Schaeff.), tönkje odvas, egyébként az előbbihez hasonlít. — 3. Király v. úrigomba (Agaricus caesareus L.), a legkedveltebb gomba, kalapja sárgásnarancsszínű, termőrétege és tönkje sárgás. Dél-Európa lombos erdeiben és a fenyvesekben terem. — 4. Szegfű- V. csirkegomba (Marasmius arcades Fr.), kalapja púpos, teteje száraz, sárga; legelőkön terem. — 5. Fenyőalja- v. rizikegomba (Lactarius deliciosus Fr.), tölcséres kalapja tégla- v. narancsszínű, később megzöldül; sárgás tejet bocsát; konzerveknek dolgozzák föl. — A mérges fajok közül fölemlítendők : 1. Légyölő galócza (Amanita muscarius L.), skarlátvörös v. narancsszínű tetején a burok czitromsárga foszlányokban maradt meg. — 2. Gyilkos galócza (Amanita bulbosa Bull.), kalapja felül fehér, sárgás v. zöldes , lombos v. fenyőerdőkben gyakori. (L. a Gombák czímű színes táblát a H. kötetben.). Gálszécsi István, 16. sz.-i református prédikátor, közzétett egy énekeskönyvet s egy theologiai művet. Galuppi, Baldassare, olasz zeneszerző (1706—1784.). A velenczei San Marco karnagya volt. Különösen víg operái sikerültek; írt miséket, motettákat is. Galván elem, 1. Elem 2. Galván-hangzás, az a hang, mely vas-, vagy aczélrudakban keletkezik, ha egy körülöttük vezetett drótba váltakozó áramot bocsátunk, vagy egyenáramot gyors egymásutánban zárunk és nyitunk. A G. oka a rúdnak az áram váltakozását kísérő melegedés folytán bekövetkező szakaszos térfogat-változása. Galvani, Luigi, olasz fiziológus és anatómus (1737—1798.). Ő fedezte fel a róla elnevezett galvanismus alaptüneményét. (L. ezt.) Galvanismus, vagy galvanelektromosság, a különböző anyagi minőségű elektromos vezetők érintkezésénél fellépő elektromos jelenségek összessége. Két különböző anyagi minőségű vezető test között érintkezés alkalmával állandó, semmiképen ki nem egyenlíthető feszültség-különbség lép fel, mely azonban az anyagi minőségen kívül függ még a testek hőmérsékletétől s a környezet minőségétől (főleg nedvességi állapotától). Ezzel szemben két 1008 1007 Galvanismus