A Franklin kézi lexikona 2. Gaucho-Nicotera (Budapest, 1912)
J - Junimisták - Juniperus - Junius-levelek - Junker - Junker Wilhelm - Juno - Jupiter - Jupiter - Jurakorszak - Jurányi Lajos - Jurare in verba magistri - Jurisich Miklós - Jury - Jussieu - Juste milleu - Justh Gyula - Justh Zsigmond - Justinianus, I. - Justizmord - Juta - Jutalék
Junimisták Junimisták, a román ifjú konzervatívok pártjának neve. Juniperus, 1. boróka, Junius-levelek, 1769—72 közt a londoni «Public Advertiser »-ben Junius álnév alatt megjelent s annak idején nagy feltűnést keltett levelek, melyek élesen bírálták az angol állami intézményeket. Szerzőjük neve sokáig ismeretlen volt; ma Sir Philipp Prancisnak tulajdonítják őket (L. ezt.) Junkern (Junger Herr). Régente a lovag ifjakat hívták így, újabb időkben Németországban a konzervatív és reakczionárius párt híveit jelölik e névvel. Junker, Wilhelm, német Afrika-utazó (1890—1892.). 1874-től fogva járt Tuniszban, a Nilus felső völgyében, a nyamnyamok és monbuttuk földjein stb. Juno, az ó-itáliai mythologia szerint a hold istennője, a házasság és a szülés védője, Jupiter neje. Később a görög Hérával azonosították. (L. ezt.) Jupiter, az itáliai mythologia szerint az ég istene, a villám s mennydörgés ura, ki megáldja a földet, védi a jogot. Később a görög Zeusszal azonosították. (L. ezt.) — J. pluvius, az esőt adó J. Jupiter, a naprendszer legnagyobb bolygója. Távolsága a Naptól 778 millió km, keringési ideje a Nap körül 11 év 315 nap. ,átmérője 11-szerese a Föld átmérőjének s tömege 310-szer akkora. Tengelye körül 9 óra 56 p. alatt fordul meg. Felületén egyenlítőjével párhuzamos sávok és több folt látható. Nyolcz holdja van. Jurakorszak, geológiai korszak, mely a triás- és krétakorszak közt foglal helyet és melynek növény- és állatvilága nagyon gazdag volt. Rétegsorozatainak alsója has v. fekete jura, a középső dogger v. barna jura, a felső malm v. fehér jura. Jurányi Lajos, botanikus, a pesti egyetem tanára, a Tud. Akadémia tagja (1837— 1897.). Jurare in verba magistri I a mester szavára esküdni. Horatius mondta* Jurisicu Miklós, a kőszegi hős, szül. 1500 körül, megh. 1546., 1532. vitézül védte 700 emberével Kőszeg várát Szolimán 200 ezer katonája ellen. 1533. bárói czímet, 1537. az általa védett várat kapta ajándékul Jurya (zsűri, de rendesen zsűrinek ejtik), a. m. esküdtszék. J.-nek szokták nevezni kiállítások, művészi pályázatok stb. alkalmával a díjak felett ítélő bizottságot is. Jussieu (zsüszló), franczia botanikusok. Legkiválóbbak : Bernhard de J. (1699— 363 1776.), felállítója a híres J.-féle rendszernek, a későbbi növénytani rendszerek alapjának, melyet unokaöcscse, Antoine Laurent (1748—1836.) fejlesztett tovább. Juste milieu f (zsuszt milie), helyes középút Pascaltól eredő szállóige. Justh J. Gyula, politikus, szül. Neczpálon (Turócz) 1850 jan. 13. 1876. Békésben lett szolgabiró, 1879. Csanádban. 1884. Makó választotta meg képviselőjének s ma is azt képviseli. 1891. a függetlenségi pártkor alelnöke, 1893. elnöke lett. Az egyházpolitikai harczok folyamán kilépett e pártból s uj függetlenségi pártot alakított, melynek elnöke Kossuth Ferencz lett. Ezóta vezető szerepet játszott a parlamentben és 1899. is egyik szervezője volt a Bánffy elleni obstrukcziónak. A Tisza István kormánya elleni koalíczió vezérlőbizottságának is jelentős tagja volt; 1905., a koalíczió győzelme után pedig őt választották meg házelnöknek; az 1906. -i választások után újra az lett s az maradt 1909 nov.-ig, a mikor a bankkérdésben való pártszakadás következtében lemondott tisztéről. Az ú. n. bankcsoport pártja őt választotta elnökének, de az 1910.-i választásokból pártját csak nagyon megfogyatkozva hozhatta vissza az országházba. — 2. Zsigmond, szépirodalmi író, szül. Szenttornyán (Békés) 1863., megh. Cannesban 1894. Tanulmányait nagyrészt külföldön végezte s főkép sokáig élt Párisban. A franczia naturalizmus hatása alatt írta első műveit (Paris elemei, Káprázatok, Művész-szerelem, regény), a későbbiekben az alföldi népéletet s a magyar aristokrácziát festi (Gányó Julcsa, Delelő, A puszta könyve, A pénz legendája, Fuimus). Justinianus, I., bizánczi császár (527— 565.), szül. 482 táján, megh. 565. , I. Justinus unokája és utódja. Elnyomta a Nikalázadást és vezéreivel, Narsesszel és Belizarral elpusztította a vandál és a keleti gót birodalmat. Ő építtette a Sophia-templomot és kiadatta (Corpus Juris czímmel) a római jogszabályokat, melyeket Tribonianus gyűjtött össze 530—534. Justizmorda (törvényes gyilkosság), tévedésből vagy rosszakaratból hozott és végrehajtott halálos ítélet. Juta, jute, az indiai Corchorus családhoz tartozó kétlaki növények sárgásbarna színű, selyemszélű rostszála, melyet fás részeitől megtisztítva, fonallá, zsinórrá, zsákvászonná stb. dolgoznak fel, nagyjában ugyanolyan formában, mint a lent és kendert jutalék (provisio), a megbízó által a megbízottnak az ügylet közvetítéséért fizetett díj. Nálunk elsősorban, bár helyzete 364 jutalék