A Franklin kézi lexikona 3. Niczky-Zsuzsok (Budapest, 1912)
T - Török Béla - Török Ignácz - Török Irma - Török János - Török Lajos - Törökbálint - Törökbecse - Török Birodalom
Törökbálint Török Birodalom ben hagyta s azért jószágvesztéssel bűnhődött. 1526 után többször cserélt pártot; 1541. Budát védelmezte Bogendorf ellen. II. Szolimán Buda elfoglalása után T.-ot Konstantinápolyba vitte, hol az a Héttoronyban fejezte be életét. Unokájában, Istvánban kihalt családja (1618.). — 3. Béla, fülorvos, szül. Budapesten 1871. A fülorvosi sebészet magántanára a budapesti egyetemen, a Szt. János-kórház főorvosa. — 4. Ignácz, 1848—49.-i honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (1795— 1849.). A katonai mérnökkarnál kezdte pályáját, 1848. mint ezredes honvéd lett és Komárom erődítésére ügyelt fel, 1849. egy ideig komáromi várparancsnok volt; 1849 okt. 6. kötél által kivégezték. — 5. Irma, színésznő, szül. 1875. A Nemzeti Színház tagja 1893 óta; 1911. nőül ment gr. Berényi Jánoshoz. — 6. János, író, a Tud. Akadémia lev. tagja (1809—1874.). Szerkesztette 1853—55. a Pesti Naplót, később a Pesti Hirnököt. — Z. Lajos, bőrgyógyász, szül. Budapesten 1863. Poliklinikai főorvos, 1897. egyet, magántanár lett, 1908. rk. tanár czímet kapott Törökbálint, nagyközség Pest m., 3500. Nyaralóhely, Törökbecse, nagyközség Torontál m., a Tisza balpartján, 7600 1. Régi várának romjai a Tisza egyik szigetén láthatók. Török Birodalom, három világrészre kiterjedő birodalom, közvetetten birtokainak területe 2.987,100 km 2, 24 millió L 1. Az európai T. a Balkán-félsziget középső és déli részeit foglalja magában (Rumélia, Macedónia, Albánia, Novi-Bazár), területe 169,317 km 2, 62 millió. Földjét a Rhodope-hegység, a Sardagh és a Dinári- Alpok lánczai ágazzák be, nagyobb alföldjei a Maricza, Sztruma és Vardar folyók völgyeiben vannak. A földmívelés elhanyagolt, főbb terményei a rizs, dohány, szőlő és füge. Ipara kezdetleges, kereskedelme idegenek (görögök, örmények, németek) kezében van. Vasútjainak hossza 1998 km (1908.); a két fővonal végállomása Konstantinápoly és Szaloniki. A lakosság nyelvre nézve a török, görög, albán, szerb és bolgár nemzetiségek közt oszlik meg. Vallásra nézve felében mohamedán, felében keresztény és zsidó. Közigazgatásilag hét vilajetre (kormányzóság) oszlik. — 2. Az ázsiai T. magában foglalja Kis- Ázsiát, Örményország déli felét, Kurdisztánt, Szíriát, Mezopotámiát és Arábia nyugati partvidékét, területe 1.766,800 km 2, 17 millió 1. — 3. Az afrikai T. Egyiptomot nem tekintve, mely csak névleg tartozik a T.-hoz, Tripoliszt foglalja magában, a melynek területe 1.051,000 km 2, 1 millió I. , s melyet az 1911. őszén kitört háború folyamán az olaszok annektált tartományuknak jelentettek ki. A T. 1908 óta alkotmányos császárság. A szultán egyúttal egyházi feje is a mohamedánoknak, de törvényhozó hatalmát meg kell osztania a szenátusból és a képviselőházból álló törvényhozó testülettel. A minisztérium élén a nagyvezér áll, a mohamedán papságnak pedig a sejkül izlam a feje, a kinek a politikára is van befolyása. (L. a szövegmellékletet.) Története. Az ozmán törökök 1224. menekültek a mongolok elől a perzsiai Khorasszánból Kis-Ázsiába s Ozmán alatt (1288—1326.) alapították meg T.-ot, Angora és Brussza között. Utóda Orkhán foglalta el első európai birtokukat, Gallipolit (1356.), fia I. Murad pedig Drinápolyba tette át székhelyét (1361.) s elfoglalta Szerbiát (1389.). Bajazet 1396. Nikápolynál győzte le Zsigmond seregét, 1402. Angoránál pedig vereséget szenvedett a mongoloktól. Unokája, H. Murad, győzelmet aratott Hunyadi seregén 1444. Várnánál, 1448. Rigómezőn. I. Mohamed 1453. elfoglalta Konstantinápolyt, de Hunyadi hősies védekezése visszaűzte őt Belgrád alól, mely a kereszténységnek és Magyarországnak védőbástyájaként szerepelt, míg H. Szulejmán 1521. el nem foglalta. H. Szulejmán (1520—1566.) volt a leghatalmasabb török szultán, aki hét hadjáratot vezetett Magyarország ellen. 1526 aug. 29. megnyerte a mohácsi csatát, amelyben H. Lajos királyunk elesett. Ezután a török Ferdinánddal szemben Szapolyai János pártjára állott. 1529. Bécs, 1532. Kőszeg (Jurisics Miklós) állította meg útjában, de 1541. sikerült elfoglalnia Budát s ezzel megvetni a török uralom alapját hazánkban. 1566. a Zrínyi Miklóstól hősiesen védett Szigetvár ostroma alatt halt meg. Utóda, II. Szelim (1566—74.) alatt megkezdődött a T. hanyatlása. 1571. a törökök elvesztették a lepantói csatát. 1606. a 15 éves háború befejezésekor kötött zsitvatoroki békében kénytelenek voltak a magyar királyt egyenrangú félnek elismerni. IV. Mohamed alatt (1648—87.) Köprili Mehemed és fia Ahmed kezdték meg a birodalom újjászervezését. 1669. megszerezték Krétát, 1676. Podóliát és Ukrajna egy részét, de 1664. elvesztették a szent-gotthárdi csatát, 1683. visszavezettek Bécs alól, 1686 szept. 2. pedig felszabadult Buda. Szavójai Eugen zentai győzelme után (1697.) a karloviczi béke (1699.) a temesi vidék kivételével visszaadta az országot a királynak, a török pedig lengyelországi hódításairól is kénytelen volt lemondani. Az 1718.-i paszaroviczi béke