Gutenberg Nagy Lexikon, 6. kötet. Bernád - Buber (Budapest, 1932)
B - Bozieş - Bozinţa mare - Bozinţa mica - Bozna - Bozó család, dinyeberki - Bozók - Bozókalsok - Božók Lehôtka - Bozókszabadi - Bozóky Alajos, bozóki - Bozóky Ferenc - Bozóky Géza, pilismaróti - Bozósd - Bozót - Bozoviciu - Bozsaj - Bozsok - Bozsor - Bozzai - Bozzai Pál
505 BOZIES Bozies, a most Romániához tartozó Magyarborzás régi szolnokdobokavm.-i község mai neve. Bozinta mare, a most Romániához tartozó Nagybozinta régi szatmárvm.-i község mai neve. Bozinta mica, a most Romániához tartozó Kisbozinta régi szatmárvm.-i község mai neve. Bozna, a most Romániához tartozó Szentpéterfalva régi szilágyvm.-i község mai neve. Bozó (Dinyeberki), ősrégi család. I. Károly király 1305-ben megerősíti a családot ősidőktől birtokolt Dinyeberki és Ágod baranyamegyei falvaknak birtokában. E családból János, Korvin János kincstárnoka ; Manó, magyar nemes testőr, 1848—49-iki honvédalezredes ; fia, Pál, a világháborúban ezredes, ezredparancsnok ; ennek fiai : Andor hadnagy és Levente főhadnagy, valamint öccse, Antal őrnagy, az olasz fronton estek el. Bozók, most Bzovík néven Csehszlovákiához tartozó község a régi Hont vm.-ben. Szent Istvánról elnevezett prépostságát a premontreiek részére 1130-ban Szent László nővére alapította és későbbi királyaink újabb adományokkal látták el. 1520-ban a monostort feldúlták, 1567-ben az országgyűlés újra való felállítását rendelte el, de ennek az intézkedésnek nem tudtak érvényt szerezni. Utóbb birtokainak felét a Jézustársaság, annak feloszlatása után a nagyszombati papnevelő, majd a pesti egyetem kapta meg a szekszárdi és sásdi prépostság ellenében. Kéz a. Bozókalsok, most Doing a Horny Jalsovik néven Csehszlovákiához tartozó község a régi Hont vm.-ben. Bozók Lehôtka, a most Csehszlovákiához tartozó Bozókszabadi régi zólyomvm.-i község mai neve. Bozókszabadi, lásd : Bozók Lehôtka. Bozóky Alajos (Bozóki), jogtudós, szül. 1842 dec. 30-án Budán, megh. 1919 dec. 7-én. A nagyváradi kir. jogakadémia tanára lett 1871-ben, 1879-ben igazgatója. Nagyszámú jogi értekezést és önálló művet írt. Az utóbbiak között : Praetori jog (Pest, 1866) ; A börtönügy legújabb haladásai (u. o. 1867) ; A római jog institutióinak tankönyve (4. kiad. 1885) ; Az egyházi jog tankönyve (u. o. 1871) ; A római jog pandektáinak tankönyve (Buda, 1874) ; A köteles részről (Nagyvárad, 1874) ; Római perjog (u. o. 2. kiad. 1885.) ; Az ausztriai magánjog rendszere (Budapest, 1891) ; Római magánjog (Tudományos zsebkönyvtár, Pozsony, I. Institutiók, 1898 ; II. Pandekták, 1899) ; Magyar katholikus egyházi jog (u. o. 1899). SCHULCZ F. Bozóky Ferenc, egyetemi tanár, szül. 1886- ban Nagyváradon. 1922 óta a debreceni egyetemen a statisztika és a közgazdasági politika ny. r. tanára. Főbb művei: A hitelbiztosítás (1913) ; Fejezetek a statisztika elméletéből (1917) ; Társadalmi és gazdasági politika (1923). SCHULCZ F. Bozóky Géza (Pilismaróti), egyetemi tanár, szül. 1875 júl. 23-án Nagyváradon. 1914-ben a pozsonyi m. kir. Erzsébet tudományegyetemen a kereskedelmi és váltójog ny. r. tanára lett. 1930-ban a Pécsre költözött Erzsébet tudományegyetem rektorrá választotta. A budapesti m. kir. közgazdaságtudományi kar 1930- ban meghívta a kereskedelmi és váltójogi tanszékre. Számos tudományos értekezést és több önálló művet írt. Az utóbbiak között : A bizományi ügylet (Nagyvárad, 1895) ; A korlátolt felelősségű társaság a külföldi és de lege ferenda a magyar jogban (Pozsony, 1914) ; Magyar váltójog, különös tekintettel a hágai nemzetközi váltóegyezményre és külföldi váltójogokra (Pécs, 1926., L. II.) ; Magyar kereskedelmi jog különös tekintettel a történeti fejlődésre (Bp., 1927 és 1928. L, IL). E Lexikonnak is munkatársa. Bozósd, most Bodesti néven Romániához tartozó község a régi Arad vm.-ben. Bozót vagy berek, e névvel jelölik a Balaton mellékén, különösen pedig annak somogyi részén meglévő lápos, mocsaras területeket. KENESSEY B. Bozoviciu, a most Romániához tartozó Bozovics régi krassószörényvm.-i község mai neve. Bozsaj, most Bogeiu (ejtsd: bozsej) néven Romániához tartozó község a régi Bihar vm.ben. Bozsok, nagyközség Vas vm. kőszeg-felsőőri j.-ában, (1920) 721 lak. Postája van, u. t. Kőszeg. Határában van az Irottkő (883 m), Dunántúl legmagasabb csúcsa. Környékéről vezetett a római vízvezeték az egykori Szombathelyre. Híres régi Sibrik-kastélya (XVI. sz.), az Altheim kastélynak és kolostorának csak romjai vannak meg. Kéz a. Bozsor, most Bujor (ejtsd : buzsor) néven Romániához tartozó község a régi Krassó- Szörény vm.-ben. Bozzai, kisközség Vas vm. szombathelyi j.-ában, (1920) 332 lak. U. p. és u. t. Vép. Bozzai Pál, költő, szül. 1829 jan. 10-én Kővágóörsön (Zala vm.), megh. 1852 jún. 21-én Zánkán. Iskoláinak elvégzése után joggyakornok volt az 1847-iki pozsonyi országgyűlésen. Részt vett a szabadságharcban, utána fogságot szenvedett, honnan nagybetegen szabadult 1852-ben, amikor meg is halt. Jókai BOZZAI 506