Gutenberg Nagy Lexikon, 8. kötet. Combes - Depó (Budapest, 1932)

D - Darbai György - Darboux, Jean Gaston - Darboy, Georges - Darbysták - D'Arcet, Jean Pierre Joseph - D'Arçon, Lemicau Jean - Dárda - Dárda - Dardanellák

500 DARBAI — DARDANELLÁK510 jelöli határozottan. Apró állatokkal él ; csak a vadtenyésztőnek tehet kárt. lovassy s. Darbai György, eredetileg Scheider, szül. 1827 márc. 17-én Alsóausztriában, megh. 1909 máj. 16-án Budapesten. 1848-ban mint dzsidás had­nagy átpártolt a honvédséghez. Világos után in effigie kivégezték, míg ő Angliából Olasz­országba ment, ahol Ihász ezredessel megszer­vezte a magyar légiót. 1859-ben belépett az olasz hadseregbe s Garibaldi alatt egyike volt a marsalai ezernek. Ezredes lett és a «capuai hős» melléknévvel tisztelték meg. 1867-ben visszatért Magyarországba s fölvette a Darbai nevet. palóczi e. Darboux Jean Gaston, francia matematikus, szül. 1842 aug. 14-én Nimesben, megh. 1917 febr. 23-án Párisban. 1872-ben az École nor­male supérieure tanára, 1881-től a Sorbonneon Chasles utóda a felsőbb geometria tanszékében. 1884-ben a francia akadémia tagja és 1890-től örökös titkára. Főleg felületelmélettel foglal­kozott. Főműve a négykötetes Leçons sur la théorie générale des surfaces (1887—1896), mely a differenciálgeometria vívmányait foglalja össze. A képzetes térelemek vizsgálatával fon­tos eredményeket ért el. Dolgozott a differen­ciálegyenletek terén is. sárközy e. Darboy Georges, teol. író, szül. 1813-ban Fayl- Billotban, megh. 1871 máj. 24-én Párisban, 1863-ban párisi érsek lett. A vatikáni zsinaton Dupanlouppal együtt a pápai csalatkozhatlan­­ság definíciójának ellenzőit vezette s mikor a zsinat többsége azt 1870 júl. 13-án megszavazta, tiltakozott és elhagyta a zsinatot. Az 1871 már­ciusban kitört kommün 40 pappal együtt főbe­­lövette. Apologetikai munkákat írt. huszár c. Darbysták, angol vallásos szekta. Nevét Darby John Nelsontól (szül. 1800 nov. 18-án London­ban, megh. 1882 ápr. 28-án), egy volt anglikán paptól nyerte, aki külön vallásos közösséget szervezett, mely az államegyházzal és minden egyházi szervezettel való kapcsolatot elvet, a prédikálást a Szentlélek indítására minden férfi­­tagjának megengedi s Krisztus közeli visszajöve­­telét várja. Hívei elvétve más európai országok­ban s Amerikában is akadnak. wiczián d. D'Arcet Jean Pierre Joseph, francia kémikus, szül. 1777-ben Párisban, megh. 1844-ben u. o. A lőporgyártást tökéletesítette, jelentős újítá­sokat eszközölt a bronz előállítása körül, a csontenyvgyártást, valamint csontok alkalma­zását trágyaszerül ő honosította meg. ERDŐS J. D’Arçon (ejtsd : dárszó) Lemi­au Jean, a XVIII. sz. egyik leghíresebb hadmérnöke, szül. 1733-ban Pontarlierban, megh. 1800-ban Páris­ban. 1781-ben III. Károly spanyol király hívta meg, hogy Gibraltár ostromlásában segítségére legyen. Több munkát írt, melyek közül leg­nevezetesebb a : Considérations milit. et polit. sur les fortifications (Paris, 1795), dán laky­­. Dárda, könnyű, rövidnyelű, hajításra szol­gáló szúrófegyver, amely a Keletről az arabok révén a VIII—IX. században került Európába dard, darde néven. Mivel nálunk csak a XVI. sz. óta ismeretes, valószínűleg a törököktől vettük át. varjú e. Dárda, most Jugoszláviához tartozó község a régi Baranya vm.-ben (1921) 3091 lak. Van vasútja, postája, takarékpénztára, gőzmalma. Határában régen római, majd törökök által épített sánc állott . 1644-ben Zrínyi Miklós bán romboltatta le. p.­ormós I. Dardanellák (az ókorban Hellespontus), Európát és Kisázsiát egymástól elválasztó, a Fekete- és Földközi tengert összekötő tenger­­szoros a Marmara tenger folytatásában. A ne­gyedkorban folyóvölgy megsüllyedésével kelet­kezett. Hossza 67 km, szélessége 3—7 km között ingadozik, legkeskenyebb részén (Nagara, Hep­­tastadion) 2300—1350 m. A 9—55 m, helyen­­ként 81 m mélységet is elérő tengerszoros fel­színén a Fekete tenger hígabb, a mélységben a Földközi tenger sósabb vize áramlik a Fekete tenger medencéjébe. Partszegélye 200—400 m magas neogéntábla erősen szabdalt, merede­ken végződő darabja. A partján épült telepek közül legnevezetesebb a Marmara tenger nyílá­sánál Gallipoli­­kéz­a. Az Égei tenger bejáróját a velenceiek miatt 1658-ban IV. Mohammed alatt épített Seddil Bohr az európai, Kum Kalesszt pedig az ázsiai oldalon őrizték. A Konstantinápoly elfoglalása után II. Mohammed építette régi Dardanella­­kastélyok , Kaid Bahr Európában és Kale Sultanie Ázsiában. Mind a négyet 1773—74 közt báró Tóth Ferenc az akkori francia hadi­­technika vívmányai alapján kijavította és két új erődöt is épített. Északra tőlük 1867-ben ké­szültek új parti ütegállások. Kijáratuknál fek­szik Gallipoli városa, amelyről a tengerszorost Gallipoli-útnak is nevezik, szemben vele az ázsiai parton van Lapszaki, a régiek Lampsza­­kosza. 405-ben Kr. sz. e. az Aigoszpotamosznál dőlt el itt a spártaiak győzelmével a peloponne­­zoszi háború. Majd 1499-ben és 1657-ben itt verte meg a velencei hajóhad a törököt, 1694- ben pedig a velencei hajóhad vesztett itt csatát. 1770-ben Elphingstone orosz admirális hajó­hadát csak Tóth báró zsenialitása tudta a be­hatolástól visszariasztani. 1807-ben Duckworth angol tengernagy hajóhadával átment a Dar­danellákon és febr. 20-án Konstantinápoly elé

Next