Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)
B - Berczik Árpád - Bérczy Károly - Berda József - Berde Mária - Berend Miklósné - Beregszászi Pál - Berent, Waclaw - Beresford, John Dawys - Berg, Bengt - Berg Éva - Berg, Ruben G. - Bergamin, José - Bergbom, Kaarle - Bergengruen, Werner - Berger, Henning
nevét a Fekete Mária c. misztériumjátékával (szegedi dómtér 1937) tette ismertté. A szegedi színház adta Sámson és Delila c. drámáját is. Említésre méltó Janus Pannonius fordítása. Bérczik Árpád, 1842—1919. Elbeszéléseket, költeményeket és tanulmányokat is írt, legtöbb sikert azonban színműveivel ért el. Igénytelen vígjátékai a biedermeier kor hangulatát hosszabbították meg a XIX. század második feléig. Legsikerültebb műve a Himfy dalai című irodalomtörténeti tárgyú vígjáték, népszínművei közül az Igmándi kispap emelkedik ki. Bérczy Károly 1821—1867. Fiatalon tűnt fel. Széchenyi, majd Madách környezetében dolgozott. Sportlapot szerkesztett, számos elbeszélése, verse, fordítása jelent meg folyóiratokban. Madách első életírója. Nevét Puskin Anyegin Eugénjének tökéletes fordításával örökítette meg. Berda József, 1902—•. Költő, Újpesten él. Polgári foglalkozást nem vállal,a gyárváros szegény népe között vegyül el, anélkül, hogy helyzetéből társadalmi állásfoglalást vezetne le. Költészetét hedonista színezetű individualizmus jellemzi. Válogatott versei: Méltó a szóra (1938); Ördögnyelv. Új versek 11941). Berde Mária, 1889—. Erdélyi írónő, tanár, ír verseket és regényeket. Prózai művei: Örök film; A haláltánc; Rina kincse; Szegény kicsi Júlia; Szent szégyen; Földindulás; Szentségvivők; Tüzes kemence; Tükör; Vízen hold; Télutó. Történeti regénye: Romuald és Andriana a Magyar Tudományos Akadémia jutalmát nyerte el. Impresszionista versei: Istenes énekek; színműve: Függő kert címen jelent meg. A «legerdélyibb» író és költő. Berend Miklósnál 1887—. írónő. Élénk meseszövésű regényei (Lüktető talaj, Boszorkánytánc, A Piombo-kép, Szent Bertalan-éjszaka, Istenek és ösztönök, Isis legyőzi Aphroditét, stb.) többnyire a múltból merítik tárgyukat. Beregszászi Pál: Históriás énekszerző a XVII. században. Szilágysági ref. pap. Több egyházi énekét ismerjük. Rabságának szomorú történetét és családja romlását 1696. Keserves sírással zokogó história címen énekelte meg. Berent, Waclaw 1873—1941, lengy. Kezdetben természettudományokkal foglalkozott, később csak az irodalomnak élt. A lengyel próza egyik legnagyobb mestere. A Szuvasodás című regényében kitűnő képet adott az európai dekadencia kultúrájáról. Legértékesebb alkotása az Élő kövek (1918). Nyelve a legkisebb részletében is a leggondosabban ötvözött és ízlésesen régieskedő. Az 1939-i összeomlást beteg szívvel nézte végig. Tragikus körülmények közt halt meg Varsóban. Beresford, (berszford) John Dawys 1873—. Építész, majd regényíró. Fábiánus szellemben keményen bírálja az angol társadalmat. Fantasztikus utópiákkal lép fel, majd mindinkább a realizmus felé hajlik. Termékeny író. Főművei: The early history of Jacob Stahl, Candidate for Truth, House Mates, The Long View, Berg, Bengt, 1885—. Sv. író. A madárvilág szakértő megfigyelője és népszerű ismertetője. Az első világháború alatt mint haditudósító nagy elismeréssel írt a magyar katonákról. Regényeivel is sikert aratott. Számos idegen nyelvre lefordított könyvei közül magyarul kettő jelent meg: Ne hagyd magad Ülle és Vándormadarakkal Afrikába. Más munkái: Abu Markab, Tigrar (Tigrisek), Minna försök med villagass (Próbálkozásaim a vadlúddal). Berg Éva, családi nevén Eckström, 1904—. Sv. írónő, kedvelt polgári, házassági és szerelmi regényeket írt, modern pszichoanalitikai alapon. Ny kvinna (Az új idők asszonya), Medelalders man (Középkorú férfi), Lockrop om varen (Kiáltás a tavaszért). Berg, Ruben G., 1875—. Sv. író, filológus és művészettörténész, a „Sprack och stil“ (A szó és stílus) szépirodalmi lap belső munkatársa. Munkái közül megemlítendők Svenska skalder fran nittilalat (A kilencvenes évek svéd írói), Frödingsstudier (Tanulmányok Frödingről) és Almqvist i landsflykten (Almqvist röpte az országon át). Bergamin, José: Élő sp. költő, a baloldali katolikusok vezére. A sp. polgárháború alatt írt versei népszerűek voltak. Bergbom, Kaarle, 1848—1906. A Finn Színház megalapítója és első igazgatója, a finn színműírók lelkes buzdítója és tanácsadója, a kor félreérett lángelméjének, Kivinek hűséges barátja és segítőtársa. Magyarországon is járt, innen „A falu rosszá“-t vitte haza, amelyben a finn színművészet nemzetközi büszkesége, Ida Aalberg aratta első határait. Bergengruen, Werner, 1892—. Balti-német költő, regényíró, műfordító. A nagy orosz realisták (Tolsztoj, Turgenyev, Dosztojevszkij) műveit ford. németre. Ismertebb regényei: Der Starost (alkimista regény) ; Am Himmel wie auf Erden (háttere a világ végétől való rettegés a XVI. sz. Berlinben). Művészibb alkotások novellái: Die Feuerprobe; Die drei Falken. Verseskötete: (tréfálkozó gyermekversekkel) Die verborgene Frucht. Berger, Henning, 1872—1924. Sv. író. Impresszionista nagyvárosi leírásainak és novelláinak részben amerikai motívumok az alapjai: Dárute (Oda