Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)
P - Pesquidoux, Joseph de - Pesti Gábor - Petelei István - Peterdi Andor - Peterdi István - Peterdi Sándor - Péterfy Jenő - Péterfy Tamás - Peterson, Kristian Jaak - Pethő Sándor - Petica, Stefan - Petkanov, Konsztantin - Petőfi István - Petőfi Sándor
Pesquidoux 421 — Pesquidoux (peszkidó), Joseph de, élő ír. regényíró. Egyike azoknak az íróknak, akik már 1939 előtt az anyaföldhöz való visszatérés eszméjét hirdették. Művei: Livre de Raison, Chez nous és Sur la Glebe. Pesti Gábor, XVI. századi magyar író. (A Mizsér név családja tatár eredetére utal s nem családnév; a régebben szokásos Pesti Mizsér megjelölés tehát helytelen), Erdélyijén Izabella királyné szolgálatában állott. 1536. lefordította a négy evangéliumot. Fordította Aesopus válogatott meséit is. 1538. latin-olaszfracia-magyar-cseh-német szójegyzéket adott ki, a szavakat nem ábécé-rendben, hanem fogalomkörök szerint csoportosítva. Peterei István 1852—1910. Kolozsvárt volt újságíró, utóbb Marosvásárhelyt élt. A magyar realizmus egyik úttörője. Emberábrázolásának oroszos kietlenségét a magyar vidéki hangulatok szelíd mélabúja enyhíti. Alakjai eredendően szenvedésre született, a világtól érzékenyen visszahúzódó, az élettől és cselekvéstől tartózkodó emberek. Elbeszélő műveinek felépítése, előadásának lassú folyamatossága ennek felel meg. Művei: A fülemüle (regény), Keresztek, Vidéki emberek, Az én utcám (elb.), Peterdi Andor, 1881—. A magyar szocialista költészet egyik első képviselője. Versei inkább tárgyválasztásukban újak, formailag Ábrányihoz kapcsolódnak. Főbb kötetei: A mélységből, A sátor alatt, Éneklő zarándok, Katonák. Szépek Verhaeren-fordításai. Peterdi István, 1888—1944. Orvos, költő. A Nyugat első évfolyamaiban tűnt fel. Füst Milán mellett a magyar szabadvers első művelője. Szigorú formai zártság, erős intellektualizmus, a vers egyéni zenéje jellemzi komor hangulatú műveit. Számos orosz fordítása (különösen Csehov novellái) legjobb fordításaink közül való. Peterdi Sándor 1868—. Ny. postahivatali igazgató, író és hírlapíró. Regényeket, verseket, novellákat írt. Elbeszéléseinek javarésze a Pesti Hírlapban látott napvilágot. Nevezetesebb regényei: Aranyhajú Jutka, Pándy főhadnagy, Mások pénze, Kétlelkű Éva, A korpádi legenda. Novellás kötetei: Hópelyhek, A tarkői lakodalom, A regéczi boszorkány, A száműzött. Péterfy Jenő, 1850—1899. Tanár, kritikus, tanulmányíró. A Pester Lloyd zenekritikusa, majd az Egyetértésben és Budapesti Szemlében jelennek meg zenei, képzőművészeti, irodalmi cikkei és tanulmányai. Életének öngyilkossággal vet véget. Összegyűjtött művei halála után jelennek meg. Mint tanulmányíró jelentős. Legfontosabbak: Eötvös J., Kemény, Jókai, Dante, Platon, Aristophanes és a görög tragikusok művészetét boncoló tanulmányai. Ő volt Ibsen első méltó magyarországi ismertetője. Rendkívül tájékozott, fínomérzékű, előkelően fogalmazó esszéista. — Riedl F., P. J., Babits: Az irodalom halottak — Összegy. műveit 3 köt.-ben a Kisfaludy Társ. adta ki. Péterfy Tamás 1871. Székely író, az Orige tisztv. Elb. (Székelyföldről, Góbéságok,), regényei (Kisszékely pusztulása, Gyászkirály stb.) témáit a székely tört. és népélet szolgáltatja. Két színműve: Háromszéki rózsák, Petőfi a Székelyföldön. Peterson, Kristian Jaak 1801- 1822. Észt költő. Az ő fellépéséig az észt irodalom idegen volt az észtek számára, mivel az írók idegenek, főleg baltinémet származású lelkészek voltak. Ő az első észt fajú és szellemű író Észtországban. Főleg a falusi élet tiszta örömeiről írja friss és szépen zengő dalait. Pethő Sándor, 1885—1939. Újságíró, tanár, a Magyar Nemzet v. főszerkesztője. A német szellemi befolyás ellen küzdő nagyhatású közíró. Főleg politikai tárgyú műveket írt: Politikai arcképek; Sorsok; A szabadságharc eszméi; A magyar nemzet története; A magyar Capitoliumon; A magunk útján; Szekfű Gyula; Csillagos órák; Viharos emberöltő. Petica, Stefan 1877—1904. Rom. költő. Dekadens, fájdalmas és gyöngéd lírikus, aki elsőnek ütötte meg a szimbolizmus finoman árnyalt hangjait románul. Macedonski és a francia szimbolisták tanítványa. A modern román költészet egyik kezdeményező szelleme. Verseskötetei: Szűz fehérben; őszi ének; Démoni szerenád. Petkanov,Konsztantin, 1891—. Bolgár író, a bolgár paraszt lelki életének kiváló realista rajzolója. Elbeszéléseiben, parasztregényeiben a mindennapi élet keretei között mutatja be a bolgár parasztnak földje iránti szeretetét; a legszebb parasztregények írója. Művei: Traskijszki razkazi (Tráciai elbeszélések), Beglec (Szökevény): regény, Kirpicsena kasta (Vályogház): regény. Petőfi István, 1825—1880. P. Sándor testvéröccse. A szabadságharcban honvéd volt, utána büntetésből besorozták az osztrák hadseregbe és Lombardiába vitték. Szabadulása után gazdatiszt lett. Versei összegyűjtve a Ferenczi Zoltán szerkesztésében megjelent Petőfi-könyvtár egyik kötetében láttak napvilágot. Petőfi Sándor, 1823—1849. Kiskőrösön született; apja, Petrovics István később Félegyházára költözött, ahol a család a városi mészárszékei