Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)

B - Bourget, Paul - Boutens, Pieter C. - Bouteron, Marcel - Boutet, Frédéric - Bove, Emanuel - Bowen, Elizabeth Dorothea Cole - Boye, Caspar Johannes - Boye, Karin - Boylesve, René - Bozzai Pál - Bozzay (Horváth) Margit - Bödey József - Bödtcher, Ludvig Adolf - Bögh, Erik

Bourget orosz nagyherceg, a Le Cré­­puscule des Dieux-é (1884) egy kis német hercegség feje­delme, a La Nef (1922) a Prometheus-monda költői föl­dolgozása. Bourget (burzsé), Paul, 1852— 1935: Francia költő, regény­író, színműíró, akadémiai tag. 1875: Spinozáról szóló tanul­mányával tűnik fel. 1883: „Essais de Psychologie con­­temporaine“ c. kötetében lé­lektanilag megalapozott pom­pás portrékat rajzol a fr. írod. néhány kitűnőségéről és ezzel megalapozza hírét. Nagyszámú, terjengős regé­nyeiben is a lélekrajzra fordít nagy gondot. A századforduló körül megtér; ettől fogva a katolikus erkölcs is nagy sze­repet játszik írásaiban. Leg­ismertebb regényei: Le dis­ciple, L’étape, Le démon du midi stb. Magyarul meg­jelent művei: Hazugságok, A kék hercegnő, Válás, Nagy­világi dráma, A tanítvány, stb. 50. kötetének megje­lenését 1924. ünnepelték. 1928: Nos actes nous sui­­vent aratott nagy sikert. Magy. sok művét lefordítot­ták (Tóth Béla, Hevesi Sándor, Cholnoky Viktor, Benedek Marcell s mások). Boutens, Pieter C. 1870—. Holl. író. A legnagyobb élő németalföldi költő. Verseiben gyengéd hangulatok, kereső töprengés és a lélek üde hangja csendül fel. Sokat for­dított az ókori klasszikusok­ból. Verseinek gyűjteményes kiadása 1938. jelent meg. Bouteron, Marcel, 1877—. Fr. író, az Akadémia könyvtá­rosa, a legjobb Balzac-szak­­értő, a legteljesebb kritikai Balzac-kiadás gondozója. Leg­több könyvét Balzacnak, ko­rának és kortársainak szen­telte. Boutet, (buté) Frédéric, 1874—• fr. író. Izgalmas, fantaszti­kus, vagy borzalmas tárgyú regényei és elbeszélései igen népszerűek. Néhány magyar fordításban is megjelent. (Ha­­lottország, A vadember.) Bove, (bór) Emanuel fr. író. Elbeszélései: Un Soir chez Blutel és La Coalition. Csehov darabjaira emlékeztetnek; ez érthető is, mert írójuk orosz származású. 1935-ben adta ki Le Pressentiment c. regényét, utána jelent meg az Adieu Fombonne. Bowen, Elizabeth Dorothea Cole, 1899—. ír származású ang. írónő. Kedvenc témaköre a modern gyermek. Legjobb regénye: The Hotel. Egyéb művei: Encounters (elb.); Ann Lee’s: The last Septem­ber. Magy. megjelent Lady Hamilton c. életrajzi regénye. Boye, Caspar Johannes 1791 —1­853. Dán költő. Tanár és lelkész volt, mint lírikus Oehlenschläger romanticizmu­­sának folytatója. Vagy 70 tör­ténelmi drámát írt (Svend Grathe, Juta dán királynő, Conradin, Shakespeare, VII. Erik a legkiválóbbak), ame­lyeket a későbbi realista kor már kevéssé méltányolt. Da­lai, románcai (közöttük: A farnumi harang) a maguk ide­jében nagyon népszerűek voltak. Vallásos költészete, zsoltárai ma is részei a dán egyházi énekeskönyvnek. Boye, Karin, 1900—1941. Svéd költőnő. Versgyűjteményei közül a Felhő (Moln), Az el­rejtett ország (Gömda land), regényei közül a Válság (Kris) és a Túl kevés (För lite) nevezetesek. Novelláinak gyűjteménye A megegyezés (Uppgerelser) és a Hivatás­ból (Ur funktion) nagy si­kert ért el. A lélekelemző írás művésze: Boulesve, (Koulév) René 1867­­—1926. (Valódi neve: Tardi­­veaux). Fr. író, kritikus, aka­démikus. 1896. tűnt fel Le médecin des dames de Néans c. regényével, amelyet egész sor kötete követett. Egyrészt a vidéki polgári életet festi finom iróniával. (Mademoisel­le Gloque (Komor A.), ked­veli az erotikus kalando­kat: Les legons d’amour dans un parc, Nymphes dansant avec des satyres, Je vous ai désirée un soir, stb. Bozzai Pál, 1829—1852. Ver­seket és Kelet könyvei címen költői elmélkedéseket írt Jó­kai lapjába, az Életképekbe. Munkáit Petőfi és Arany is méltányolta. Részt vett a sza­badságharcban, utána beso­rozták az osztrák hadseregbe. Munkáit Lévay József adta ki s a bevezetésben megírta B. életrajzát is. Bozzay (Horváth) Margit 1894—1942. Újságíró; cikkei, versei és novellái nagy nép­szerűségre tettek szert a nő­olvasók körében. Regényei: Az árnyék, Álarc nélkül, Ti­zenötéves feleség. Bő, Finn. Élő norv. színmű­író, elbeszélő. Művei: Két élet (színmű a németek által meg­szállt Norvégiáról); Tiltott gyümölcs (háborús emlékezé­sek) ; Norvégiai háborús tör­ténetek. Bödey József 1918—: Iroda­lomtörténész, nyelvész. A kö­zépkori bolgár filozófia és történelem kérdéseivel foglal­kozik. Munkái: A bolgár kul­túra kialakulása; Rilai Szent Iván legendájának magy. vo­natkozásai; Ungarische Ge­stalten in der bulgarischen Volksdichtung; Les échos des guerres turco-hongroises dans la poésie populaire bulgare. Bolgár költőket ford. magy. E lexikon munkatársa. Bödtcher, Ludvig Adolf 1793­­—­1874. Dán író. Hosszú éve­kig élt Olaszországban, északi művészek társaságában; Thor­valdsen baráti köréhez tarto­zott. Horatius és a többi latin költők epikureizmusa csendül ki finom lírájából és dán és olasz genre-képeiből. A dán irodalom egyik klasszikusa. Bögh,­­Erik 1822—1899. Dán író. Volt tanító, vándorszínész, kóbor festő, végül Kopen­­hágában újságíró és színmű­író. Kedvelt vígjátékszerző

Next