Lányi Viktor (szerk.): Hungária zenei lexikon (Budapest, 1945)
A-Z - B
Buffa kir. Operaház örökös tagja és szerepkörében (főként Wagner- és Verdi-operák mezzo- és altszerepei) a játékrend egyik erőssége. BUFFA az opera buffa, azaz operabohózat, tréfás dalmű rövidített elnevezése. BUFFO franciául «bouffon», operai komikus. A franciák az olasz színészt általában bouffonnak nevezték, mivel a Párisban játszó olasz színészek legtöbbször vígoperákat adtak elő. BURGMÜLLER, NORBERT 1810—1836 német romantikus zeneszerző. Teljes kifejlődésében megakadályozza a korai halál. Schumann nagyra értékelte műveit, melyeknek sorozatában zongoradarabokat, dalokat találunk. Neve különösen zongorapedagógiai téren ismert. BURIAN, KARL 1870—1924 operaénekes, korának egyik legkiválóbb hőstenorja. 1892- től Révaiban, Kölnben, Hamburgban működött. 1898— 1913 a drezdai és bécsi operaházak elsőrendű tagja volt. A new-yorki Metropolitanban és Bayreuthban is több ízben énekelt. A m. kir. Operaházban éveken át, mint állandó vendég, 1901—1902, mint szerződtetett tag, remek hangjával, eszményi énekkultúrájával, drámaian átélt alakításával különösen a Wagner-szerepkörben tündökölt. BURLANDO olasz zenei kifejezés, a. m. tréfálkozva, tréfásan. BURLESCA tréfás hangulatú zenemű. BURMESTER, WILLY 1869—1939 világhírű német hegedűvirtuóz, Joachim növendéke. Gyermekkora óta ünnepelt kedvence volt az európai hangversenytermeknek. Számos hegedűátiratot és kiadványt készített. BURNEY, CHARLES 1726—1814 angol orgonaművész, jelentős zenekutató. Naplójegyzeteiben érdekes képet kapunk korának zenei életéről, Írásai: «The present State of Music in France and Italy», «A general History of Music»" stb. BUSCH, ADOLF 1891— német hegedűművész és kamaramuzsikus. Kamaraműveket, dalokat, kórusműveket komponált. BUSCH, FRITZ 1890— kiváló német karmester. Egy 85 CG Busch