Ismerettár, a magyar nép számára, 2. kötet. Betáblázás - Choliambus (Pest, 1858)
B - Böthlingk - Böjt
287 Röthlingk zók mondják, hogy ezen majmok reggel és este a fákon öszszegyülnek, s a legfelül ülőnek előéneklése után, ennek feladására kezdik rá ezen bőgést, mit egyébiránt akkor is tesznek, midőn egy helyütt fogyatékán lévén élelmük, hú- vagy örömzajjal más helyre vándorolni indulnak. Ekkor, s átalában veszély idején az anyák hátukra veszik magzataikat. A vörös és fekete bögöncz csak színre különböznek egymástól, ez utóbbinak húsát a lakosok megeszik. Elfogva nem sokáig élnek. Böthlingk (Otto), kitűnő keleti nyelvész, szül. 1815.Sz. Pétervárott. A keleti nyelvek közt kivált a sanskritet vette tanulmányozása tárgyául, melynek nyelvtanát, szótárát és irodalmi remekeinek gyűjteményét külön munkákban kiadta, azonfelül értekezéseket irt a sanskrit és a yakutok nyelvéről. Böjt. A embernek némely eledelektől részleges vagy egész megtartóztatása. Vallásos szem-pontból véve már az egyptusok böjtöltek, hogy elkövetett vétkeikért mintegy szenvedjenek , sőt a görög és rómaiaknál is látjuk a részleges böjtnek nyomait. Mózses törvénye szerint az izraeliták évenkint az engesztelődés nagy ünnepén nyilvános böjtöt tartottak. A számkivetésből lett menekülés után pedig még más négy böjt is rendeltetett nekik a szerencsétlen napokra leendő megemlékezés végett. Az első keresztényeknél hetenkint szerda és péntek, évenkint pedig a húsvét előtti hetek voltak a böjti idők; utóbb az egyház, főkép a szigorú töredelem idejére következő böjtöket rendelt : a negyven napi böjtot húsvét előtt; a négy kántorböjtöt az év négy szakaszaiban ; s a főünnepek virasztóit vagyis előböjtjeit. A r. kath. egyház ezen böjtjein csak egyszer engedi meg napjában a jóllakásig enni, s a húsos eledelektől megtartóztatást rendelt. Péntek és szombat csak megtartóztatási napok. A böjti parancs teljesítése alól ki vannak véve : a betegek, lábbadozók, gyengélkedők, a nehéz munkával foglalkozók, s a valódi szegények. A görög egyház sokkal szigorúbb a böjti eledelek megválasztásában. A törökök böjtje az év 9-ik vagy Ramadán hónapjára esik. Ezeken kívül van böjtjük a hinduknak, parszoknak s több keleti népeknek. Kényszerített böjtöt rendel a bűnt. bíróság a vétség, kihágás és a börtönbüntetés némely meghatározott eseteiben , s ez hetenként bizonyos napokon csupán kenyér- és vízre szorításból áll. Egyébiránt az orvosok is szokták a részleges böjtöt gyomor-megterhelésből, kedély izgatottságból s teféle okokból származót bajokban rendelni. De egésségeseknél a teljes böjt kártékony hatású lehet, minthogy abból vérni-