Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 1. Aachen - Elkeresztelés (Budapest, 1931)
B - Bajtársi egyesületek - Bajtay J. Antal - Bajus (de Bay) Mihály
Bajtársi egyesületek 143 latkozattal igyekezett megnyugtatni (1821). I. Lajos alatt (1825—48, 1868) jobb napok virradtak B. egyházi életére, számos új templom s szerzetház épült, kiváló püspökök kerültek az egyházmegyék élére, de az egyházi élet szabadságának kérdését intézményesen nem oldották meg. II. Miksa alatt (1848—64) a püspökök visszakövetelték az Egyház jogait és egyes engedményeket el is értek, de az Egyház vagyona továbbra is állami gyámság alatt maradt s bár a népiskolák hitvallásos jellege biztosíttatott, a katolikus iskolák is az állam kezén maradtak. Viszont 1851-ben megszavazták a zsidó vallás egyenjogúsítását. II. Lajos alatt (1864—86) főleg a liberális Lutz-kormány idején a hivatalos B. ellenséges álláspontot foglalt el a vatikáni zsinattal szemben, pártfogásába vette az ókatolikusok Róma-ellenes mozgalmait s részt vett aBismarck-féle kultúrharc egyházüldöző intézkedéseiben. I. Ottó, majd Luitpold régens alatt a fcentrum-párt fellépése s az uralkodóház barátságos indulata folytán a katolikusok helyzete erősen javult. A centrumból később kivált a „bajor néppárt", de ugyanazzal a programmal. A világháború folyamán a kiváló katolikus bölcselet s bajor miniszterelnököt, a centrumpárti fiertling grófot, Vilmos császár a német birodalmi kancellári tisztre hívta meg; ez volt az első eset, hogy katolikus és éppen centrumpárti ember került a német birodalom kormánya élére. A világháború óta B. egyházi élete szabadabb mozgáshoz jutott; a kormány új konkordátumot kötött a Szentszékkel (1924). A hivatalos nyomás ellenére B. az egész XIX. századon keresztül a katolikus élet, a katolikus tudományosság és művészet egyik fő központja maradt s nagyrészt ma is az. A mai müncheni érsek, f Faulhaber Mihály bíboros, Németországnak ma legnagyobb szónoka s egyik legkimagaslóbb vezéregyénisége. — B. területe 75.996 km 2, lakossága (1925-ben) 7,379.594, ebből 5,163.217 (tehát 694%) katolikus. Mai területének nagy részét az 1803-i szekularizáció után a kifosztott hercegpüspökségektől szerezte. Mai (1930 november 1.) egyházi beosztása a következő: München-Freising, 1817 június 5-e óta érsekség (Freising 738 óta az); suffraganeusai: Augsburg (VI. század), Passau (737), Regensburg (739), Bamberg (1006 óta püspökség, 1818 április 1-e óta érsekség); suffraganeusai: Eichstatt (745) Speyer (IV. század), Würzburg (741). B-ban a plébániák száma 3294, a világi papoké 6693, a szerzetespapoké 1153, a férfi kolostoroké 186, a női kolostoroké 1791, az apácák száma 20.056. — Streit: Atlas hier. 1929; Kirchl. Handb. 1930; Ann. Pontif. 1930. A. E. Bajtársi egyesületek, a keresztény egyetemi s főiskolai ifjúság szervezetei. A kommunizmus után következő nemzeti és keresztény szervezkedés idején keletkeztek. Mintájuk a német Burschensehaft volt, szertartásaik s külső tevékenységük azonban, főleg eleinte, kissé a pogány turanizmus bélyegét hordták magukon. Keresztény felekezetközi alapon szerveződtek, amely körülmény elég gyakran járt a katolikus szempontok háttérbe szorításával. Programjuk: nemzeti alapon tömöríteni a főiskolai diákságot, ennek kulturális, gazdasági, szociális és testnevelési kérdéseit megoldani. Ma legnagyobb bajtársi egyesületünk, a Turul Szövetség (A Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek Országos Központja), 48 tagegyesületben kb. 8900 aktív taggal; a Hungária (Magyar Technikusok Egyesülete), kizárólag a budapesti Műegyetem hallgatóiból, 1450 taggal; az egyesület 30 csoportra tagozódik; a Szent István-bajtársi Szövetség (a fehérsapkások), ma kb. 6 700 taggal. Kifejezetten katolikus bajtársi egyesület a FoederatioEmericana (zöldsapkások). A Szent Imre-kollégiumok tagjai (pirossapkások) bizonyos értelemben szintén bajtársi egyesületnek számítanak. Mindeme szövetségek tiszti és védnöki karában a közélet számos előkelősége foglal helyet. Lotz A. Bajtay J. Antal, piarista, 1717—73. A piaristák pesti intézetében filozófiát tanított, később az intézet igazgatója lett; ő mondotta a budai királyi palota alapkőletételén az ünnepi beszédet. A rendfőnöki tisztségben érte Mária Terézia megbízatása, mely Bécsbe szólította. Itt József trónörököst kellett a történelemre tanítania. 1760- ban erdélyi püspök és báró lett, de erdélyi tartózkodását száműzetésnek tekintette. 1772-ben lemondott püspöki méltóságáról. +1773. Kiváló pedagógiai és történelmi munkásságot fejtett ki; művei kéziratban maradtak ránk. Egyike volt kora legképzettebb embereinek. — Miskolczy István: Bajtay J. Antal, Budapest, 1914. Bajus (de Bay) Mihály, belga teológus. *1513. Melun. A filozófia, majd a Szentírás tanára a löweni egyetemen. A hitújítók hatása alatt állt. Alapvető tévedése volt, hogy a paradicsomi ajándékok s koronájuk, a megszentelő kegyelem, kijárnak az emberi természetnek. Ezzel tagadásba vette a természetfölötti rendet. A bukott ember természete B. szerint teljességgel megromlott, elveszítette szabad akaratát, képtelen bármi jóra, a bűnös vágy, mely azonos az áteredő bűnnel, ellenállhatatlanul viszi s minden cselekedete bűn. A megigazultat viszont a kegyelem ellenállhatatlanul vezeti az üdv útján. B. tévedései ellen először tanártársai, Tapper Ruard s Ravesteyn Jodoc szálltak síkra. Granvella bíboros, Mecheln érseke, B.-t s a nézeteit követő Hessels Jánost elküldte a trienti zsinatra (1563), ők azonban mitsem változva tértek vissza. V. Pius 1567-ben Ex omnibus afflictionibus bullájával 79 tételbe foglalva elvetette B. tévedéseit. B. s hívei azonban Bajus