Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 1. Aachen - Elkeresztelés (Budapest, 1931)
B - Benczúr Gyula - Benedek
Bencés-rend 185 A pannonhalmi könyvtár 200.000 kötetével vezet a bencés könyvtárak között. MAB. a művészetek terén is nagy érdemet szerzett. A kőépítés és boltozás technikáját ők terjesztették. A keresztény ókor stílusait mindenüvé magukkal vitték s tovább is fejlesztették. A 820-ból való sankt-galleni ideális monostortervezet óta óriási fejlődést látunk a román-, gót-, reneszánsz- és barokk stilban s a modern idők új monostoraiban és templomaiban. Egyes monostorok körül sajátos építőiskolák alakultak (Cluny, Corvey, Fulda, Sant Galién, Hirsau). Ma is híres a beuroni művésziskola s a maredsousi iparművészeti iskola. A képírás, a miniatúra-festés s a kisplasztika terén is új stílust teremtettek (az Ottók korának illusztrált bibliás kódexei, a XI. századi montecassinói festőiskola, Tutilo elefántcsontfaragásai, helmarshauseni Roger XII. századi kisplasztikai alkotásai). Műpártolásuk, műgyűjtésük a fejedelmekével vetekszik. Monostoraik, templomaik mindig híresek voltak műkincseikről, egyházi felszerelésük gazdagságáról. Gondos ápolásra talált náluk a zene is, főleg a korális ének. Műveletlen, elhanyagolt területekből alakult hatalmas birtokaikon Európaszerte magasfokú Gazdasági és ipari központokat létesítettek. Telepítéseik népesedési politika szempontjából is nagyérdeműek. Itália kultúrnövényeit, a szőlőmívelést, a gyümölcsösöket, általában a kertgazdaságot, a virágkultuszt ők ismertetik, terjesztik északon. Az almát, körtét, cseresznyét, birsalmát, gesztenyét, habot, lencsét, borsót, retket, répát, káposztát ők vitték be Középeurópába. Az ipart temérdek feltalálással gazdagították. — AB. szociális hatásának másik nagy területe a karitatív tevékenység. Kórházak, gyógyszertárak, vendégfogadók emelkedtek a monostorok mellett. Ezekből nőttek ki a kor legkiválóbb orvosai, Sevillai Izidor, Hrabanus, Mauro Bercario, Benedetto Crispo, Domonkos casauriai apát (III. Henrik háziorvosa), Desiderius cassinói apát, későbbi pápa. Bencés alapítás a híres salernói egyetem. Constantinus Africanus cassinói szerzetes ismertette meg az arab orvosi tudománnyal a nyugati kereszténységet. A rend kórházainak (20.000) érdeme, hogy a bélpoklosság eltűnt Európából. A szegények gondozásának mértékére jellemző adat, hogy Cluny 1065 körül csak egyik évben 17.000 szegénynek adott alamizsnát. A rend 24 pápát, 200-nál több bíborost, 1600 érseket, 4000 püspököt és több, mint 5000 szentet adott az Egyháznak. Jelszava: Ut in omnibus glorificetur Deus és Ora et labora. A B. női ága a férfiakéhoz hasonló szervezettel már a VII. században nagyon el volt terjedve Francia- és Angolországban. Bencés apácák követték az angolszász bencés hithirdetőket Németországba isz. Lioba, Thekla, Walpurg). A hitújítás idején törhetetlen hűséggel ragaszkodnak az ősi hithez. Ma is a régi buzgósággal működnek Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Svájcban, Angliában, Olasz- és Franciaországban, Északamerikában s Ausztráliában. 1926-ban a bencés szerzetesnők száma 12.982 volt. Magyarországon a mohácsi vész után a B. női ága kihalt. 1928-ban Hanauer A. István váci püspök „sz. Benedek leányai" néven egyházmegyei kongregációt alapított Tiszaújfalun (Pest megye) az alföldi tanyai nép művelésére s az irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek gyakorlására. — A világi apostolság céljait szolgálja a már Magyarországon is szépen működő bencés oblátus- és obláta-szövetség. — Sz. Benedek-Emlékkönyv, Pannonhalma 1929. M. E. Benczúr Gyula, festő, *1844 Nyíregyháza, 1l920 Dolány. Amüncheni Pilotynak kiváló tanítványa volt. Legpompásabb egyházi festménye: Vajk keresztelése (Szépművészeti Múzeum). Mint protestáns ember, inkább világi festészettel foglalkozott. Benedek, 1. sz., anianei apát (Witiza). 1750 körül,1821. Kis Pippin udvarában nevelkedett, majd bencés s a családja birtokán, az Aniane patak mellett alapított bencésmonostor apátja lett. A szigorú monostori fegyelem felújításán fáradozott, főleg a regula szerinti liturgikus élet ápolásával. Nagy Károly és Jámbor Lajos hathatósan támogatta. 2. B., esztergomi kanonok, választott esztergomi érsek (1273—78). A királyi oklevelek, mint esztergomi érseket említik, de meghalt, mielőtt a pápai megerősítést elnyerhette volna. — Balics: A római katolikus Egyház története Magyarországon, Budapest 1890. 3. B., kalocsai érsek. Előbb fehérvári prépost volt és IV. Béla kancellárja. 1245- ben kalocsai érsek, 1254-ben Esztergom választott érseke. 1245-től a bogomilok (falbiak) ellen küzdve, azon dolgozott, hogy a pápa Boszniát a kalocsai érsek alá vesse, ami 1247-ben meg is történt. — Török: Magyarország prímása, Budapest 1859. 4. B., Labre Joseph Benoit, szent, koldus, 1748—83. Jómódú szülőktől származott a franciaországi Amettes-ben, korán a lelki életnek s vezeklésnek szentelte magát, mivel pedig sem a karthauziak, sem a trappisták, sem a ciszterciek nem vették fel (utóbbiaknál 8 hónapot töltött), zarándokáé koldusélettel igyekezett az evangéliumi szegénységet és a világról való lemondást gyakorolni. 13 éven át teljes ismeretlenségben élt. Gyalog járta be Itália, Svájc, Lengyel-, Német-, Francia- és Spanyolország kegyhelyeit. Vezekelt és idejének nagyobb részét a templomban az Oltáriszentség imádásában töltötte. XIII. Leó pápa 1881-ben szentté avatta. Ünnepe: április 16. 5. B. (Benedictus), nursiai, szent, a febencésrend alapítója, a nyugati szerzetesség atyja, ősi nemesi családból, az Aniciusok törzse- Benedek