Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 1. Aachen - Elkeresztelés (Budapest, 1931)
B - Beriszló Péter - Berkeley George - Berkényi Károly - Berkes András - Berlin
Ileriszló 193 sem éri utól az igaz, a szükségszerű és feltétlen létet, mindennek benső és fénylő magvát; sem a lélek, sem a világ lényegébe be nem hatolhat. Másik tehetségünk is van azonban, az intuíció, amely inkább ösztönszerű, mint észszerű, belülről lát s ami e benső fénynek megfelel, arra a külső világban is ráismer. Az intuíció a szellemnek a tudat mivoltába, a „tiszta tartamba" való átérző beleolvadása, hozzáhasonulása, miáltal a tudat lényegét közvetlenül átéljük s megismerjük. Ez intuíciót a mindenségre alkalmazva, úgy találja B., hogy a világ lényege sem egyéb, mint a tudathoz hasonló folyamat: a „teremtő kifejlődés". Ezen intuitív filozófia B.-t a szabad akarat, a lélek, a komikum, az ösztön, az anyag s élet elméletéhez vezeti, melynek vezető gondolata az, hogy a szellem előbbrevaló, mint az anyag s ez utóbbi az előbbinek terméke (spiritizmus). Az intuícióval együtt jár bizonyos antiracionalizmus és miszticizmus is (élmény-filozófia); az intuíció több mint az ész, a ráció; sőt a ráció felett áll s ezért az intuíció a ráció tagadása, tehát irracionalizmus. B. filozófiája, bár nélkülözi a skolasztika szabatosságát és sok tekintetben önkényes feltevéseken nyugszik, tanulságos jele annak, hogy a kereszténységtől távol álló gondolkodók is visszavisszavágynak a keresztény bölcselet örökérvényű gondolataihoz. Nagy sikerét ragyogó képzeletének, ötletességének s végül az idealizmus felé hajló korszellem igényeinek köszöni. Divatfilozófus; metafizikája sekélyes, „intuíciója" a komoly ismeretelmélet és lélektan kritikáját nem állja ki. Rendszere inkább fantázia, mint intuició. A keresztény bölcselet a ráció mellé áll: ha van intuíció, akkor ezt is a ráció van hivatva ellenőrizni, helyeselni vagy leinteni, kiigazítani vagy mint ábrándképet szélnek ereszteni. Helytelen az is, hogy az egész világ csak élet és lélek, még az anyag is az anyag és lélek két külön valóság. B. művei jórészt magyarul is megjelentek. — Vértesi Fr.: B. rendelmélete, Pécs 1927. Tr. J. Beriszló Péter, Hunyadi Mátyás alatt emelkedő horvát család sarja. Székesfehérvári prépost volt, kincstárnok, veszprémi püspök, Horvátország és Szlavónia bánja, vránai perjel, 1508-ban Ulászló követe Bécsben Miksa császárnál a Velence ellen tervezett, de a török miatt abbanmaradt hadjárat érdekében. 1520-ban vitézül harcolt a török ellen a déli végeken (Jajca, Tinnin, Kussza, Scardona). Ez év májusában egy (Korenica és Bihácsvára közötti) csetepatéban fegyverrel kezében esett el. B. B. B. Berkeley George, angol filozófus (1685— 1753). Anglikán püspök volt s emellett bölcseleti, theológiai és matematikai tanulmányokkal foglalkozott. B. filozófiája a szubjektív idealizmus, amelyet akozmizmus néven is emlegetnek. B. tagadja a tudattól függetlenül létező valóságot és azt is tanítja, hogy minden ismerettárgy és tartalom, létezését tekintve, csak gondolat (idea) vagy a tudatnak (conscientia) állapota. Felállította a jellegzetes és végzetes tételt: esse est 'percipi. Isten létét azzal bizonyítja, hogy tudatunkban az önkényesen fellépő képzetek mellett vannak szükségszerűen fellépők, s ez jele annak, hogy egy nálunknál felsőbb lény, Isten hozza őket létre. Az ebben s ismeretelméleti alapelvében rejlő ellenmondást B. nem vette észre. K. G. Berkényi Károly, pedagógiai és szépirodalmi író, *1879. Versei kötetben is megjelentek. Berkes András, váci nagyprépost, 1666— 1729. Dvornikovics püspök helyettese és segítőtársa volt, majd ennek utódai alatt is többször kormányozta az egyházmegyét. II. Rákóczi Ferenchez csatlakozott és részt vett az ónodi országgyűlésen. A szeminárium, a ferencesek, de főként a piaristái sokat köszönnek áldozatkészségének. Berlin, Poroszország s a Német Birodalom fővárosa, eredetileg több kis város egyesüléséből származott, melyeknek középpontja a régi sz. Péter-templom és sz. Miklós-templom volt. Nagyobb arányú fejlődését a Hohenzollern őrgrófoknak köszönheti, akik itt várat építettek. 1539-ben a luteránus, 1613—15-ben átmenetileg a kálvinista vallást hozták be. A 30 éves háború folyamán B.-t ismételten elfoglalták s elpusztították az átvonuló csapatok, a lakosság száma ekkor 6000 lélekre süllyedt. Lassan ismét felvirágzott, a lakosság számát növelték a Franciaországból menekült hugenották, majd a pfalziak és svájciak is. Nagy Frigyes alatt B. jelentékeny ipari és kereskedelmi központ lett, szellemi élete is erősen fellendült. A katolikusok csak lassú beszivárgás útján kezdtek benne erőre kapni, a vallási türelmetlenség sokáig nem engedte meg a katolikus vallás gyakorlatát. Ma a városnak körülbelül 80 katolikus temploma van, ezek közül egyik legnevezetesebb a sz. Hedvig-templom (ma székesegyház), amelyet 1747—73-ban a római S. Stefano Rotondo mintájára építettek s 1886—7-ben megújították; a sz. Mihály-templom (1853—6), Soller kupolájával s Begas keresztlevételével, a sz. Sebestyén-templom és sz. Pius-templom (mindkettő gót stílű, Hasacktól 1893—4), a sz. Pál- vagy dominikánus templom stb. Egyházi tekintetben B. a boroszlói hercegpüspök egyházmegyéjéhez tartozott Brandenburg és Pomeránia tartományokkal együtt; az 1929 június 14-iki porosz konkordátum értelmében azonban legújabban püspökség lett. Újabban állandó nuncius is székel B.-ben. A városnak 1925-ben 4.024.165 lakosa volt, akik közül katolikus 403.780 volt, vagyis 10,04%. A város főleg a háború óta a modern nagyvárosok siralmas szociális és errkölcsi képét mutatja. 13 Katolikus Lexikon: I. Berlin