Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Péter - Zype és függelék (Budapest, 1933)
S, Sz - Szabóky Adolf, l. Katolikus Legényegylet - Szabolcsi zsinat - Szabolcsmegye - Szadduceusok
Szabóky 203 szédeket adott ki. Nagyszerű szónok, jótékony főpap volt, de a liberalizmus hatása alatt állott. — 5. Sz. István, egyházi író (1801—92), Rozsnyó-egyházmegyei pap. Jeles hellénista volt, Homeros, Isocrates és Aesopus jeles fordítója. A palóc nyelvjárásról írt munkája is becses. — 6. Sz. László (bártfai) (*1880). A Nemzeti Múzeum igazgató-őre s az Akadémiai könyvtár helyettes igazgatója. Kisebb tanulmányokon kívül megírta a Hunt-Pázmán nemzetségbeli gr. Forgách-család, valamint a Sárvár- felsővidéki gr. Széchenyi-család történetét. — 7. Sz. Pius O. F. M., tábori vezetőlelkész (*1885). Ferencrendiek a magyar történelemben című munkáján kívül konferenciabeszédeket adott ki. — 8. Sz. Szádok O. P., hittudós (*1869). Grád teológiai tanárkodása után tartományfőnök volt, majd a római Collegium Angelicum rektora, a freiburgi egyetem dogmatikatanára, 1930-ban újra a magyar-osztrák tartomány főnöke. Főbb művei: Katholisches Christentum und moderne Kultur, Die Auktorität des hl. Thomas, Xenia Thomislica. Az „Angelicum" című tudományos rendi folyóirat alapítója. — 9. Sz. Vendel (*1882), prelátus, budapesti egyetemi tanár. Hittudományi kisebb műveket írt. — 10. Sz. Zoltán, budapesti egyetemi tanár, botanikus (*1882). Számos növénytani műve közül kiemelendő a Knautia genusról írt monográfiája és A növények szervezete című könyve. Szabóky Adolf, 1. Katolikus Legényegylet. Szabolcsi zsinat, Sz.László tartotta 1092 május 20-án az ország püspökeivel, apátjaival és világi főembereivel, nagy népsokaság jelenlétében. A zsinat mindenekelőtt szabályozta a papok nősülését: ideiglenesen, míg a pápa mást nem tanácsol, elismerte első házasságukat, de már teljes szigorúsággal lépett fel a másodszor nősült papok ellen. Intézkedett a sok elpusztult templom újjáépítéséről és illő felszereléséről, az elszéledt falusi lakosság visszatelepítéséről, szabályozta a tizedszedés módját, pontosan megállapította a kötelező ünnepek számát, szigorúan megparancsolta méltó megülésüket, úgyszintén a misehallgatást, a böjti és kántorböjti napok megtartását, büntetést rótt az itt-ott még található titkos pogányokra, védelmébe vette a női becsületet és a házasság felbonthatatlanságát s végül rendezte a zsidóknak és a mohamedán hitű izmaelitáknak a keresztény társadalomhoz való viszonyát. A Sz.-nak jelentékeny része volt abban, hogy a magyarság lelkébe a kereszténység végleg belegyökerezett. B. Gy. Szabolcsmegye, tiszántúli megye, mely Trianon által területének 15, lakosságának 11%-át elvesztette. Jelenleg területe 4568 km 2, lakossága 1930-ban (Ung megye megmaradt kis darabjával együtt) 394.682. Népe minden megyénk közt a legszaporább, de egyúttal a legműveletlenebb és a legszegényebb is. 1920—1930-ig 162%-os tényleges (204 természetes) szaporodást mutat, úgy hogy ma már népességre a harmadik megyénk. 1920-ban még csak az ötödik volt, de azóta az addig népesebb Somogyot és Zalát is túlszárnyalta. Tiszta magyar megye (99,5%), színmagyarnak azonban nem éppen mondható. A mai Magyarország görög katolikusainak törzshazája, 1920-ban azonban még a mindkét szertartású összes katolikusok is csak viszonylagos többségben voltak. A katolikusok itt is állandóan tért nyernek, mégpedig mind a két szertartás egyaránt. 1910—1920-ig a latin szertartásúak növekedése 8’7, a görögöké 4'5, a kálvinistáké és zsidóké egyformán 43, a luteránusoké 1'2%-os volt. 1920-ban a latin szertartásúak 29 5, a görögök 198, a kettő együtt 49 3%-ot tettek (164.298), a kálvinisták 370%-ot (123.507), a luteránusok 5 7%-ot (19.156), a zsidók 79%-ot (26.262), míg a görög keletiek 248, unitáriusok 79, egyéb 133 voltak Sz.-ben. A zsidók száma tehát nagy s a magyar földbirtok is talán sehol sincs annyira zsidó kézben, mint itt. A luteránusok fészke a székhely, Myíregyháza. Kívüle még Kisvárda, Újfehértó, Polgár és Nyírbátor a tízezernél népesebb helyek. A megye 389 elemi iskolája közül 27 állami, 66 községi, 140 latin vagy görög katolikus, 108 kálvinista, 21 luteránus és 15 zsidó. Sz. egyházilag az egri érsekség és a hajdúdorogi gkat. püspökséghez tartozik. P. A. Szadduceusok, zsidó párt a Shasmoneus uralkodók és a Szeródes-dinasztia idejében, mely a farizeusokkal ellentétben általában az uralkodókat támogatta. Tagjai főleg a magasabbrendű papság köréből kerültek ki. Nevüket valószínűleg egy Szádok nevű egyéntől vették. Nem valószínű, hogy ez azonos volt a Salamon-korabeli főpappal, mivel a párt sokszor támogatott olyan főpapokat, akik nem voltak ennek a Szádoknak véréből. Tanaikon érzik a görög behatás, Mózes törvényéhez azonban ők is ragaszkodtak. A farizeusokkal szemben a későbbi hagyományokat nem tartották kötelezőknek és a fórán kívüli szent könyveket kevesebbre becsülték. Ezzel függ össze, hogy elvetették a lélek halhatatlanságát és az igazak feltámadását (Mt. 22, 23 kk.; Csel. 2, 8), mivel a Tóra ebben a tárgyban nem beszél oly világosan, mint egyes későbbi könyvek és főleg a hagyomány (1. Alvilág). Elvetették az angyalok létezését is (Csel. 2, 8), holott a Tórában meg vannak említve. Josephus szerint az ember cselekedeteit tisztán a szabad akaratából vezették le és tagadták a spredestinációt. Fő szempontjuk a zsidó hatalmi politika volt; ennek érdekében keresték a pogány népek szövetségét és alkalmazkodtak a mindenkori politikai adottságokhoz Tevékeny részt vettek Jézus elítélésében (Mt. 26, 63 kk.), főleg mivel a messiási re- Szadduceusok