Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 5. kötet. Fo - Gwayra (Pest, 1833)

G - Gutaütés, szélütés, guta

474 GUTAÜTÉS Most csendes megnyugvást mutatott Gusztáv, talán ezen állapotának is vallásbeli ábrándozása volt kútfeje. Éjjel egy órakor Drotningholmba vitetett; nejének gyermekeivel együtt Magában kellett maradni. Mart. 24. egyik legkedvesebb tartózkodása helyére Gropsholmba tétetett által. Itt Mart. 29. lemondási oklevelet kész­itett, sorsának végső elhatározta­­tásátt az országgyűléstől várván, mellynek­ első ülésében (Máj. 10.) az iránta való hivség és engedelem innepélyesen felmondatott, és a’ svéd korolra, mind ő magára mind pedig született és születendő magzataira nézve, most és jövendőben, elvesztettnek hirdettetett, ’s erről rendes oklevél készíttetett. A’ székevesztett király Gry­nsholmban leginkább János jelenéseivel foglalatoskodott, Svédhont elhagyni óhajtá. Az or­szágrendek, XIII. Károly ujonan választott király javalatára 66,666­3 tallért rendeltek évenként jövedelműi­k és családja számára, mellyből azonban a saját személye részére semmit sem fogadott el. Magánjavai, valamint szinte neje és fiáéi is épen hagyattak. A’ Wisings-Oe szigeten nekirendelt lakhelyet el nem fogadván, 1809. Dec. 6. Grypsholmból Németországba és Schweizba ment, hol gróf Gottorp név alatt élt. Azóta önkényt elvált nejétől ’s gyermekeitől, és kivonatára 1812 Febr. 17. há­zassága is megszüntetett. Ugyan ezen évben a’ Herrnhutiak közé kívánt fel vitetni, valamint szinte eltávozása óta, a’ Jánosrend mysticus vallásos jegyét szüntelen szokta hordozni. 18 10-től fogva bizonytalan czél nélkül utazót ide­­s tova, így 1810 Pétervárra, 1811 pedig Londonba ment. 1814-es Dec. Baselben jeruzsalemi útra készült. 1815 egy nyilatkozást nyujtatott a’ bécsi gyűléshez , mellyben fia jogát a’ svéd koronára köve­telésre vette. Végre Frankfurtban Gustavssohn nevet vett fel, ’s magán­életet élt Leipzigban 1827-ig. Fia Gusztáv 1799 szül.; Lausanneban ’s Edinbirgban tanult; az 1822 békegyűléskor Bécsbe és Veronába utazott; 1825 mint ezredes hadnagy a’ császár ulánusoknál austriai szolgálatba lépett,­­s most mint general Bécsben él. Jeles anyjától (m­egh. 1826) gombján neveltetett három leány testvére van, kiknek legidősbikét 1819 Hochburg Leopold badeni nmrkgróf vévé feleségül. —no— gut­a ütés (szélütés, guta), az öntudás, érzés, ’s önkényes mozgá hirtelen elvesztése, mig azonban a’ lélekzés , s/.iv és érvelés tar­tanak. A’ teljes gutától megütött ember azonnal elesik, mozdulni és szólni nem tud, egy­ érzéke sem munkálkodik; erősen és néha huntyog­­va lehol. A’ könny­ebb gutánál némelly jelek szelidebbek ; az öntudás nem tsit egészen el, van valamelly mozgás, vagy csak egyik részen hi­bázik a’ beszéd érthetetlen habat­lás. Innét a’ gy­ógyászok , kul idomá­ra nésve igy osztják fel a’gutát : (teljes) gutaütés (l. feljebb); fél­­gutt, hol a’ fej és test fele van találva; törzsökguta (paraplexia), hol­­! fej , öntudás és ny­elv szabadon maradtak , de az egész tör’sök mozulhatlan. A’ gutaütés oka, az agynak és a’ gerinczagynak zsibbadá­sa. Itt az egész agy zsibbad, teljes guta támad; ha csak az agy' fele, akkor félguta ered; ha pedig a’ gerinczagy, akkor, hihető, törzsökgu­­ta sz/í utazik. A’ szélütés kimenetele különböző ; ritkább esetben mind­járt ügy egy két óra alatt halálos ; többször 2,3 nap múlva öl ; néha gyócsilas is követi , azonban egy vagy­ több tag zsibbadása (mozdulat­­lansági) hátra szók maradni. A’ zsibbadás szülő okát nehezebb kitalál­ni. A tapasztalás annyit tanít, hogy' ha (p. o. a’ fej sebén keresztül) kés'Aki­va nyomást teszünk az agyra, a­ gutához hasonló állapot szár­mazó, az­az tompaságba esik az ember, öntudását, érzését elveszti, őket visszanyerendő a’ nyomás megszűntével. Hanem egyetlen oknak nem lehet ezt felvenni, mert csupa gyengeségből eredt guta is láttaték. A’ g­ógyászok máig ezen négy okát látszanak a’ guta-zsibbadásnak meg­­esineni : 1) anyagi (^mec­ka metis') ny­omást az agyrendszerre, 2) az ideg­­folyó rész viszonyú vezetését a’ duezrendszerre, 3) az idegfolyó rész vi­szonyt gyűlését az agyra, 4) az idegfolyó (idegaether) öngyengeségét és elfogyasztását. — A’ mi az első okot illeti, nyomás történhetik az

Next