Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
A, Á - Ágoston Géza - Ágoston Géza dr. (darvai és huszti) - Aichner Albert dr. - Aigner Károly dr.
bejötte megakasztotta az intenzív műhelyoktatást, a háború után azonban a legintenzívebb módon megindult a munka, amit nemcsak a főváros, hanem a kormány is elismert és a külföldi nemzetközi kiállításokon az iparrajziskola mindig kitüntetést ért el. 1912-ben főigazgató lett és 1925-ben az iparművészetoktatás terén s a külföldi kiállítások rendezése körül kifejtett működéséért m. kir. kormányfőtan. címmel tüntették ki. „Műszaki rajzoktatás“ címen önálló munkája jelent meg, azonkívül különböző szaklapokban, napilapokban a rajzoktatás köréből számos cikke és értekezése látott napvilágot. A főváros külföldi kiállításait ő rendezte Milánóban, Torinóban, Londonban, Monzában és Fiuméban, mely alkalommal a Corona d‘ Italia Commendatora keresztjét adományozta neki az olasz király. Legutóbb a főváros barcelonai kiállítását rendezte, amelyről a spanyol lapok és a spanyol hivatalos körök, valamint a kiállítást megnyitó Don Fernando infáns a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. Részt vett a külföldi iparművészeti és rajzoktatási kongresszusokon is és az 1926. évi párisi kongresszuson a kongresszus egyik alelnöki tisztségére választották meg. Valamennyi iparművészeti társulat s iparoktatási intézmény tagja. Ágoston Géza, okf. építész. Született 1875- ben. Középiskoláit a IV. ker. községi főreáliskolában, felsőbb tanulmányait a budapesti kir. József Műegyetemen végezte, ahol 1897-ben építészi oklevelet nyert. Több évi, különböző építészi irodákban folytatott gyakorlat után, 1909-ben, mint építész és építőmester kezdte meg önálló működését. A világháború után fivérével, néhai Ágoston Emil műépítésszel társas viszonyban, kizárólag, mint tervezőépítész működött. Fivérének 1921-évben bekövetkezett halála után, annak irodáját és működési körét vette át s azóta mint önálló épitész működik. Tervező irodájában nagyon sok bérpalota és üzletház terve készült és működése alatt számos budapesti bérpalotát juttatott kivitelre, melyek közül mint építőmester: a Bérkocsis-u. 3., a Korall-u. 9., a Korall-u. 11., a Tompa-u. 9., mint tervező építész : a Visegrádi-u. 40., a Munkácsy-u 21., az Attila-u. 7., a Csanádi-u. 8., a Tölgyfa-u. 20. sz. bérpaloták kerültek ki keze alól. Megemlítendők még az Erzsébet-körút 17. számú, az Üllői-út 89. számú emeletráépítések, valamint a Sas-utca 16. számú lakóház belső átépítése üzletházzá, a Svábhegyi- Művész-út 6. számú villa átépítése, stb. Számos társadalmi és szakegyesület tevékeny tagja. Ágoston Géza dr. (darvai és húszti), székesfővárosi árvaszéki elnök, m. kir. kormányfőtanácsos. Máramarosszigeten született, 1878- ban. Középiskoláit részben Kassán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és a budapesti tudományegyetemen államtudományi doktorátust nyert. 1896-ban lépett a székesfőváros szolgálatába, azóta állandóan az árvaszéknél működik. 1903-ban megbízást nyert a gyermekvédelmi ügyeknek önálló intézésére. 1917-ben fogalmazó, 1910-ben jegyző lett. 1910-ben megbízták a gyermekvédelmi osztály megszervezésével és vezetésével. 1913-ban ülnök, 1920-ban pedig a székesfőváros árvaszéki elnöke lett. A világháború idején főleg a hadiárvák védelmével foglalkozott jelentős eredménnyel. Számos cikket irt gyermekvédelmi kérdésekről hazai és külföldi szaklapokba és egy 1909-ben megjelent francia nyelvű monográfia részére a gyámhatósági gyermekvédelmi közigazgatásra vonatkozó fejezetet írta meg. Érdemeinek elismeréséül 1918-ban a II. oszt. hadi érdemkeresztet és 1923-ban m. kir. kormányfőtanácsosi címet nyert. Aichner Albert dr., ügyvéd, a Katholikus Népszövetség főügyésze. Radafalván született, 1885-ben. Egyetemi tanulmányait a budapesti, genfi és müncheni egyetemeken végezte és 1913-ban Budapesten ügyvédi oklevelet nyert. A világháború alatt mint főhadnagy-hadbíró teljesített katonai szolgálatot. A katholikus közéletnek egyik kiváló tagja, a Katholikus Népszövetség jogvédő irodájának vezető ügyésze, a Rákócziánum jogtanácsosa, a Foederatio Emericana káptalanjának delegátusa, a Kasselik-alapítvány gondnoka. Értékes tevékenységet fejt ki a közjótékonyság és az ingyenes jogvédelem terén, számos népnevelő és jogi tanácsadó cikke jelent meg a „Népújság“ című hetilap hasábjain. Mint ügyvéd, általános praxist folytat, speciálisan magánjogi és büntetőjogi ügyekkel foglalkozik. Aigner Károly dr. főispán. 1884 máj. 27-én született Szegeden. A gimnáziumot Szegeden végezte el, jogi tanulmányait előbb Budapesten, majd Kolozsvárott folytatta s ott is avatták jogi doktorrá. Az ügyvédi diplomát Marosvásárhelyen nyerte el. 10 évig gyakorló ügyvéd volt Szegeden s a háború alatt ugyanott a honvédkerületi parancsnokságnál teljesített szolgálatot. 1919-ben nagy tevékenységet fejtett ki a szegedi ellenforradalom megszervezésében s a szegedi nemzeti kormány alatt több bizottság munkájában vett részt. Zichy Aladár gróffal községről községre járt, hogy az akkori hadseregbe katonákat toborozzanak. Lakásán gyűltek össze a nemzeti kormány tagjai és az akkori politikai élet vezérei, ha bizalmas tanácskozó-