Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

B - Bárány Ervin - Bárány Gerő dr. - Baranyay Jusztin - Barát Béla dr.

sától, a szobrásza­tot Szen­tgy­örgy ital tanulta. Egy ideig Vass Viktor mellett, később saját műtermében dolgozott to­­vább. Ebben az időben főleg kis aktokat és por­trékat készített. Számos alkalommal állított ki nagy sikerrel a Nemzeti Szalonban és a Műcsar­nokban, valamint több vi­déki városban. Külföl­dön Olaszországiban (Ró­ma, Nápoly, Firenze, Ve­lence), továbbá Münchenben, Brüsszelben, Párisban és Londonban folytatott tanulmá­nyokat. Több kiállításon szerepelt és min­denütt őszinte elismerést aratott. Egyébként zenével és énekkel is foglalkozik, mint opera­énekesnő Anthes György tanítványa volt. Bárány Ervin, igazgató-főmérnök. Buda­pesten született, 1890-ben. Középiskoláinak elvégzése után a királyi József Műegyetem gépészmérnöki szakának hallgatója volt, majd gépészmérnöki okle­­­­velet szerzett. 1914-ben­­ mint a székesfőváros mér­­­­nöke kezdte meg működé­sét és a közlekedési ügy­osztályon elsősorban autó,­­ valamint vasúti jármű­­ ügyekkel foglalkozott. 1919-ben főmérnökké lép­é­pett elő, 1921-ben pedig a Budapest Székesfővárosi Autóbuszüzem vezetésére nyert mint igazgató megbízást, amelynek 1925-ben szerződéses igazgatója lett. A háború alatt a közigazga­tási és katonai hatóságok megbízásából állan­dó járműügyi szakértői funkciót végzett. Mint járműügyi szakértő, 1919—1922-ig tagja volt a villamosvasútiak átvételét intéző miniszte­riális bizottságnak, 1923 óta pedig hites tör­vényszéki szakértő. A városi forgalom sza­bályozására kiadott rendeletek szerkesztésé­nél közreműködött. A közlekedési rendészet és a gépkocsigyártás tanulmányozása céljából külföldi tanulmányutakat tett. Autóverseny­zéssel sikeresen foglalkozik, több versenyen ért el értékes eredményt. A KMAC választmá­nyának és versenyrendező bizottságának tagja. A Mérnöki Kamara, valamint a Ma­gyar Mérnök és Építész Egylet tagjainak sorában helyet foglal. Figyelemre méltó szakirodalmi munkásságot fejt ki, egyidő­­ben az Automobil és a Motorvilág cimű­ szaklapnak felelős szerkesztői teendőit látta el. 1928-ban az Autóbuszüzemtől meg­vált és mint a bíróságok és különféle köz­hatóságok állandó automobil-, közlekedési- és gépészeti szakértője működik. Bárány Gerő dr., h. államtitkár, közgazda­sági egyetem meghívott előadója. Désen szü­letett, 1878-ban. Középiskoláit Besztercén, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott, Buda­pesten és Lipcsében vé­gezte. A kolozsvári tudo­mányegyetem jog- és államtudományi doktori diplomát szerzett. 1900- ban állami szolgálatba lé­pett s azóta a vallás- és közoktatásügyi miniszté­rium fogalmazói karában teljesít szolgálatot s je­lenleg helyettes államtit­kári rangban az elnöki oszt. főnöke. 1920 óta a közg. egyetemen mint meghívott előadó, böl­csészetet ad elő. Igen értékes filozófiai irodal­mi tevékenységet fejt ki. Ismertebb művei : Az ember és világa, Kant Immánuel, Carmen mi­serabile, Jogbölcselkedés, Bűn és bűnhődés, A determinizmusról, Az ethi­ciai világrend út­jelzői, A kultúra értékéről, Philosoph­iai es­­sayk, Ethikai előadások, Útközben, Filozófiai mozaik, stb. A Ferenc­­József-rend lovagke­resztjének és a II. osztályú polgári hadiér­­demkeresztnek tulajdonosa. Választmányi tag­ja a Magyar Filozófiai Társaságnak, a Tár­sadalomtudományi Társaságnak, rendes tagja a Magyar Pedagógiai Társaságnak. Baranyay Jusztin, egyetemi nyilvános ren­des tanár, 1887-ben született. Középiskoláit Székesfehérvárott, egyetemi tanulmányait Innsbruckiban végezte, melynek befejeztével 1909-ben Veszprémben pappá szentelték. Ez­után a Cisztercita-rend tanítóképző Intézeté­hez nevezték ki tanárnak, később igazgató­nak. 1925-ben egyetemi ny. r. tanárnak ne­vezték ki és azóta az egyházjog köréből tart előadásokat,­élénk részt vesz az egyházi, köz­életi, politikai és jótékonysági mozgalmiak­ban. A hittudományok bekebelezett doktora, Cisztercita-rendi áldozópap, a Központi Sajtó­­vállalatnak, a Pallas Irodalmi Társaságnak igazgatósági és számos tudományos egyesület­nek rendes tagja. Egyháztörténelmi, egyház­jogi és egyházpolitikai cikkei és tanulmányai hazai és külföldi tudományos folyóiratokban jelennek meg. Barát Béla dr., okl. építész, bölcsészet­­tudor, Temesvárott született, 1888-ban. A gimnáziumot szülővárosában, a műegyetemet és a tudományegyetemet Budapesten vé­gezte. A művészettörté­netből, klasszikus és ke­leti archeológiából dokto­rátust szerzett. Novák Ede (1. o.) társaságában számos köz-­­és magánépü­­­letet tervezett. Főbb mű­vei : a m. kir. Posta közp. anyagraktára, lakóház­­telep Albertfalván. Isko­lák, bérházak, villák, belső architektúrák, sír­emlékek. Nyilvános pályázatokon számos di­emeletráépitések.

Next