Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
C - Csányi Lajos - Csányi I. József - Csányi Miklós dr. - Sz. Csapó Márton - Csapody István dr. (fejéregyházi) - Csató Ferenc dr.
Csányi Lajos, festőművész. Budapesten született, 1887-ben. Az Iparművészeti Főiskolán Marton Ferenc növendéke volt és mint dekoratív festő és tervező kezdett dolgozni. Később áttért a portré, tájkép, akt, figurális alkotásokra és nagyobbkompozíciókra és valamennyi zsánerben értékes dolgozkat produkált. 1925-ben volt első sikeres kiállítása a Nemzeti Szalonban és azóta állandóan szerepelt képeivel a Szalon tárlatain. 1930-ban az Egyházművészeti Kiállításon vett részt. Tagja a Független Művészek Társaságának és részt vesz valamennyi kiállításukon. Csányi I. József, Gyógypedagógiai Intézeti igazgató. Született 1882-ben, Budapesten. Tanulmányait Budapesten végezte. Művészi hajlamai a szobrászati pályára vitték. Három esztendei tanulmány után már az Orsz. Iparművészeti iskola tehetségesebb növendékeivel az 1900-as párisi kiállításon szerepelt. Majd néhai Sándor Péter gyógypedagógiai igazgató ösztönzésére a gyógypedagógián keresett és talált megfelelő mukakört. A háborút mint tüzérönkéntes, majd mint hadnagy szolgálta végig. 1924-ben a Székesfőváros Tanácsa megbízta a III. ker. Miklós-téri Gyógypedagógiai Foglalkoztató Internátussal kapcsolatos Intézet megszervezésével. Ez az intézet nemcsak a Székesfőváros, hanem a Csonkaország egyetlen ilyen intézete s egyúttal büszkesége; modern törekvéseiben megállja helyét bármely hasonló külföldi intézet mellett, ahol szellemileg fogyatékos fiú- és leánynövendékeket ügyes iparosokká képeznek ki, a leányok pedig a háztartás körüli teendőket sajátítják el. Csányi Miklós dr., ügyvéd. Vácon született, 1886-ban. Középiskoláit Rákospalotán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1913-ban ügyvédi oklevelet szerzett. A világháború kitörésekor hadba vonult és az orosz harctéren teljesített szolgálatot és 1918- ban mint tartalékos tiszthelyettes szerelt le. Hazatérve, ügyvédi irodát nyitott. Irodájában általános praxist folytat, főleg büntetőjogi és kereskedelmi ügyekkel foglalkozik. Nemzetgazdasági vonatkozású cikkei a Nemzetgazdasági Szemlében jelentek meg, ezenkívül napilapok és jogi szaklapok részére is írt értekezéseket. A Vásárcsarnoki Piaci Kereskedők Egyesületének 1910 óta díszelnöke, a Budapesti Mészáros Ipartestületinek ügyésze és még számos kari és társadalmi egyesület tagja. Sz. Csapó Márton, festőművész. Budapesten született, 1889нЬеп. Első mestere Vesztrócy Manó volt, később a Szépművészeti Főiskolán Zemplény, majd Fényes Adolf mesterek növendéke volt. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített és orosz fogságba esett. Fogságában számos oltárképet festett és több kiállítást rendezett. 1918-ban került haza és a Hadviseltek Kiállításán tűnt fel először. 1920 óta állandó kiállítója a Műcsarnoknak és a Nemzeti Szalonnak. 1929-ben Nürnbergben volt hosszabb tanulmányúton. Megfestette Tost Gyula V. kultuszminiszter, a gróf Nyáricsalád tagjainak arcképét és számos társadalmi és közéleti kiválóság arcképét. A gyulai művészkolóniának tagja és az ottani lapoknak művészi vezetője. Zuglói udvarrészlet című pasztellképe a székesfőváros tulajdonában van. Csapody István dr. (fejéregyházi), született 1892 május 3-án, Budapesten. Atyja Csapody István dr. szemészprofesszor, anyja nemes Állaga Vilma írónő. Középiskolába a budapesti kegyestanítórendi főgimnáziumban járt, egyetemre Budapesten. Szemorvosi kiképzését atyja mellett, továbbá a budapesti I. sz. szemklinikán Grósz professzornál, majd a pozsonyi szemklinikán mint tanársegéd, ifj. Imre professzor mellett és a budapesti állami Szemkórházban Blaskovics professzortól szerezte meg. A háborúból másfél évet, mint a 3. honvédgyalogezred zászlóalj-orvosa, első vonalban töltött és részt vett az öt levéresebb Isonzó-csatában. Két kardos Sigmum Laudist és csapatkeresztet kapott s a II. oszt. Vöröskereszt díszjelvényt. 1924-ben lett Budapesten közkórházi főorvos, előbb a Szent István és Szent László kórházban, 1929 májusától az Új Szent János-kórháziban van szemosztálya. Több elméleti és kísérleti dolgozata van, ezenkívül nagyszámú klinikai és műtéttani közleménye. Szívesen foglalkozik nyelvészeti és egészségtani kérdésekkel, mint iskolai szemész-szakorvos is dolgozott. 1923-ban a pécsi m. k. Erzsébet tudományegyetemen, 1929-ben a bpesti Pázmány Péter tudományegyetemen szerzett magántanári képesítést. Titkára volt a Magyar Szemorvostársaságnak. Felesége Mócsy Márta dr. szemorvos. Csató Ferenc dr., ügyvéd. Mátészalkán született, 1889-ben. Középiskoláit és egyetemi tan