Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
G - Gadányi Jenő - Gadó István dr. - Gaiger Miklós (jobbágyi) - Gajzágó Jenő dr.
605 a budapesti ev. gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a budapesti tud. egyetemen végezte, hol 1888-ban orvosdoktori diplomát szerzett. Tanulmányainak befejezése után katonai szolgálatba lépett, ahol szolgálatának második évében mint műtőnövendék a tudományegyetem sebészeti osztályára, Lumnitzer tanár mellé vezényelték. Nyolc éven át a cs. kir. 38. gyalogezred orvos-főnöke volt. Nyugalombavonulása után mint szájsebész-fogorvos magánpraxist folytatott. Aháború kitörésekor önként jelentkezett szolgálattételre és a 6. sz. tartalék kórházat megszervezve, annak parancsnoka lett. Számos hadikitüntetés tulajdonosa. A Magyar Fogorvosok Egyesületének megalapításakor első alelnöke volt és tisztségének letelte után tb. és állandó választmányi tagja. Több tudományos mű szerzője, amelyek hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Tagja számos orvosi és tudományos egyesületnek. Gadányi Jenő, festőművész. Budapesten született, 1896-ban. Festőművészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, Vaszary mellett végezte és növendék korában több ízben elnyerte a Szinyei-Merse Társaság ifjúsági ösztöndíját. Külföldi tanulmányútjain bejárta Németországot és Párosban hosszabb időt töltött. Első kollektív kiállítása Frankfurt am Mainban volt, 1927-ben. 1928-ban a veneziai világkiállításon, 1927-ben Krakóban, 1928-ban Stockholmban és Wienben, az XJME nagy bemutatkozó kiállításán. 1929- ben Budapesten, a kollektív tárlaton szerepelt. Ezenkívül az UME és a KÚT keretében az Ernst Múzeumban, a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban rendezett kiállítások állandó résztvevője. Gadó István dr. a budapesti kir. ítélőtábla elnöke. Pécsett született, 1876-ban. Középiskoláit és jogi tanulmányait szülővárosában végezte, bírói oklevelét Budapesten szerezte meg, 1899-ben a pécsi járásbijii brróságon joggyakornok, majd Zomborban törvény■’*széki aljegyző volt. 1905- ben, bírói diplomájának el nyerése után, Bácstopp-osztást, ahonnan Nagybecskerekre helyeztél. 1915-ben a szegedi főügyészségen működött, ahol az emlékezetes nagyszabású hadseregszállítási pereket intézte. 1917-ben a torontálmegyei katonaszabadítási bűnperekben volt a vád képviselője. 1918-ban a nagybecskereki kir. törvényszék elnöke lett. A szerb megszállás folytán a hűségeskü megtagadása következtében állását elhagyni kényszerült s Magyarországra visszatérve, a budapesti törvényszékhez nyert beosztást. 1922-ben kúriai bírói címet kapott s 1926 óta elnöke a budapesti kir. Ítélőtáblának. Politikai és sajtóbűnügyekben ítélkezik; egyike a legkiválóbb sajtójogászoknak. 1916-ban a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Számos nagyobb szaktanulmánya és dolgozata jelent meg, melyeket az igazságügyi minisztérium megbízásából irt. Több ízben tartott társadalmi és jogászegyesületekben jogfilozófiai és társadalomtudományi előadásokat. Több társadalmi egyesületnek vezető tagja. Gaiger Miklós (jobbágyi), festőművész. Szentgotthárdon született, 1892-ben. Kora ifjúságában kezdett állatfejeket rajzolni és 11 éves korában egy iskolai kiállítás kapcsán a napilapok mint csodagyerekről emlékeztek meg róla. Középiskoláinak elvégzése után a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly növendéke lett, részt vett a Fiatal Művészek Kiállításán a Nemzeti Szalonban. 1918-ban az Ernst Múzeumban rendezett kollektív kiállításán nagy sikert aratott. 1920-ban Olaszországban járt tanulmányúton, majd visszatérve, ismét kollektív kiállítást rendezett és azóta a Műcsarnok tárlatain szerepel. Az utóbbi években ismételten járt Párisban. Jelentősebb portréi: Juhász Andornál?, a Kúria elnökének, Grecsák Károlynál?, Farkas Edithnek, Pongrácz Jenőnek és másoknak arcképei. Mint akt- és állatfestő is jelentékeny sikereket ért el. Gajzágó Jenő dr., egyetemi tanársegéd. Túrkevén született, 1894-ben. Középiskoláit Egerben, egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen végezte, ahol 1921-ben orvosdoktori diplomát nyert. A világháborút előbb mint csapattiszt, később mint csapatorvos, az orosz és olasz frontokon szolgálta végig, érdemeiért több kitüntetést nyert. Diplomájának elnyerése után Bársony János professzor mellé, az I. számú női klinikára került, mint gyakornok, évek óta pedig Frigyes József tanár klinikáján működik, mint tanársegéd. Hosszabb ideig járt Németország- É