Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
J - Jaczkó Pál dr. - Jáhl Antal - Jáhn József - Jakab Dezső
Jaczkó Pál dr., ügyvéd, v. országgyűlési képviselő. Poprádon született, 1872-ben. Középiskoláit Rimaszombatban, egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Párisban végezte, 1900-ban ügyvédi oklevelet nyert. Diplomájának megszerzése után a budapesti Ügyvédi Kamarába jegyeztette be magát, melynek mai napig is tagja. 1910-ben a tasnádi kerület országgyűlési képviselővé választotta, függetlenségi párti programmal; mandátumát 1918-ig megtartotta. Urmánczy Nándorral együtt alakították meg az Egyesült Függetlenségi Pártot, amely később Alkotmánypárt néven Apponyi vezérsége alatt, Wekerlével együtt volt kormányon. 1922-ben a fővárosi IV. kerületi törvényhatósági bizottsági tagjává választották. Politikai és jogi vonatkozású cikkei a Magyarországban és jogi szaklapokban jelennek meg. Igazgatósági tagja a Földalatti Villamos Vasút R.-t.-nak, a Pallas Biztosító R.-t.nak és számos nagyobb gazdasági vállalkozásnak. Tagja több kari és társadalmi egyesületnek. Jáhl Antal, ny. műszaki főtanácsos, műszaki szakértő. Budapesten született, 1850-ben. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és a műegyetemen általálános mérnöki diplomát nyert. Hosszú ideig állott állami szolgálatban, a háromszögelési hivatalnál teljesített szolgálatot. 1918-bam Budapest Székesfőváros műszaki szakértővé választotta. Mint tartalékos tiszt, 1879-ben részt vett Bosznia okkupálásában. Háromszögelési kérdésekről számos cikke jelent meg a mérnöki szaklapokban. Tagja a Mérnöki Kamarának, a Mérnök Egyesületnek és számos társadalmi egyesületnek. Jáhn József, c. miniszteri tanácsos, az Országos kir. Bírósági Vegyészeti Intézet nyugalmazott igazgatója. Sopronban született, 1860-ban. Középiskolai tanulmányait a soproni állami főreálban végezte, mely után a kir. József Műegyetem vegyészi szakán 1885-ben oklevelet nyert. 1882—83-ig a kir. József Műegyetem kísérleti fizika tanszékén, mint asszisztens működött, 1883—88-ig a keszthelyi gazdasági intézet kémiai tanszékének tanársegédje, 1888-tól 1926-ig az Országos kir. Bírósági Vegyészeti Intézet második, első vegyészsegéde, 1914-től mint az intézet vezetője működött. A keszthelyi gazdasági intézetnél teljesített szolgálata idejére esik az általánoskiállítás, melyen az intézet anyagának rendezésében tevékeny részt vett s a magyarországi árpaféleségek összetételeit elemezve, kísérleti eredményeit a kiállítás szolgálatára táblázatos formában állította össze. Dr. Felletár Emillel együtt a Törvényszéki kémia elemei című könyv társszerzője, mely a Természettudományi Társulat kiadásában jelent meg. A Természettudományi Társulat kémiai szakosztályában, a Magyar Vegyészek Egyesületében mérgezési esetekről számos előadást tartott. 1914 óta a törvényszéki orvosi vizsgálóbizottság háromévenként megválasztott tagja. Az országos általános kiállításon szerzett érdemei elismeréséül éremmel és elismerő okirattal tüntették ki. Jakab Dezső, műépítész. Rév, biharmegyei községben született, 1864-ben. Középiskoláit Nagyváradon, a műegyetemet Budapesten végezte. Dolgozott id. Francsek Imre, Petz Samu, Korb és Girgl, Pfaff Ferenc, Jakabffy Ferenc, Leelmer Ödön építészek irodáiban, Európát több ízben beutazta. Konstantinápolyban és Brassában a keleti stílust, Athénben a görögöt, Olaszországban a klasszikusokat és így tovább Spanyol-, Francia-, Angol-, Német-, Dán- és Svédországokban, Belgium és Hollandiában a különböző építészek műveiben elmerülve, ezek tanulmányozása útján kereste a mindenkoron modern építészet útjait. A millenáris kiállítás idejében a földművelésügyi minisztérium szolgálatában állott, ennek kiállítási műszaki osztályát vezette, nagy számban ő tervezte pavillonjait. Majd a MÁV-hoz szegődött, de mert hivatalnok nem akart lenni, kitanulta az építőmesterséget is. Sok esetben nyert pályadíjakat, majd Komor Marcellel társult és közösen hazánk számottevő középületeit tervezték meg, így a pozsonyi Vigadót, a nagyváradi Fekete Sasszállodát és Vigadót, a dévai Színházat, a marosvásárhelyi Városházát, ugyanott a Kultúrpalotát, a Megyeházát, a Színházat, a szabadkai Városházát, Palicsfürdőt, a szabadkai és marcali Zsidótemplomokat, Ferdinánd bolgár király murányi kastélyát, a Li-get- és Park-Szanatóriumot, Komorral és Sós Aladárral együtt az Országos Társadalombiztosító Intézet felhőkarcolóját és székházát. Komorral és Márkus Gézával együtt tervezték a budapesti Népoperát, Európa egyik legnagyobb színházát. Megnyerte színháztervével a Magyar Mérnök és Építész Egylet nagy arany- és ezüstérmét. Szívesen dolgozott barokkban és renaissanceban is, de a 45