Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

L - Liipola Yrjö - Lindenbach Károly - Lipcsey Ádám dr. - Lipcsey László dr. (bilkei) - Lipcsey Miklós dr. (bilkei)

vészeti ággal felhagyni. Kitüntetései: Nadá­­nyi-dij (1893), Mention Honorable (Paris, 1894.), nagy aranyérem (München, 1905.), Grand Prix (Milano, 1906.), Társulati nagy­­dij (1906.), olasz koronarend lovagkeresztje (1907.), aranyérem (Turin, 1907.), aranyérem (London, 1908.), vaskorona-rend III. oszt. (1908.), nagy állami érem (Wien, 1911.), Ipoly-dij, Műcsarnok (1913.), olasz korona-rend tiszti keresztje (1913.), Ferenc József-rend középkeresztje, a hadiékitmény szalagján (1917.), aranyérem, Iparcsarnok (1922.), Szinyei-dij, Műcsarnok (1922.), arany­érem, Philadelphia (1926.), Diplome des Ho­­nore I. oszt. (Barcelona, 1929.). Ezenkívül számos díszoklevél. Művészetét festőiesség, könnyedség és nemes egyszerűség jellemzi. Sokoldalú művész, aki a plasztikának majd­nem minden irányát tehetséggel és sikeres eredménnyel műveli. Hazai és külföldi szak- és napilapokban számos cikke látott napvilá­got. Az Országos Képzőművészeti Tanács, a Szinyei Társaság, a Benczúr Társaság és számos művészeti egyesület tagja. Lu­pola Yrső, szobrászművész. A finnorszá­gi Koskiban született, 1881-ben. Finnország­ban végezte a Szépművészeti Főiskolát, majd Firenzébe ment, ahol másfél éven át volt az akadémia növendéke. Hosszabb ideig tartózko­dott Rómában, majd 1904-­­ ben Magyarországon tele­pedett le. 1925 óta mint hivatalos finn konzul te­vékenykedik. 1916-ig a Műcsarnoknak volt állan-­­­dó kiállítója. Leányaktja a főváros, Leselkedő férfi című műve a Szépművé­szeti Múzeum, számos bronz figurája az Iparművészeti Társulat tulajdonában van. Igen sok finn és magyar kitüntetés és állami díj tulajdonosa. Hazájában több gránitba vé­sett Hősök emléke és Szabadságszobra áll, a Helsinkiben álló bronz Diana szobor is az ő alkotása. Portréi: gróf Zichy Gyula kalocsai érsek, József főherceg, Anna főhercegasz­­szony, gróf Festetich Nikola, ifj. gróf Maj­­láth Gézáné és gyermeke stb. Lindenbach Károly. Született Budapesten 1861-ben. Középiskolai tanulmányait Buda­pesten végezte, majd az államszámviteli ál­lamvizsga letétele után a székesfőváros szol­gálatába lépett. 1889-ben számgyakornok, 1893-ban segédtiszt, 1894-ben számtiszt lett. 1898-­ban az akkori németvölgyi temető gondnoki teendőinek ellátásával bízták meg. 1903-ban a Du­na-jobbparti temető igazgatója lett és ugyanekkor emelkedett a gazdasági főfelügyelői rangra. 1928-ban nyugalomba vo­nult és hosszú, érdemes szolgálatának jutal­mául elismerő okiratot kapott. A Természet­­tudományi Társaság tagja. Lipcsey Ádám­ dr. Született Budapesten, 1895-ben. Középiskolai tanulmányait Buda­pesten végezte, majd 1915-ben hadba vonult és hosszabb ideig orosz fogságban sínylődött. 1921-ben tért haza és az egri líceumban folytatta tanulmányait. 1923-ban a budapesti tudományegyete­men államtudományi dok­torátust szerzett. Jelenleg mint a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara előadója működik. Számos közgazdasági cikke jelent meg a fővárosi napilapok­ban. Több ízben tett hosszabb tanulmányutat külföldön. A társadalmi életben élénken részt vesz. Lipcsey László dr. (Mik­ei), ügyvéd. A be­­regmegyei Tiszavid községben született. Kö­zépiskoláit Beregszászon, egyetemi tanulmá­nyait Kolozsváron végezte és 1925-ben Buda­pesten nyerte el ügyvédi oklevelét. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített, az orosz fron­ton küzdött, majd hadifog­ságba esett. A fogságból megszökött és rengeteg küzködés és viszontagság után 1918 júliusában érke­zett haza. Tanulmányai­nak befejezése után ügy­védi irodát nyitott, melyben általános praxist folytat, speciálisan büntető és magánjogi ügyekkel foglalkozik. Számos felsőmagyar­országi egyesületnek vezető tagja, a Bereg­­vármegyei Egyesületnek ügyésze. Tagja még a Természettudományi Társulatnak, a Nem­zeti Szövetségnek és számos sport egyesület­nek. Lipcsey Miklós dr. (büket), ügyvéd. 1892-ben született a nógrádmegyei Mohorán. Középiskoláit Kiskunhalason, jogi tanulmá­nyait Debrecenben végezte. Ügyvédi okleve­lét 1921-ben nyerte el. A világháborút mint tényle­ges katonatiszt küzdötte végig az orosz, román és az olasz frontokon. Mint repülőtiszt, több légi győ­zelmet aratott. Háborús kitüntetések: III. oszt. ka­tonai érdemkereszt a kar­dokkal, a vitézségi érem szalagján, bronz Signum Laudis a kardokkal, a vitézségi érem sza­lagján, nagy- és kisezüst vitézségi érem, máltai Mária-kereszt, frontharcos érdem­érem, osztrák-magyar tábori pilótajelvény, német birodalmi tábori pilótajelvény. Mint ügyvéd, főként iparpolitikai kérdésekkel foglalkozik, a Magyar Iparosok és Ke-

Next