Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
M - Melléky Kornél dr. - Meller Dezső - Melles Emil - Melly József dr. - Mélykuti András dr. - Mendlik Lajos - Menyhárt Gáspár dr.
ritet választotta meg az 1922-es nemzetgyűlésbe és az 1926-os országgyűlésbe is egységespárti programmal. Melléky Kornél dr., ügyvéd. Budapesten született, 1896-ban. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1926-ban ügyvédi oklevelet nyert. A m. kir. államrendőrség kötelékében, ■a bűnügyi osztályban teljesített szolgálatot mint rendőrfogalmazó. Nyugalomba vonulása után megnyitotta ügyvédi irodáját, amelyben általános gyakorlatot folytat. Speciálisan büntetőjogi ügyekkel foglalkozik. Széleskörű irodalmi működést fejt ki. Szépirodalmi cikkei különböző lapok hasábjain jelennek meg. Hosszabb ideig a Nyugat és Magyar írás kritikusa volt Főtitkára a Klassay-féle Szabadelvűpárt ferencvárosi szervezetének, tagja a Szabadelvű pártklubnak és számos társadalmi intézménynek ügyésze. Meller Dezső, műépítész. Született 1882- ben, Győrben. Középiskoláit Győrött, egyetemi tanulmányait Münchenben végezte, ahol 1903-ban építészmérnöki oklevelet nyert. Oklevele elnyerése után Olaszországban, Franciaországban és Németországban folytatott tanulmányokat, melyek után visszatérve, Budapesten Bálint és Jámbor műépítészek műtermében dolgozott. Majd 1906-ban önálló építészi irodát nyitott és azóta folytat önálló építészi gyakorlatot. 1914-ben, mint hadnagy hadbavonult és az erődépítő csapatnál az orosz fronton teljesített szolgálatot. Az általános leszerelésnél, mint százados szerelt le. Háborús kitüntetései: III. o. katonai érdemkereszt a kardokkal, Signum Laudis a kardokkal, Károly-csapatkereszt. A világháború befejezése után folytatta építészi gyakorlatát és pályázatokon számos dijat nyert. Nevezetesebb alkotásai közül valók a szentendrei városháza, a röjtöki Nagy Elek-kastély, ezenkívül még számos villa és bérház. Tagja a Mérnöki Kamarának és számos társadalmi és kulturális egyesületnek. Melles Emil, gör. kath. lelkész, apát, m. kir. kormányfőtanácsos. A szabolcsmegyei Napkor községben született, 1857-ben. Középiskoláit Ungváron, a theológiát Esztergomban végezte és 1878—1882-ig Ungváron volt püspöki h. titkár. 1882—1899-ig a kisdobrai plébánia vezetője, majd 1905-ig Szatmárnémeti plébánosa volt. 1905-ben a székesfővárosban alapított uj gör. kath. magyar plébániára választotta meg, mint kegyur, a székesfőváros közönsége. 1904-ben címzetes apát lett. A kormányzó a közélet és az egyházi társadalom terén kifejtett közhasznú tevékenységének elismeréséül 1930-ban m. kir. kormány-főtanácsossá nevezte ki. Számos theológiai munkája és több fordítása jelent meg. Melly József dr., egyetemi magántanár, székesfővárosi ker. tisztiorvos, az Országos Közegészségügyi Egyesület főtitkára. Budapesten született, 1893-ban. Középiskoláit a budapesti ref. gimná- Г ’ arumban, egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter tudományegyetemen végezte, ahol 1917-ben orvosi diplomát nyert. Hartzai és külföldi szaklapokban és folyóiratokban szá► / «s más tudományos értekez Je zése jelent meg. Munkái közül megemlítjük a következőket : Hatósági és egyéni védekezés a fertőző betegségek ellen, 1924. Vörhenykérdés, 1927. Budapest rák-halandósága, 1928. Budapest tuberkulózis-halandósága, 1929. stb. Mélykúti András dr., orvos. Magyarkanizsán született, 1902-ben. Középiskoláit Szegeden, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1929-ben orvosdoktori diplomát szerzett. Tanulmányainak befejezése után Budapesten magángyakorlatot kezdett, majd a Rác-fürdő phisiotherápiai rendelőjének vezetését vette át. 1930 óta a budapesti Medico Mechanical Zander és ált. Gyógyintézet vezető orvosa. Napilapok és orvosi szaklapok hasábjain számos belgyógyászati és kozmetikai vonatkozású ciikke és közleménye jelent meg. Tagja több orvosi és tudományos egyesületnek. Mendlik Lajos, festőművész. Székesfehérváron született, 1903-ban. Középiskoláit Budapesten végezte, majd a Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, ahol 1925-ben rajztanári oklevelet szerzett. Még ugyanez évben mint polgári iskolai rajztanár, a székesfőváros szolgálatába lépett. A festészet iránti hajlama, mint családi hagyomány, már igen korán jelentkezett (nagybátyja Mendlik Oszkár, a Hollandiában élő hírneves festőművész). Több ízben járt külföldi tanulmányúton, megfordult Itáliában, Hollandiában, Németországban, Svájcban, Belgiumban, Dániában, Svédországban és Csehországbam. A Képzőművészeti Főiskolán elnyerte az akvarell-díjat. 1927 óta tagja a Nemzeti Szalonnak. 1925 óta állandó kiállítója a Nemzeti Szalonnak és a Műcsarnoknak. Menyhárt Gáspár dr., a felsőház tagja. 1868 jan. 6-án született, Ekesben, Komárommegyében. Középiskoláit a gyulafehérvári