Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

C - Csákányi Lajos - Csáky Károly gróf (kőrösszegi és adorjáni) - Csáki László dr. - Csalány Béla - Csányi István

1925-ig Győrben a katonaság részére hadiké­peket festett. Mint portré festőt, különösen értékelik. Az egyházi életnek számos kitűnő­ségét, köztük Giesswein Sándor, Bangha pá­ter és mások arcképét festette meg. A katho­­likus klérus megbízásából számos oltárképet is festett, a Szent István kápolna, a Krisztus Király parochiia oltárképeit ő festette. Hazai és külföldi kiállításokon számos díjat nyert Csákányi Lajos, építész. Született Trencsén­­ben. Középiskolai tanul­­mányait szülővárosában végezte, majd a kir. Jó­zsef Műegyetemen nyerte építészi képesítését. 1913- ban mint építész-építőmes­­ter, a szfév. szolgálatába lépett. Jelenleg a VI. ker. elöljáróságon a magasépít­­kezések ügyeit intézi. A világháborúban részt vett, az olasz, és a francia fronton küzdött. Szá­mos társadalmi egyesület tagja. Csáky Károly gróf (kőrösszegi és ador­­jáni), ny. honvédelmi miniszter, országgyűlési képviselő. Szepesmiódszenten született, 1873- ba­n. A kassai katonai alreál elvégzése után 1887-ben a Ludovika Aka­démia növendéke lett és 1891- ben avatták tisztté. 1892- ben hadnaggyá, 1896- ban főhadnaggyá lépett elő. A honvéd felső tiszti­­tanfolyam elvégzése után Bécsbe vezényelték a ha­diiskolába és azután ve­zérkari szolgálatra osztot­ták be. 1901-ben százados­sá lépett elő. 1907-ben a m. kir. központi lo­vasiskola tanára lett és 1910-ben a honvédel­mi minisztérium I. osztályába osztották be. Később mint őrnagy, a m. kir. honvédlovas­sági felügyelő vezérkari főnöke lett és 1913- ban vezérkari testületi alezredessé nevezték ki. A világháború elején mint egy lovas­­seregtest vezérkari főnöke, az orosz fronton megsebesült és felgyógyulása után a honvé­delmi minisztériumba nyert beosztást. 1915- ben vezérk. ezredes lett. 1917 augusztusában mint a volt m. Iki­r. 7-es honvédhuszárezred parancsnoka, részt vett a bukovinai harcok­ban. 1919-ben nyugállományba helyezték, majd 1923-ban, Belitska Sándor lemondása után a kormányzó honvédelmi miniszterré ne­vezte ki és egyúttal tábornokká léptette elő. 1924 augusztusában lett altábornagy, 1927-ben lovassági tábornok. Számos kitüntetés, töb­bek között az I. oszt. magyar érdemkereszt, olasz koronarend nagykeresztjének, Lipót­­rend lovagkeresztje, vaskorona-rend, Signum Laudis, német vaskereszt, finn katonai érdem­kereszt stb. tulajdonosa. Honvédelmi minisz­teri működése alatt az ententtel folytatott tárgyalások kapcsán jelentős sikereket ért el a Magyarországnak tett katonai vonatkozású engedmények ügyében. Az országgyűlés kép­viselőházában a gávai kerület mandátumával foglal helyet az egységes párt soraiban. A Nemzeti Kaszinó, Park Klub, Tisza István Kör és számos előkelő társadalmi egyesület tagja. Csáki László d­r., belgyógyász, v. egyetemi tanársegéd. Budapesten született 1892-ben. Középiskoláit a fővárosban, egyetemi tanul­mányait a Pázmány Péter tudományegyete­men végezte, ahol­ 1914- ben orvosdoktori diplo­mát nyert. Oklevelének elnyerése után bevonult katonának és a világ­háború egész tartama alatt katonai szolgálatot teljesített. A leszerelés után a III. számú bel­klinikára került mint gyakornok, majd később mint tanársegéd működött ugyanott 1924-ig, azóta a Trés gyógyszer, vegyészeti, ipari és kereskedelmi rt. igazgatója. Hazai és kül­földi szaklapokban számos tudományos ér­tekezése és tanulmánya jelent meg. Salvacid nevű gyomorgyógyszere nem csak hazánkban, hanem minden kulturországban nagy elterje­désnek örvend. Számos tudományos és társa­dalmi egyesület tevékeny tagja. Csalány Béla, festőművész. Budapesten szü­letett, 1879-ben. Két éven át Münchenben, Hollósi Simon tanítványa volt, majd Nagy­bányán, Ferenczy mesternél tanult tovább. 1905 óta állandó kiállítója a Nemzeti Szalonnak és a Műcsarnoknak. Két képe a Fővárosi Múzeum tulaj­donában van. A világhá­ború alatt a hadtörténel­mi csoportban teljesített szolgálatot és számos ma­­gasrangú katonai szemé­lyiség, többek között Wie­­ber táborszernagy, Krausz, Bartoldy és Frank lovassági tábornokok stb. arcképeit festette meg. Megfestette még Kál­­lay Zoltán főispán, Vázsolyi Vilmos dr., Vere­­bély professzor és mások portréját. 1924-ben Délamerikában volt, Buines Ayresben rende­zett kollektív kiállítást, amely egyhangú saj­tósikert aratott. Csányi István: Budapesten született, 1884- ben. Középiskolai tanulmányait a II. ker. egyetemi katholikus főgimnáziumban vé­gezte, majd jogot hallgatott. A belügyminisz­térium szolgálatába lépett és a számvevőség­nél nyert beosztást. 1920-ban a népjóléti mi­nisztériumba helyezték át, ahol ügyosztály­vezetői megbízást kapott. Több társadalmi és szakegyesület tevékeny tagja.

Next