Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
H - Heller Andor - Heller Antal - Heller Ernő dr. - Heller Farkas Henrik
ségi felügyelőt. Ebben a minőségében működött az összeomlásig. Egyike volt a régi osztrák-magyar hadsereg kevés ismert nevű tüzértábornokának s a ballisztika legkitűnőbb művelőinek. A magyar honvédtüzérségnek a súlyos háborús viszonyok közepette elért igen magas fejlettségi foka legnagyobb részben az ő érdeme. A forradalom alatt Bécsbe szökött, majd Szegedre ment. A nemzeti hadsereg felállításakor, 1919-ben, altábornagyi rangban ismét tüzérségi felügyelőnek nevezték ki, 1922-ben pedig tüzérségi tábornokká léptették elő. 1923-ban avatták fel vitéznek, 1926-ban a Vitézi Szék törzskapitánya lett és vitéz Nagy Pál helyettese. Kiváló munkásságáért és vitéz magatartásáért számos magas kitüntetésben részesült. Heller Andor, festőművész. Kecskeméten született, 1904-ben. Középiskoláinak elvégzése után Magyar-Mannheimer Gusztáv tanítványa volt, majd Münchenbe került, ahol Franz von Stuck mellett az akadémián dolgozott. Mintegy négy éven át Stockholmban tartózkodott, mint az akadémia növendéke és rézkarcok eladásából tartotta fenn magát. 1928-ban az Ernst Múzeumban rendezett igen nagy sikerű kollektív kiállítást. A régi mesterek tanítványa, képei régi naturalista impreszsziókat árulnak el, tökéletes rajztudása és egyéni tárgyszemlélete azonban a modern művészetben külön helyet biztosítanak számára. Heller Antal: Született Szenthubert községben. Középiskolai tanulmányait Szegeden végezte és a nagybecskereki adóhivatalnál kezdte pénzügyi szolgálatát. 1914-ben a pestvidéki pénzügyigazgatósághoz helyezték át és 1924-ben a pénzügyminisztériumba osztották be osztályvezetői minőségben. 1926 óta a pénzügyminisztérium számvevőségénél ,mint, a forgalmi és illetékügyi csoport főnöke működik, számvevőségi II. o. főtanácsosi rangban. Részt vett a világháborúban, mint százados szerelt le és több kitüntetésben részesült. Cikkeit és értekezéseit a Számvevőségi Közlöny közölte. A KANSz. számvevőségi csoportjának több éven át elnöke volt. A hitélet terén fontos szerepet visz, a máriaremeti egyházközség képviselőtestületében helyet foglal, jelenleg a pestújhelyi egyházközség képviselőtestületének tagja. A pestújhelyi háztulajdonosok egyesületének elnöke. Heller Ernő dr., fogorvos. Budapesten született, 1896-ban. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1923- ban orvosdoktori diplomát nyert. A világháború alatt mint csapattiszt, katonai szolgálatot teljesített és számos hadikitüntetést szerzett. Oklevelének elnyerése után az Új SzentJános-kórházban, Manninger profeszszor mellett működött, mint röntgenológus. 1924- ben Németországban, a rostocki egyetemi klinikán mint asszisztens dolgozott. 1925 óta a pesti stomatológiai klinika orvosa. A Magyar Fogorvosok Egyesületének titkára és tagja számos kari és tudományos egyesületnek. Heller Farkas Henrik: Született Budapesten, 1877-ben. Hivatali pályáját a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazói karában kezdte, majd 1902-ben a m. kir. földművelésügyi minisztérium szolgálatába lépett. Mindkét hivatalában alkalma volt a közgazdasági élet gyakorlati vonatkozásaival megismerkedni. Atyjának (Heller Ágost fizikusnak, ki német nyelven megjelent kétkötetes fizikai történetével a külföldön is jó nevet szerzett magának) példája már korán a tudományos vizsgálódás felé vonzotta. Első munkái a vámpolitika körébe vágtak, melyet tanára, Láng Lajos kedveltetett meg vele. 1907-ben e tudománykörből nyert a kir. József Műegyetemen magántanári képesítést. 1904-ben A határhaszon elmélete című könyvével a Magyar Tudományos Akadémia Uilmann-díját nyerte el. Hajlamai az elméleti közgazdaságtan kérdései felé vonzották és Közgazdaságtan című munkáját 1922-ben a Magyar Tudományos Akadémia a Sztrókay-díjjal jutalmazta. E munkája 1926-ban Lipcsében német nyelven is megjelent. Közgazdaságtanának II. kötete (gazdasági politika) 1928-ban a Szent István Akadémia Fraknói-jutalmában részesült. A Szent István Akadémia 1920- ban, a Magyar Tudományos Akadémia 1921- ben választotta tagjai sorába. Lipcsében 1921-ben Die Grundprobleme der volkswirtschaftlichen Theorie einen megjelent könyve már eddig is számos kiadást ért el. 1914 óta a kir. József Műegyetemen a közgazdaságtan és a pénzügytan tanára. 1925 óta a Közgazdasági Szemle szerkesztője. A minisztériumban teljesített szolgálatainak elismeréséül 1912-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki; 1930-ban a Corvin-koszorút kapta. Főbb munkái: A határhaszon elmélete, 1914. Közgazdaságtan I., II. kötet Pénzügytan, 1922. Magyarország szociálpolitikája, 1923. Die Grundprobleme der volkswirtschaftlichen Theorie, Leipzig, 1921. Theo-