Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

H - Heller Andor - Heller Antal - Heller Ernő dr. - Heller Farkas Henrik

66G ségi felügyelőt. Ebben a minőségében mű­ködött az összeomlásig. Egyike volt a régi osztrák-magyar hadsereg kevés ismertnevü tüzértábornokának s a ballisztika legkitű­nőbb művelőinek. A magyar lionvédtüzér- ségnek a súlyos háborús viszonyok köze­pette elért igen magas fejlettségi foka leg­nagyobb részben az ő érdeme. A forrada­lom alatt Bécsbe szökött, majd Szegedre ment. A nemzeti hadsereg felállításakor, 1919-ben, altábornagyi rangban ismét tü­zérségi felügyelőnek nevezték ki, 1922-ben pedig tüzérségi tábornokká léptették elő. 1923-ban avatták fel vitéznek, 1926-ban a Vitézi Szék törzskapitánya lett és vitéz Nagy Pál helyettese. Kiváló munkásságáért és vitéz magatartásáért számos magas ki­tüntetésben részesült. Heller Andor, festőművész. Kecskeméten született, 1904-ben. Középiskoláinak elvégzése után Magyar-Mannheimer Gusztáv tanítvá­nya volt, majd Münchenbe került, ahol Franz von Stuck mellett az akadémián dolgozott. Mintegy négy éven át Stockholmban tartózko­dott, mint az akadémia növendéke és rézkarcok eladásából tartotta fenn magát. 1928-ban az Ernst- Muzeumban rendezett igen nagy sikerű kollektiv kiállítást. A régi mesterek tanítványa, képei régi naturalista impresz- sziókat árulnak el, tökéletes rajztudása és egyéni tárgyszemlélete azonban a modern művészetben külön helyet biztosítanak szá­mára. Heller Antal. Született Szenthubert község­ben. Középiskolai tanulmányait Szegeden vé­gezte és a nagybecskereki adóhivatalnál kezdte pénzügyi szolgálatát. 1914-ben a pest- vidéki pénzügyigazgató­sághoz helyezték át és 1924-ben a pénzügyminisz­tériumba osztották be osztályvezetői minőségben. 1926 óta a pénzügyminisz­térium számvevőségénél •mint, a forgalmi és illeték­ügyi csoport főnöke műkö­dik, számvevőségi II. o. főtanácsosi rangban. Részt vett a világháborúban, mint százados szerelt le és több kitüntetésben részesült. Cikkeit és értekezéseit a Számvevőségi Közlöny kö­zölte. A KANSz. számvevőségi csoportjának több éven át elnöke volt. A hitélet terén fon­tos szerepet visz, a máriaremeti egyházköz­ség képviselőtestületében helyet foglal, je­lenleg a pestújhelyi egyházközség képviselő- testületének tagja. A pestújhelyi háztulajdo­nosok egyesületének elnöke. Heller Ernő dr., fogorvos. Budapesten született, 1896-ban. Középiskoláit és egye­temi tanulmányait Budapesten végezte és 1923- ban orvosdoktori diplomát nyert. A vi­lágháború alatt mint csapattiszt, katonai szol­gálatot teljesített és számos hadikitüntetést szerzett. Oklevelének elnyerése után az Uj Szent .Tános-kórházban, Manninger profesz- szor mellett működött, mint röntgenológus. 1924- ben Németországban, a rostocki egye­temi klinikán mint asszisztens dolgozott. 1925 óta a pesti stomatológiai klinika orvosa. A Magyar Fogorvosok Egyesületének titkára és tagja számos kari és tudományos egyesü­letnek. Heller Farkas Henrik. Született Budapes­ten, 1877-ben. Hivatali pályáját a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazói ka­rában kezdte, majd 1902-ben a m. kir. föld­művelésügyi minisztérium szolgálatába lépett. Mind­két hivatalában alkalma volt a közgazdasági élet gyakorlati vonatkozásai­val megismerkedni. Atyjá­nak (Heller Ágost fizikus­nak, ki német nyelven megjelent kétkötetes fizi­kai történetével a külföl­dön is jó nevet szerzett magának) példája már korán a tudományos vizsgálódás felé vonzotta. Első munkái a vámpolitika körébe vágtak, melyet tanára, Láng Lajos kedveltetett meg vele. 1907-ben e tudománykörből nyert a kir. József Mű­egyetemen magántanári képesítést. 1904-ben A határhaszon elmélete cimü könyvével a Magyar Tudományos Akadémia Uilmann-di- ját nyerte el. Hajlamai az elméleti közgaz­daságtan kérdései felé vonzották és Közgaz­daságtan cimii munkáját 1922-ben a Magyar Tudományos Akadémia a Sztrókay-dijjal ju­talmazta. E munkája 1926-ban Lipcsében né­met nyelven is megjelent. Közgazdaságtaná­nak II. kötete (gazdasági politika) 1928-ban a Szent István Akadémia Fraknói-jutalmá- ban részesült. A Szent István Akadémia 1920- ban, a Magyar Tudományos Akadémia 1921- ben választotta tagjai sorába. Lipcsében 1921-ben Die Grundprobleme der volkswirt­schaftlichen Theorie dinen megjelent könyve már eddig is számos kiadást ért el. 1914 óta a kir. József Műegyetemen a közgazdaságtan és a pénzügytan tanára. 1925 óta a Közgaz­dasági Szemle szerkesztője. A minisztérium­ban teljesített szolgálatainak elismeréséül 1912-ben a Ferenc József-rend lovagkereszt­jével tüntették ki; 1930-ban a Corvin-koszo- rut kapta. Főbb munkái: A határhaszon el­mélete, 1914. Közgazdaságtan I., II. kötet Pénzügytan, 1922. Magyarország szociálpoli­tikája. 1923. Die Grundprobleme der volks­wirtschaftlichen Theorie, Leipzig. 1921. Theo-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék