Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
J - Jablonkay Géza dr. - Jacobi Béla dr.
704 1915-től 1918-ig katonai szolgálatot teljesített és több kitüntetést szerzett. Ügyvédi irodája speciálisan cégügyekkel és kereskedelmi perekkel foglalkozik. A Hungária Műtrágya, Kéneav és Vegyiipar Rt. ügyésze, a Superfoszfát Műtrágya Terjesztő és Értékesítő Rt., a Chinoin Gyógyszer és Vegyészetigyár R.-t. és ezenkívül több kisebb-nagyobb vállalat jogtanácsosa. Tagja számos kari és társadalmi egyesületnek, a Lipótvárosi Kaszinónak és több sportegyesületnek. Izsák Ede dr., belgyógyász. Szatmárnémetiben született, 1887-ben. Középiskoláit Szatmárnémetiben, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és a tudományegyetem orvosi fakultásán, 1912-ben diplomát nyert. Oklevelének megszerzése után Berlinben és Wienben folytatott tanulmányokat, mint belgyógyász. A világháború kitörésekor bevonult és a 9-ikhonvédgyalogezred kötelékében előbb mint zászlóalj orvosfőnök, majd mint az ezred orvosfőnöke teljesített szolgálatot. Hadi kitüntetései: ezüst és bronz Signum Laudis, Vöröskereszt II. osztályú tiszti jelvény, Károly-csapatkereszt. A leszerelés után 1918—1919-ig a Jendrassik-klinikán mint gyakornok működött. Több cikke és értekezése jelent meg hazai és külföldi orvosi szaklapokban és egy nagyszabású monográfiája „Az idült székrekedés kórtana és gyógyítása“. Tagja több orvosi és tudományos egyesületnek. Jablonkay Géza dr., székesfővárosi felsőkereskedelmi iskolai igazgató. Született Lugoson, 1873-ban. A középiskola és a tanítóképző elvégzése után Kalocsán tanítói oklevelet szerzett és Budapesten gimnáziumi érettségit tett. Bölcsészhallgató, majd jogász volt s 1905-ben államtudományi, 1908-ban jogtudományi doktorrá avatták a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen. Sok évi fővárosi elemi iskolai tanítói működés után 1909 óta felsőkereskedelmi isk. tanár, 1918 óta igazgató. Elemi isk. működése idején leginkább gyermektanulmányi kísérletekkel foglalkozott s hosszú ideig volt a Magy. Gyermektanulmányi Társaság titkára. Ebben az időben jelentek meg a Magyar Pedagógia, a Magyar Tanítóképző, a Nemzeti Iskola, a Népnevelők Lapja hasábjain pedagógiai és pszichológiai tanulmányai, különösen a gyermeklélektan köréből. „Adatok a kétéves gyermek lelki életéhez“ és „Miként beszélt a kis Patta“ című tanulmányai önálló vizsgálatok alapján a gyermeknyelv fejlődéséhez szolgáltatnak adatokat. A főváros tanácsának megbízásából részt vesz az elemi iskolai tantervrevízióban, tankönyvténálatokban és „Az állampolgár jogai és kötelessége“ című pályanyertes művét 20 éven át használták a főváros iskoláiban. Majd az olvasás tanításmódszerének javítására irányuló mozgalomban jut neki vezető szerep és nótás fonomimikájával sok kis gyermek játékos dalos kedvvel jutott át az ábécé első nehézségein. A főváros tanácsa pedagógiai munkásságát a Rökk Szilárd jutalomdijjal honorálta. Mint a Kereskedelmi Iskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének elnöke. VIII., Vas-utcai felsőkereskedelmi iskolai igazgatói minőségében már 1921-ben, a kommünből való felocsúdás után elsőnek vezette be más nemzetinevelés szempontjából oly nagy jelentőségű nemzeti zászlókultuszt, amelynek elterjedéséért tevékeny propagandát fejtett ki. A Társadalmi Egyesületek Szövetségében mint egyik alelnök, a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségében mint társelnök, a Kereskedelmi Iskolai Tanárok Országos Egyesületében mint választmányi tag tevékenykedik. 1929 decemberében a Társadalmi Egyesületek Szövetségétől megkapta a társadalom legjobbjainak jutalmazására létesített emlékérmet. Jacobi Béla dr., kir. tanácsos, ügyvéd, m. kir. kormányfőtanácsos. A Szolnok- Doboka-megyei Páncélcseh községben született, 1873-ban. Középiskoláit a kolozsvári ref. kollégiumban, jogi tanulmányait részben Kolozsvárott, részben a budapesti tudományegyetemen végezte. 1897-ben ügyvédi oklevelet nyert. Diplomájának megszerzése után Budapesten nyitott ügyvédi irodát, ahol azóta is állandó magánjogi gyakorlatot folytat. 24 év óta tagja az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottságnak s e minőségében több mint 1000 ügyvédet cenzrált. Társelnöke az Orsz. Ügyvédszövetségnek és két cikluson át választmányi tagja volt az Ügyvédi Kamarának is. Élénk szerepet játszik a Pesti Izr. Hitközség életében, ahol oktatásügyi elöljáró és a VI. kerületi izr. községkerületi bíróság (kongreszszusi bíróság) elnöke. Szaklapokban közel 200 jogtudományi cikke jelent meg. Tanulmányútjai során beutazta egész Európát, a német, angol és román nyelvet tökéletesen birja. 1913-ban a Kamara felterjesztésére az ügyvédi pályán szerzett érdemei elismeréséül a király kir. tanácsosi címmel, 1930 nyarán életében, ahol oktatásügyi. elöljáró és a VI. pedig ugyancsak az ügyvédség terén szerzett érdemei elismeréséül a kormányzó .