Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

K - Karch Kristóf dr. - Karczag Zoltán - Karda Mihály dr. - Kardos Elemér dr. - Karenovics József

ahol egész alezredesi kinevezéséig működött. 1901 -ben a 27. számú tábori ágyúsezred parancsnokságát vette át, 1906-ban pe­dig a VII. hadtest tüzérezredének pa­rancsnoka lett 1910-ben az 6. tüzérdandár élére állították, majd 1912-ben a hon­védelmi minisztériumba rendelték be és megbízták a honvédtüzérség megszervezé­sével és felállításával. 1913нЬап a hon­­védtü­zérség felügyelőjévé nevezték ki. 1914- ben, a háború kezdetén a 40. honvédtüzér­dandár élén a szerbiai hadszíntérre vezényel­ték, ahonnan azonban rövid idő múlva a honvédelmi minisztériumba vezényelték vissza, a honvédtüzérség továbbfejlesztése céljából. 1917 szeptemberében nyugalomba vonult kitüntetései: hadiékitményes Lipót­­rend lovagkeresztje, a III. osztályú Vaskoro­­na-rend stb. Karch Kristóf dr., egyetemi tanár. Szüle­tett Beresztóczon, 1877-ben. Középiskolai ta­nulmányait a szegedi felsőkereskedelmi isko­lában és a Markó-utcai gimnáziumban, főis­kolai tanulmányait a bu­dapesti tudományegyetem bölcsészeti karán végezte. Felsőkereskedelmi iskolai oklevelét 1903-ban nyerte. Tanári működését a bu­dapesti Kereskedelmi Aka­démián kezdte meg. Utóbb a Pénzintézeti Központ fő­revizorának hívta meg. 1919-ben a közgazdaság­­tudományi karon a magángazdaságtan nyil­vános rendes tanára és az 1927—28. tanév­ben a kar dékánja lett. Tevékenyen vett részt a kereskedelmi szakosztály és vezetése alatt működő Magángazdaságtani Intézet megszer­vezésében. A revizori és a biztosítási tovább­képző tanfolyam megszervezése nevéhez fűző­dik. Élénken részt vesz a főváros társadalmi és politikai életében. 1925-ben a keresztény községi párt listáján a székesfővárosi tör­vényhatósági bizottság tagjává választották. A felsőkereskedelmi iskolai tanárvizsgáló bi­zottság és az országos ipari és kereskedelmi oktatási tanács tagja. A Törvényszéki Hites Könyvszakértők Egyesületének elnöke, a Bu­­dapest-Erzsébetvárosi rém. kath. egyházköz­ség tanácsának alelnöke és még számos más intézmény és egyesület vezetőségében foglal helyet. A magángazdaságtan, a mérlegtan és a vállalati revízió szakirodalmának nagy fel­készültségű, külföldön is elismert művelője. Bel- és külföldi folyóiratokban számos cikke jelent meg, rövid ideig szerkesztője volt a Kereskedelmi Szakoktatás cím­ű folyóiratnak. Önállóan megjelent munkái: A részvénytár­saságok kötelező revíziója, Mérlegvizsgálat és bírálat, Általános kereskedelmi számviteltan stb. Karczag Zoltán, festőművész. Czelldömöl­­kön született, 1881-ben. A Képzőművészeti Főiskolán Székely Bertalan, Zemplény és Ferenczy mesterek vezetése alatt végezte tanulmányait, majd hosz­­szabb ideig Münchenben, Berlinben és Hannoverben tartózkodott. Párisban Si­mon tanítványa volt és több kiállításon vett részt. Budapesten a Műcsarnok 1909. évi tárlatán tűnt fel pasztelljeivel. Azóta állan­dó kiállítója úgy a Mű­csarnoknak, mint a Nem­zeti Szalonnak. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített és számos kitüntetést nyert. 1919-ben a Szépművészeti Múzeum megvásárolta Zöld kapu c. művét. A Mű­vészház kiállításán igen nagy feltűnést­ kel­tett Mutatványosbódé c. alkotása. Velencé­ben, Rómában, Nápolyban és Firenzében sikerrel vett részt a nemzetközi kiállításo­kon. A dunántúli dombos vidék festője, táj­képein a fény és levegő játékának mesteri érzékeltetése, reális tárgyszemlélet és egy­séges hangulat uralkodik. Karda Mihály dr., orvos, fogorvos. Csik­­szentdomonkoson született, 1899-ben. Közép­iskoláit Marosvásárhelyt, egyetemi tanulmá­nyait a budapesti Pázmány Péter tudomány­egyetemen végezte, ahol 1924-ben orvosdok­tori diplomát szerzett. Egyetemi tanulmá­nyainak­­befejezése után a székesfővárosi közkórházaknál, a stomatológiai klinikán és különböző klinikákon működött. Jelenleg a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete és a Budapesti Zander Gyógyintézet orvosa. Tagja több orvosi és tudományos egyesü­letnek. Kardos Elemér dr., ügyvéd. Rimaszombat­ban született, 1891-ben. Középiskoláit szülő­városában, egyetemi tanulmányait Budapes­ten végezte és 1921-ben ügyvédi oklevelet nyert. 1913-tól 1­918-ig ka­tonai szolgálatot teljesí­tett, hosszú ideig az orosz fronton küzdött és számos háborús kitüntetést szer­zett. 1923 óta ügyésze a Magyar Vaskereskedők és Vasiparosok Országos Egyesületének és az egye­sület keretén belül meg­alakította a Magyar Vas­kereskedők Védegyletét. Állandó munkatársa a Magyar Vaskereskedő cim­ű szaklapnak, melynek hasábjain főleg közgazdasági és gaz­daságpolitikai cikkei jelennek meg. Mint ügy­véd általános praxist folytat és speciálisan kereskedelmi jogi ügyekkel foglalkozik. Tagja számos kari és társadalmi egyesületnek. Karenovics József, ny. MÁV igazgatóhe­lyettes, kormányfőtanácsos. Született Stom­­fán, 1861-ben. Középiskolai tanulmányait

Next