Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
L - Liebermann Leó dr. (szentlőrinczi) - Liebhardt Béla - Ligeti Miklós
temi tanulmányait a kir. József Műegyetemen végezte, ahol 1921-ben mérnöki oklevelet szerzett. Egyetemi tanulmányainak befejezése után a székesfőváros szolgálatába lépett és fokozatos előléptetések során 1929-ben főmérnök lett. A világháború kitörésekor bevonult s előbb a 6. vártüzérekhez, majd a 48-as cs. és kir. gyalogezred kötelékében az orosz fronton küzdött és 1916-ban hadifogságba esett. A fogságból megszabadulva, hazatért és újból elfoglalta hivatalát a székesfővárosnál. Tagja több kari és társadalmi egyesületnek. Liebermann I.e. dr. (szentlőrinczi), egyetemi r. k. tanár, m. kir. egészségügyi főtanácsos. Született Budapesten, 1883-ban. Atyja id. ez. Liebermann Leó, a m. kir. Országos Chemiai Intézet megalapítója és a budapesti tudományegyetem közegészségtan ny. r. tanára volt. Orvosi tanulmányait Budapesten végezte és 1905-ben avatták orvosdoktorrá. 1906-tól 1916-ig az I. sz. egyetemi szemklinikán Grósz Emil tanár oldalán működött, mint tanársegéd és közben két évig a Bakterológiai I.-ben Preisz tanár mellett is dolgozott. Több ízben járt külföldön szemészeti szakismereteinek kibővítése céljából. Még tanársegédi működése idején szerezte meg tisztiorvosi és iskolaorvosegészségtantanári képesítését. 1909-ben a Budapesten megtartott XIII. Nemzetközi Orvoskongresszusnak titkári teendőit látta el. 1914-ben a budapesti tudományegyetemen a szemészet magántanárává képesítették. A világháborúban a szemklinikán és több hadicélokra berendezett kórházban mint konziliárius működött. 1916 óta a Rókuskórház szemészeti osztályának főorvosa. 1923-ban egyetemi rendkívüli tanárrá nevezték ki. Az egészségügy terén kifejtett nagyértékű munkásságának elismeréséül a Kormányzó 1930-ban L.-nek az egészségügyi főtanácsosi címet adományozta. Irodalmi munkássága nagyszámú tudományos és gyakorlati szemészeti irányú szakdolgozatból és népszerű szemészeti, valamint más közegészségügyi vonatkozású cikkekből áll. Tudományos dolgozatai közül a legfontosabbak a szemoperálás tárgyköréből valók s a szürke és zöld hályog, a kancsalság operálását, valamint a szemnek idegentestes sérüléseivel való teendőket, valamint a szemműtéti érzéktelenítés módszereit tárgyalják. Néhány más dolgozatában a kötőhártyagyulladások és egyéb hurutos szembántalmak eredményesebb kezelésére ajánlott új szereket. A trachomával több tudományos és népszerű cikke foglalkozik. A Budapesti Orvosi Újság szemészeti rovatát szerkeszti. A német szemészeti Zentralblatt-nak állandó levelezője s más külföldi szakfolyóiratoknak is munkatársa. Népszerű szemészeti és közegészségügyi tárgyú cikkei többnyire az Országos Közegészségi Egyesület Egészség c. folyóiratában, továbbá napilapokban és családi lapokban szoktak megjelenni. A Magyar Szemorvostársaságnak hosszú éveken át titkára volt, majd elnökévé választották. Az Országos Közegészségügyi Tanács rk. tagja és a budapesti kir. törvényszék hites szemorvosa. Liebhardt Béla, DLA főfelügyelő. Született 1878-ban. Középiskolai tanulmányait a budapesti II. kerületi kir. fzath. egyetemi főgimnáziumban folytatta. A közlekedési tanfolyam elvégzése után, 1898-ban a Délivasut szolgálatába lépett és mint forgalmi tisztviselő, előbb Balatonbogláron, majd Csáktornyán volt beosztva, míg 1902-ben Budapestre helyezték. 1913-ban az igazgatóság forgalmi osztályára rendelték, ahonnan az újonnan megszervezett pénzügyi osztályba osztották be, ahol jelenleg is főfelügyelői rangban működik a számfejtőség élén. Ligeti Miklós, szobrászművész. Budapesten született, 1872-ben. Középiskoláinak elvégzése után az Iparművészeti Főiskola, majd Stróbl mesteriskolájának, később pedig a párisi Julien Akadémiának növendéke lett. Külföldi tanulmányútjai során beutazta egész Európát. 1905 óta saját műtermében, önállóan dolgozik. Legelőször 1904-ben a Műcsarnokban állított ki és „Rákász- című szobrával elnyerte a Nadányi-díjat. Nagyobb alkotásai közül megemlítjük a következőket: Rákász fia, Erzsébet királyné szobra (Szegeden), Anonymus, Krisztus sírbatétele, Békekút, Korányi Frigyes, Kossuth és Széchenyi mellszobrai stb. A Kerepesi-temető nagyhirű, művészi síremlékei közül Hegedűs Sándor, Elek Pál, Pucher István, Végh Károly, Pintér Gyula, Kilián, Gerhardt, Rózsavölgyi, báró Strahlendorf, gróf Dessewffy-családok síremlékeit emeljük ki. Ő késztette Tóth Béla sírjára az Igazság harcosa c. síremléket is, valamint a martonvásári Dréher-mauzóleumot. A háború alatt őfelsége I. Ferenc József megbízásából a főhadvezetőség tagjai mellszobrait mintázta meg. Egyik világhírű alkotása a Lázadás című műve. Számos szobra díszíti a főváros tereit és középületeinek homlokzatát. Több alkotását hazai és külföldi múzeumok vásárolták meg. Egy ideig kerámiával is foglalkozott és az Állami Kerámiai Iskola vezetője is volt és egy sereg fiatal keramikust nevelt, azonban a közbejött háború miatt kénytelen volt ezzel a mű-