Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
S - Straner Kamillo - Strasser Miksa - Strasser Sándor - Straub L. Gyula - Strauch Árpád
tudományegyetem jogi fakultásán 1894-ben jogi és államtudományi oklevelet nyert. Tanulmányainak befejezése után igazságügyi szolgálatba lépett Budapesten. 1900- ban Győrött albíró, később Szolnokon alügyész volt. 1905-ben a pestvidéki, 1900-ban a budapesti ügyészséghez lett áthelyezve. 1916-ban főügyész, 1920-ban a budapesti királyi ügyészség elnöke lett. 1930 őszén a kir. főügyészség vezetőjévé nevezték ki. Igen sok világraszóló bűnperben képviselte a közvádat így: a Beniczky-féle kormányzósértési perben, a báró Hatvany Lajos író elleni nemzetrágalmazási bünperben. Windischgütz Lajos herceg, Nádosy Imre dr., v. országos, főkapitány és társai ellen pénzhamisítás büntette miatt indított frankperben, stb. Straner Kamilla, vasutigazgató, m. kir. kormányfőtanácsos. Marosvásárhelyen született, 1871-ben. Középiskolai tanulmányait Sopronban végezte, majd akir. József Műegyetemen 1894-ben gépészmérnöki oklevelet nyert. Diplomájának megszerzése után a MÁV szolgálatába lépett, ahonnan 1911-ben megválva, a Mátra-Kőrösvidéki és a vele együtt igazgatott HÉV-től a Győr-SopronTibonfurti vasutakhoz lépett át, ahol rövidesen igazgatóvá nevezték ki. Érdemeinek elismeréséül még a MÁV szolgálata idejében több miniszteri elismerésben részesült, 1925-ben pedig kormányfőtanácsosi címet nyert. Számos előadást tartott a Mérnökegyesületben. Strasser Miksa, oki. mérnök. Pápán született, 1864-ben. Székesfehérvárott tett főreáliskolai érettségit és akir. József Műegyetemen 1888-ban nyerte el mérnöki oklevelét. Tanulmányainak kiegészítése végett bejárta Németországot, Franciaországot és Angliát. Mint a Gregersen G. és Fiai építővállalat főmérnöke, számos nagyszabású vasút- és hídépítésnél vett részt. Ezek közül nevezetesebbek: a Máramarossziget - kőrösmezői és Olthid-vöröstorony-szorosi, az első magyar gácsországi vasút, a komáromi Dunahíd, az algyői Tiszahíd, a trencséni Vág-híd. Műszaki és közgazdasági vonatkozású cikkei szaklapok, valamint napilapok hasábjain jelentek meg. A Közmunka című szaklapnak felelős szerkesztője. Több helyiérdekű vasúttársaság igazgatósági tagja. A Magánmérnökök Országos Szövetségének főtitkára. Strasser Sándor, a győri áll. leánylíceum igazgatója. Kassán született, 1878-ban. Középiskoláit a kassai premontrei főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán végezte, majd a matematikai és fizikai tárgykörből tanári képesítést nyert. Működését mint az áll. felsőbb leányiskola tanára kezdte meg Kassán, ahol a kulturegyesületeknek, különösen a kassai Kazinczy Körnek életében élénk tevékenységet fejtett ki. Mikor az állam 1908-ban Győrött felsőbb leányiskolát állított fel, a minisztérium a szervezendő új iskola igazgatásával S.-t bízta meg. Az intézetnek, amely időközben népes és szépen virágzó leánygimnáziummá, majd azj leányközépiskolai reform alapján leánylíceummá fejlődött, jelenleg is igazgatója. Pedagógiai és természettudományi cikkeket irt, előadásokat tartott s nőnevelési kérdésekkel foglalkozott. Az Orsz. Középiskolai Tanáregyesületnek 1900 óta rendes tagja. A győri ág. h. ev. egyházközségnek egy ideig másodfelügyelője volt, jelenleg az evangélikus iskolabizottság elnöke. Straub L. Gyula, az Országos Nőképző Egyesület budapesti, Veres Pálné utcai leánygimnázium igazgatója. Született Temesváron, 1871-ben. Középiskoláit a temesvári Piarista főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait a budapesti tud. egyetem bölcsészeti fakultásán végezte, ahol a mennyiségtan és fizika szakon tanári oklevelet szerzett. Tanulmányainak elvégzése után a kir. kath. gimnáziumban, mint előadó, majd Érsekújváron, a kath. gimnáziumban mint rendes tanár, a temesvári állami felső leányiskolában mint tanár, a budapesti IV. kerületi leánygimnáziumban mint tanár, a besztercebányai állami felső leányiskolában mint igazgató, a pozsonyi állami felső leányiskolában, mint igazgató működött. 1919 óta a Veres Pálné utcai leánygimnázium igazgatója. A pedagógiai szaklapokban több tudományos értekezése és dolgozata jelent meg. Számos tudományos, pedagógiai és társadalmi egyesületnek tagja. Straub Árpád, elemi- és iparostanonciskolai igazgató. Budapesten született, 1877- ben. Iskoláit Budapesten végezte, ugyanitt szerezte meg tanítói oklevelét is 1896-ban. Képesítésének elnyerése után egy ideig vidéken volt nevelő, 1897 őszén a rákospalotai r. kath. felekezeti iskolához választották meg tanítónak, ahol 1906-ig működött, amikor is éppen az ő kezdeményezésére, megszervezték a községi elemi iskolát, mely Intézetnek azóta is igazgatója. A háború kitörésekor bevonult katonai