Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
M - Morbitzer Nándor - Morvay István - Móry Béla dr. - Mosdossy Gyula (battai) - Mosdóssy József
foglal helyet. Számos cikke jelent meg a Kertészeti Szemle és a Kertészeti Lapok hasábjain. Morbitzer Nándor, építészmérnök, építőmester (a Mérnöki Kamara tagja, törvényszéki hites szakértő, volt székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag). Született Budapesten, 1874-ben. Tanulmányainak befejezése után 1899-ben, néhai Czigler Győző műegyetemi tanár műépítész irodájában dolgozott, majd mesterének halála után önálló tervezőirodát nyitott. Alkotásai közül nevezetesebbek: az Erzsébet királyné-szanatórium, Budakeszin, a kiskunfélegyházi városháza, a lévai színház és szálloda, városi bérház Kiskunfélegyházán, közvágóhíd Kiskunfélegyházán, Constantinum leánynevelőintézet Kiskunfélegyházán, ugyanott a templom renoválása. Székesfővárosi sertésvágóhíd bél- és zsirfeldolgozó épületei. Szfnv. V. ker. Berzenczy utcai háromemeletes bérház. Több főv. és vidéki bérház, családi ház és számos síremlék. A kiskunfélegyházi városház és elemi iskola tervpályázatán I. dijat, kiskunmajsai községház tervpályázatán II. dijat, a lévai szinház és szálloda tervpályázatán III. díjat nyert. Mint építőmester-vállalkozó a székesfővárosi sertésbizományi és állatvásárpénztár épületét, a székesfőváros Rozgonyi utcai háromemeletes kislakásos bérházát a „NyUKOSz Otthon" szövetkezet háromemeletes lakóépületét, a székesfőváros kenesei üdülőtelep gazdasági épületeit, a Weisz Ármin fogaskerékgyár vasbeton műhely építését, a székesfővárosi Üllőiúti elemi iskola építését, ezenkívül több fővárosi és vidéki bérház és családi ház építését végezte. Aháború alatt a pénzügyminisztériumban az építkezési osztályt vezette. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának több cikluson át tagja volt, a Mérnöki Kamara és számos tudományos, valamint társadalmi egyesület tagja. A Thék Endre Bútor- és Zongoragyár r.t. ügyvezető igazgatója. Morvay István, a győri Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Győrött született, 1866- ban. Atyja közismert építőmester volt, akinek munkáját Győr városában és több más helyen számos alkotása dicséri. M. korán elkerült a szülői háztól, hogy a mesterségbeli tudását, úgy az országban, mint a külföldön kibővíthesse. Aránylag rövid idő alatt szakmájának egyik legelső mesterévé küzdötte fel magát. Budapesten sok középületen kívül a parlament építkezésénél is közreműködött. 1912-ben a győri ipartestület elöljárósága, tagjává választották és 1927-ben már annak alelnöke lett. 1928 áprilisától 1929 július hó végéig mint ügyvezető alelnök egyedül vezette a közel kétezer tagot számláló győri ipartestületet. Az ipartestületek közös gépműhelyének 1924 óta igazgatója és azt rövid idő alatt mintaszerűen átrendezte. 1928 novemberében a győri kerületi Kereskedelmi és Iparkamara alelnökévé választották, 1929- ben már a Kamara elnöki székébe került. Ebben a közgazdaságilag rendkívül fontos állásában elsősorban arra törekszik, hogy a kisiparosságot a megérdemelt magas színvonalra emelje és mindenben annak érdekeit szolgálja. Móry Béla dr., vegyészmérnök, Beszterc ■bányán született, 1895-ben. Középiskoláit Körmöcbányán, a műegyetemet Budapesten végezte, majd 1920-ban vegyészmérnöki oklevelet nyert. 1925-ben avatták doktorrá. Előbb mint asszisztens, később mint adjunktus működött a műegyetem kémiatechnológiai tanszékén. Innen került a technológiai anyagvizsgáló intézettel kapcsolatos tüzelőanyagvizsgálati állomásra. Berlinben, Párisban és Londonban több ízben járt hosszabb tanulmányúton. A magyar tüzelőszereik, elsősorban a szén és annak termékeivel végzett kísérleteiről a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében és a Szénkisérleti Közleményekben számolt be. A világháborúban mint tartalékos tüzérhadnagy teljesített szolgálatot és két évig orosz hadifogságban sínylődött. A Magyar Mérnök és Építész Egylet, a Mérnöki Kamara, a Magyar Mérnökök Nemzeti Szövetsége és még számos tudományos, valamint szakegyesület tevékeny tagja. Mosdossy Gyula (bottal), székesfővárosi anyaszéki főjegyző, Kápolnásnyéken született, 1876-ban. Középiskolai tanulmányait Székesfehérvárott, Temesvárott és Budapesten végezte, mely után a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen, 1901-ben, államtudományi államvizsgát tett. Még ez évben a szfer. szolgálatába lépett és fokozatos előrehaladás után,1917-ben árvaszéki főjegyzővé választották. 1919—1921 ig a VIII. ker. anyakönyvi hivatalt vezette. A szakirodalom terén élénk tevékenységet fejtett ki. 1926-ban jelent meg A kiskorúak házassága, áttérése és kivándorlása a gyámhatóság előtt című szakmunkája. Számos társadalmi egyesület tagja. Mosdóssy József, szföv. műszaki tanácsos. Budapesten született, 1891-ben Édesatyja: Imre, min. tanácsos, tanfelügyelő. Középisko,láit a Barcsay-utcai gimnáziumban, főiskolai tanulmányait a kir. József Műegyetemen véd