Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
G - Girolamo dai Libri - Girsig - Girsik József - Girtler János - Girtler Márton - Girtler Mihály - Gitsch (Gietsch) Dániel - Giursa - Glacz Tóbiás - Gladiator György - Gladié - Glantz József - Glanz József - Glas József - Glatter Ármin
Girolamo dai Libri, olasz miniator. A XV. században élt és I. Mátyás király számára könyveket festett. Csontosi János: A Korvina. (Előzményei, alapítása, pusztulása és az irodalomban való rekonstrukcziója.) Pallas Nagy Lexikona. Budapest, 1895. X. k. XVI. 1. — Czobor Béla dr. és Szalay Imre: Magyarország történeti emlékei az ezredéves orsz. kiállításon. Budapest—Bécs, 1903. II. k. 221. 1. — Nagler, G. K.: Neues allg. Künstler-Lexicon. München, 1837. V. 219. 1. Girsig, J. Girsik, Girsik József, festő. Az 1840-es években Aradon élt s főleg arczképfestéssel foglalkozott. A pesti műegylet 1842. évi kiállításán Egy albaniai nő arczképe és Egy gyermek arczképe cz. olajfestményeivel volt képviselve, az 1843. évi kiállításon pedig három arczképpel szerepelt. Ernst Lajos és Lázár Béla dr.: Az Ernst-Múzeum kiállításai. X. Magyar biedermeier-művészet. Budapest, 1913* 28. 1. — Lajstroma. A pesti művészeti egyesület által 1842. a városi tánczterem épületben kiállított művek —. Pest, 1842 és 1843. Girtler János (Hannes), ötvös. A XVII. század legeljén Nagyszebenben működött. Archiv des Vereines für sieb. Landeskunde. XIV. k. 408. 1. (Die Meister in der Hermannstädter Goldschmiedzunft von 1595—1605.) — Fabricius Károly: Vázlatok az erdélyi szászok ipari tevékenységéről. Arch. Ért. 1879. 65. 1. Gittler Márton, ötvöslegény. 1532-ben Kolozsvárt dolgozott. Szádeczky Lajos dr.: Iparfejlődés és a széhek története Magyarországon. Budapest, 1913. II. 41. 1. Gittler Mihály, ötvös. A nagyszebeni ötvös ezéh 1617-ben avatta mesterré. Gyárfás Tihamér: A nagyszebeni ötvösök mesterjegytáblája. Arch. Ért. 1910. 415. 1. (Mesterjegye közölve a 411. lapon.) Gitsch (Gietsch) Dániel, ötvös a XVIII. század első felében Nagyszebenben. 1734-ben tagja volt a communitasnak. Herbert, Heinrich: Der innere und äussere Rath Ilermannstadts zur Zeit Karls VI. Archiv des Vereines für sieb. Landeskunde. XVII. 385. 1. — U. az: Das Zunftwesen in Hermannstadt zur Zeit Karls VI. Archiv des Vereines für sieb. Landeskunde. XXVII. 526. 1. Giursa, 1. Gyursa. Glacz Tóbiás, ötvös a XVIII. század elején Bélabányán. Az 1720. évi összeírás alkalmával évi jövedelmét 8 írtra becsülték. Illéssy János dr.: Magyarországi ötvösök 1732-ben. Arch. Ért. 1904. 390. 1. Gladiator György, ötvös (Georg gladiator Aurilaber ex Transsilvania). A XVI. században valamelyik erdélyi városban működött s valószínűleg Krakóba való átutaztában 1588-ban Bártfán, a városi vendégfogadóban halt meg. Mihalik József: Régi bártfai ötvösök. Arch. Ért. 1896. 423. l. Gladic, fiumei születésű festő. A XVII. század második felében élt, egy ideig Laibachban dolgozott, működéséről azonban nincsenek közelebbi adatok. Kukuljevic-Sakcinski, Ivan: Slovnik umjetnikah jugoslavenskih. Zagreb, 1858—1860. 102. 1. Glantz József, ötvös. 1759-ben lépett a nagyszebeni ötvös ezékbe. Egy kelyhe a kisekemezői ev. hitközség tulajdona. Gyárfás Tihamér: A nagyszebeni ötvösök mesterjegy táblája. Arch. Ért. 1910. 416. 1. (Mesterjegye közölve a 412. lapon.) — Roth Viktor dr.: Az egyházi kehely történeti fejlődése Erdélyben. Arch. Ért. 1912. 128. l. Glanz József, osztrák szobrász. Az 1840-es évek közepén készítette Mehádia-fürdő Herkules szobrát, melyet 1847-ben személyesen állított fel. A bronz-szobor Bécsben készült, s hajón szállították rendeltetési helyére. Honderű. 1847. II. 236. 1.— Sámi Lajos: Mehádia és a Herkules fürdők. Vas. Ujs. 1872. 466. 1. —■ Vas. Ujs. 1858. 425. 1. (Máriacelli emlékszobor.) Glas József, festő az 1850-es években Brassóban. Olyan ezermester-féle volt, aki üzletek számára czímereket készített, sőt aranyozással is foglalkozott. Vállalkozó szellemére mutat, hogy divatczikkeket gyártott és hímzési munkákat is elvállalt. Adressenbuch der Stadt Kronstadt. Brassó, 1854. 71. 1. Glatter Ármin, festő, szül. 1861-ben Kassán. 1882—84-ig az orsz. mintarajziskola és rajztanárképzőben, 1886-tól pedig a müncheni képzőművészeti akadémián tanult. Azután Orosz-, Franczia- és Olaszországban képezte magát. Közben Nürnnbergben kitüntetést is kapott. Tevékeny részt vett a Fészek művészeti egyesület megalapításában és választmányi és alapító tagja a Nemzeti Szalonnak. A Képzőművészeti Társulat kiállításain következő műveivel vett részt: 1888. őszi kiáll. II. sorozat: Tájkép, olajf., 100 frt. 1893— 94. téli kiáll.: Kész a frizura, olajf., 100 frt. 1894— 95. téli kiáll.: Konyha, olajf., 120 frt. 1897. tavaszi nemzetk. kiáll.: Arczkép, olajf. 1898— 99. téli kiáll.: Arczkép, olajf. 1899— 1900. téli kiáll.: Arczkép, olajf. — Arczkép, olajf. — Merengés, olajf., 200 frt. 1902— 3. téli kiáll.: Férfi arczkép, olajf. 1903— 4. téli kiáll.: Gyermek arczkép, olajf. — Női arczkép, olajf. — Női arczkép, olajf. 1904. tavaszi kiáll.: Férfi arczkép, olajf.— Női arczkép, olajf. 1906. tavaszi kiáll.: Arczkép, olajf. — Arczkép, olajf. 1906— 7. téli nemzetk. kiáll.: Arczkép, olajf. 1907— 8. téli kiáll.: Arczkép, olajf. 1908. tavaszi kiáll.: Konyha, olajf. — Arckép, olaj f.