Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Brozer Péter - Brozer Péter - Brozorád Gyula - Brölfft Mihály - Brölfft Pál - Bruck Aufenberg Natália - Bruck Hermina
Brozer—Bruck István czinálta. Anno 1640.« A kehely értékét jelenleg kétszázezer koronára becsülik. A mestert 1642-ben újra második czéhmesterré választották. 1660-ban még élt. Ballagi Aladár: Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve. Budapest, 1884. 21. 1. — Czobor Béla dr.: Egyházi emlékek a történelmi kiállításon. (Matlekovits S.: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Budapest, 1898. V. 643. 1. — V.as és Szalay Imre: Magyarország történeti emlékei az ezredéves országos kiállításon. Budapest—Bécs, 1903. II. 313. 1. (képpel). — Gerecse Péter dr.: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Budapest, 1906. 434. h. — Gyárfás Tihamér: Harcz egy kehely körül. Vas. Ujs. 1910. 475. 1. (képpel). — Jakab Elek: Kolozsvár története. Budapest, 1888. II. 312, 498, 620. 1. — Kösseghy Elemér: A magyar ötvösjegyek rendszeres gyűjtéséről. Arch. Ért. 1912. 140. 1. — Mihalik József: Régi hazai ötvösműveink az ezredéves orsz. kiállításon. Arch. Ért. 1896. 340. 1. — V. az: Az ötvösség. (Ráth György: Az iparművészet könyve. Budapest, 1912. III. 113. 1. — Múzeumi és Könyvt. Ért. 1911. 14. 1.— Pulszky Károly és Radisics Jenő: Az ötvösség remekei. Budapest, é. n. II. k. 75. 1. (képpel). — Radvánszky Béla báró: Udvartartás és számadáskönyvek. Első kötet: Bethlen Gábor fejedelem udvartartása. Budapest, 1888. 298, 316. 1. — Rosenberg: Der Goldschmiede Merkzeichen. Frankfurt a. M., 1911. — Szádeczky Lajos dr.: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon. Budapest, 1913. I. 108. 1. II. 132, 141. 150—156. 1. — Szendrei János dr.: Erdély műkincsei. Magyar Műkincsek. Budapest, 1901. III. 92. 1. (képpel). Brozer Péter, ötvöslegény. 1532-ben Kolozsvárt dolgozott. Szádeczky Lajos dr.: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon. Budapest, 1913. II. 4. 1. Brozer Péter, ötvös. Alighanem Brozer István ötvös (1. o.) fia. A XVII. században Kolozsvárt élt s az ottani ötvös czéhnek tagja volt. 1679—94-ig naplót vezetett, melyben nemcsak saját életének, hanem az ország és városának nevezetesebb eseményeit is följegyezte. Ebből a naplóból tudjuk meg, hogy városi centumpater, sor- és határbíró volt. 1679-ben Borcsa, 1682-ben Kata, 1686- ban pedig György nevű gyermekei születtek. Lukinich Imre: A kolozsvári Auner Márton és Brozer Péter naplói. Erdélyi Múzeum, 1903. 108— 113. 1. Brozorád Gyula, szobrász, 1. Bezerédi Gy. Brölfft Mihály, ötvös. A nagyszebeni ötvös ezéd 1633-ban avatta mesterré. Gyárfás Tihamér: A nagyszebeni ötvösök mesterjegytáblája. Arch. Ért. 1910. 415. 1. (Mesterjegye közölve a 411. lapon.) Brölfft Pál, ötvös. 1574-ben lépett a nagyszebeni ötvös ezékbe. Meghalt 1602-ben. Archiv des Vereines für sieb. Landeskunde. XIV. 407. 1. (Die Meister in der Hermannstädter Goldschmiedzunft von 1595—1605.) — Fabricius Károly: Vázlatok az erdélyi szászok ipari tevékenységéről. Arch. Ért. 1879. 65. 1. — Gyárfás Tihamér: A nagyszebeni ötvösök mesterjegytáblája. Arch. Ért. 1910. 414. 1. (Mesterjegye közölve a 410. lapon.) Bruck Aufenberg Natália, szobrásznő. A Képzőművészeti Társulat kiállításain legelőbb 1904-ben Elvarázsolt herczegnő cz. gipsz-szobrával jelent meg, 1905-ben pedig Majom cz. ugyancsak gipsz-szobrát állította ki. Ez időben Bécsben élt. Kiáll, tárgymutatók: Bruck Hermina, festőnő. 1891—1897-ig a budapesti mintarajziskolába járt, majd Lotz Károly és Deák-Ebner Lajos mellett s egy ideig bátyjánál, Bruck Lajosnál tanult. Ezután Münchenbe ment, hol Fehr és Schmidt voltak tanárai. Tanulmányozás czéljából megfordult Német-, Franczia- és Olaszországban. Az 1896-iki millenniumi s az 1907. évi pécsi kiállításokon elismerő oklevelet, 1913-ban pedig a Képzőművésznők Egyesületének kiállításán őszi virágok cz. pastelljével ezüstérmet nyert. Művei közül egy holdvilágos tájkép s egy csendélet ő Felsége a király birtokában van, egy tanulmányfej pedig a Szépművészeti Múzeum tulajdona. A Magyar Képzőművésznők Egyesületének egyik megalapítója s a Nemzeti Szalon alapító tagja. A Képzőművészeti Társulat kiállításain a következő műveivel szerepelt: 1892— 93. téli kiáll.: Gyümölcs csendélet, olajf., 120 frt. 1893— 94. téli kiáll.: Erdőrészlet, olajf., 80 frt. 1894. tavaszi kiáll.: Csendélet, olajf., 150 frt. — Arczkép, olajf. 1894— 95. téli kiáll.: Semmeringi erdőrészlet, olajf., 150 frt. — Fasor, olajf., 200 frt. 1895. tavaszi kiáll.: Csendélet, olajf., 200 frt. — B. J. kisasszony arczképe, olajf. 1895—96. téli kiáll.: Csendélet, olajf., 200 frt. — Besnyői táj, olajf., 100 frt. 1896. ezredéves orsz. kiáll.: Semmeringi táj, olajf. — Besnyői tájrészlet, olajf., 100 frt. 1897. tavaszi nemzetk. kiáll.: Csendélet, olajf., 250 frt. 1897—98. téli kiáll.: Nyár, olajf., 300 frt. — Csendélet, olajf., 300 frt. 1898. tavaszi nemzetk. kiáll.: Csendélet, olajf., 300 frt. — Olcsó vásár, olajf., 450 frt. 1899— 1900. téli kiáll.: ősz, pasted, 200 frt. — Elhagyatott vidék, pasted, 200 frt. 1900. tavaszi kiáll.: Interieur, olajf., 400 K. — Nyár, olajf., 150 K. 1900— 1901. téli kiáll.: Részlet Homonnáról, pasted, 200 K. — Elnémult a lant, tempera, 600 K. — Velejtei parkrészlet, olajf., 600 K. 1901. tavaszi nemzetk. kiáll.: Buda, pasted, 150 K. — Vadaskert, olajf., 400 K. — Városligeti tó, pasted, 250 K. — Virágok, olajf., 150 K. 1901. tavaszi nemzetk. kiáll.: Buda, pas— Nyár, olajf., 200 K. — Virágok, olajf., 400 K. — Tájkép, olajf., 500 K.