Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)

F - Fejér Sándor - Fejérvári György - Fejérvári János - Fejérvári Pál - Fejérváry Erzsi - Fek Ferencz - Fekete Irma - Fekete István - Fekete István - Fekete Mátyás - Fekete Sámuel - Fekete Zoltán

Fejér—Fekete nagóga, rajz. — Az Athenaeum pécsi kiál­lítási pavillonja, rajz. — Az Athenaeum pé­csi kiállítási pavillonja, rajz. — Az ungvári színház, rajz. Kiáll. tárgymutatók.­­—• Magyar Építőművészet. 1907. 12. sz. — Magyar Pályázatok. 1904—5. 6. sz. — Művészet. 1902. 225. 1. — 1904. 187. 1. —■ 1906. 280. 1. — 1907. 70. 1. és a művész közlése nyomán. Fejér Sándor, festő, szül. 1876 okt. 30-án Budapesten. A mintaraj­ziskolában kezdte tanulmányait, ezután Párisba ment, hol 1902—4-ig Jean Paul Laurens, majd Cormon voltak mesterei. 1906-ban belépett a Benczúr-féle mesteriskolába, melynek 1909-ig tagja volt, s ez idő alatt állami ösztöndíjban részesült. A Műcsarnokban 1909-ben állított ki először, a Nemzeti Szalonban azonban már régebben is szerepelt néhány művével. 1907-től számos illusztrácziót készített a »Vasárnapi Újság« részére. A Képzőművészeti Társulat kiállításain következő műveivel vett részt: 1909. tavaszi kiáll.: Árverés, olajf. 1909— 10. téli kiáll.: Az irgalmas szamari­tánus, olajf. 1910. tavaszi kiáll.: Erdőrészlet, olajf. —■ őszi hangulat, olajf. — Golgotha, vázlat, olajf. — Krisztus bírái előtt, vázlat, olajf. 1910— 11. téli kiáll.: Nyári alkonyat, olajf. — Csendélet, olajf. — Eső után, olajf. — Máriavölgyi részlet, olajf. — Mátyás király Boszniában, Jajczeből a török kivonul, olajf. 1911. tavaszi kiáll.: Alkony, olajf. —Krisz­tus, olajf. 1911— 12. jubiláns, téli kiáll.: Alkony, olajf. — Krisztus elfogatása, vázlat, olajf. — Refusé, olajf. 1913—14. téli kiáll.: Faluégés, olajf. —In­terieur, olajf. Árverés, Az irgalmas szamaritánus, Gol­gotha és Siker cz. műveiről a Könyves Kál­mán Magyar Műkiadó R.-T. fénykép repro­­dukcziókat adott ki. Kiáll. tárgymutatók és a művész közlése nyomán. Fejérvári György, ötvös. A XVII. szá­zad közepén Kolozsvárt élt. Jakab Elek: Kolozsvár története. Budapest, 1888. II. 687. 1. Fejérvári János, ötvös. A XVII. szá­zadban a kolozsvári ötvös emséd tagja volt. Szádeczky Lajos dr.: Iparfejlődés és a széhek tör­ténete Magyarországon. Budapest, 1913. II. k. 130. 1. Fejérvári Pál, udvari czímerfestő, 1. Gyu­­lafejérvári Pál. Fejérváry Erzsi, festőnő, szül. 1890-ben Budapesten, Katona Nándornál, Szablya Fri­schauf Ferencznél, majd Nagybányán, vé­gül Párisban Matissenál végezte tanulmá­nyait. A kecskeméti művésztelep tagja. Pá­risban a Salon d’Automne, Budapesten pe­dig a »Kéve« kiállításán szerepelt néhány képével. Balassa Imre: Fejérváry Erzsi. Ország Világ, 1913 márcz. 30. — Iván Ede: Dolgozó kolóniák. Pesti Napló. 1912 júl. 7. — Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 165. 1. — Sztrakoniczky Károly dr.: Kecskemét. Művészet. 1912. 399. 1. (képpel). Fék F­e­r­e­n­c­z, szobrász. 1771 decz. 9-én nyert polgárjogot Kassán. Kemény Lajos: Kassán polgárjogot nyert művé­szek. Művészet. 1913.. 238. 1. Fekete Irma, férj. Papp Félixné, festő­nő. F. Mihály kir. tanácsos, Pécs szab. kir. város nyugalmazott tiszti főügyészének leá­nya. Gráczban és Münchenben végezte ta­nulmányait. 1910-ben a Nemzeti Szalon téli tárlatán állított ki először, a következő év­ben pedig kollektív kiállítást rendezett Pé­csett. Művei jobbára virág- és gyümölcs­csendélet, valamint táj- és életképek. 1912- ben hosszabb időt töltött Triest közelében Duinában, hol a Hohenloh­e herczeg park­jából számos részletet örökített meg. 1913- ban ismét gyűjteményes kiállítást rendezett Pécsett s ez alkalommal lovranai és Grácz környéki tájképeit, továbbá A stainzi város­ház, A postamester kékliliomos kertje, Fa­lusi konyha, A gráczi Krebsenkeller, St.­­Ruprechti köszörűs és Falusi vásár cz. ké­peit dicsérték. Pécsi Napló, 1913 decz. 25. (Fekete Irma képei.) — U. o. 1914 márcz. 29. (Állandó képkiállítás.) Fekete István, ötvös a XVI. században Kassán (?). 1572-ben már nem élt. Kemény Lajos: Műtörténeti adatok Kassa múltjá­ból. Arch. Ért. 1910. 349. 1. Fekete István, ötvös. Kolozsvárt 1581- ben lett mesterré. Meghalt 1586-ban. Jakab Elek: Kolozsvár története. Budapest, 1888. II. k. 313. 1. Fekete Mátyás, ötvöslegény. 1730-ban Kolozsvárt dolgozott. Szádeczky Lajos dr.: Iparfejlődés és a széhek tör­ténete Magyarországon. Budapest, 1913. II. 44. 1. Fekete Sámuel, ötvöslegény 1730-ban Kolozsvárt. Fekete Zoltán, festő Nagyváradon, Bu­dapesten, Münchenben és Nagybányán tanult. 1913 tavaszán a Könyves Kálmán szalonjá­ban állított ki először. Ugyanez év deczem­­berében Balogh Istvánnal, Karácsonyi Gé­zával és Tibor Ernővel kollektív kiállítást rendezett Nagyváradon, mely alkalommal 64 művét állította ki. Arczképei közül Plesch német zeneművész, Tabéry Géza és Étsy Emma képmásait, egyéb művei közül A kora délelőtt, A Mari meg a János, Szőlő­munkás, Milói Venus és a Fehér kendő és nipp­er. képeit említették fel dicsérettel a nagyváradi lapok. A budapesti Műcsarnok 1914. évi tavaszi tárlatán Domboldal Nagy­bányán cz. olajfestményével vett részt. V. o.

Next