Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
F - Fejér Sándor - Fejérvári György - Fejérvári János - Fejérvári Pál - Fejérváry Erzsi - Fek Ferencz - Fekete Irma - Fekete István - Fekete István - Fekete Mátyás - Fekete Sámuel - Fekete Zoltán
Fejér—Fekete nagóga, rajz. — Az Athenaeum pécsi kiállítási pavillonja, rajz. — Az Athenaeum pécsi kiállítási pavillonja, rajz. — Az ungvári színház, rajz. Kiáll. tárgymutatók.—• Magyar Építőművészet. 1907. 12. sz. — Magyar Pályázatok. 1904—5. 6. sz. — Művészet. 1902. 225. 1. — 1904. 187. 1. —■ 1906. 280. 1. — 1907. 70. 1. és a művész közlése nyomán. Fejér Sándor, festő, szül. 1876 okt. 30-án Budapesten. A mintarajziskolában kezdte tanulmányait, ezután Párisba ment, hol 1902—4-ig Jean Paul Laurens, majd Cormon voltak mesterei. 1906-ban belépett a Benczúr-féle mesteriskolába, melynek 1909-ig tagja volt, s ez idő alatt állami ösztöndíjban részesült. A Műcsarnokban 1909-ben állított ki először, a Nemzeti Szalonban azonban már régebben is szerepelt néhány művével. 1907-től számos illusztrácziót készített a »Vasárnapi Újság« részére. A Képzőművészeti Társulat kiállításain következő műveivel vett részt: 1909. tavaszi kiáll.: Árverés, olajf. 1909— 10. téli kiáll.: Az irgalmas szamaritánus, olajf. 1910. tavaszi kiáll.: Erdőrészlet, olajf. —■ őszi hangulat, olajf. — Golgotha, vázlat, olajf. — Krisztus bírái előtt, vázlat, olajf. 1910— 11. téli kiáll.: Nyári alkonyat, olajf. — Csendélet, olajf. — Eső után, olajf. — Máriavölgyi részlet, olajf. — Mátyás király Boszniában, Jajczeből a török kivonul, olajf. 1911. tavaszi kiáll.: Alkony, olajf. —Krisztus, olajf. 1911— 12. jubiláns, téli kiáll.: Alkony, olajf. — Krisztus elfogatása, vázlat, olajf. — Refusé, olajf. 1913—14. téli kiáll.: Faluégés, olajf. —Interieur, olajf. Árverés, Az irgalmas szamaritánus, Golgotha és Siker cz. műveiről a Könyves Kálmán Magyar Műkiadó R.-T. fénykép reprodukcziókat adott ki. Kiáll. tárgymutatók és a művész közlése nyomán. Fejérvári György, ötvös. A XVII. század közepén Kolozsvárt élt. Jakab Elek: Kolozsvár története. Budapest, 1888. II. 687. 1. Fejérvári János, ötvös. A XVII. században a kolozsvári ötvös emséd tagja volt. Szádeczky Lajos dr.: Iparfejlődés és a széhek története Magyarországon. Budapest, 1913. II. k. 130. 1. Fejérvári Pál, udvari czímerfestő, 1. Gyulafejérvári Pál. Fejérváry Erzsi, festőnő, szül. 1890-ben Budapesten, Katona Nándornál, Szablya Frischauf Ferencznél, majd Nagybányán, végül Párisban Matissenál végezte tanulmányait. A kecskeméti művésztelep tagja. Párisban a Salon d’Automne, Budapesten pedig a »Kéve« kiállításán szerepelt néhány képével. Balassa Imre: Fejérváry Erzsi. Ország Világ, 1913 márcz. 30. — Iván Ede: Dolgozó kolóniák. Pesti Napló. 1912 júl. 7. — Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 165. 1. — Sztrakoniczky Károly dr.: Kecskemét. Művészet. 1912. 399. 1. (képpel). Fék Ferencz, szobrász. 1771 decz. 9-én nyert polgárjogot Kassán. Kemény Lajos: Kassán polgárjogot nyert művészek. Művészet. 1913.. 238. 1. Fekete Irma, férj. Papp Félixné, festőnő. F. Mihály kir. tanácsos, Pécs szab. kir. város nyugalmazott tiszti főügyészének leánya. Gráczban és Münchenben végezte tanulmányait. 1910-ben a Nemzeti Szalon téli tárlatán állított ki először, a következő évben pedig kollektív kiállítást rendezett Pécsett. Művei jobbára virág- és gyümölcscsendélet, valamint táj- és életképek. 1912- ben hosszabb időt töltött Triest közelében Duinában, hol a Hohenlohe herczeg parkjából számos részletet örökített meg. 1913- ban ismét gyűjteményes kiállítást rendezett Pécsett s ez alkalommal lovranai és Grácz környéki tájképeit, továbbá A stainzi városház, A postamester kékliliomos kertje, Falusi konyha, A gráczi Krebsenkeller, St.Ruprechti köszörűs és Falusi vásár cz. képeit dicsérték. Pécsi Napló, 1913 decz. 25. (Fekete Irma képei.) — U. o. 1914 márcz. 29. (Állandó képkiállítás.) Fekete István, ötvös a XVI. században Kassán (?). 1572-ben már nem élt. Kemény Lajos: Műtörténeti adatok Kassa múltjából. Arch. Ért. 1910. 349. 1. Fekete István, ötvös. Kolozsvárt 1581- ben lett mesterré. Meghalt 1586-ban. Jakab Elek: Kolozsvár története. Budapest, 1888. II. k. 313. 1. Fekete Mátyás, ötvöslegény. 1730-ban Kolozsvárt dolgozott. Szádeczky Lajos dr.: Iparfejlődés és a széhek története Magyarországon. Budapest, 1913. II. 44. 1. Fekete Sámuel, ötvöslegény 1730-ban Kolozsvárt. Fekete Zoltán, festő Nagyváradon, Budapesten, Münchenben és Nagybányán tanult. 1913 tavaszán a Könyves Kálmán szalonjában állított ki először. Ugyanez év deczemberében Balogh Istvánnal, Karácsonyi Gézával és Tibor Ernővel kollektív kiállítást rendezett Nagyváradon, mely alkalommal 64 művét állította ki. Arczképei közül Plesch német zeneművész, Tabéry Géza és Étsy Emma képmásait, egyéb művei közül A kora délelőtt, A Mari meg a János, Szőlőmunkás, Milói Venus és a Fehér kendő és nipper. képeit említették fel dicsérettel a nagyváradi lapok. A budapesti Műcsarnok 1914. évi tavaszi tárlatán Domboldal Nagybányán cz. olajfestményével vett részt. V. o.