Magyar Lexikon 4. Bianchi-Bunkócz (Budapest, 1879)

B - Bornemisza Tamás - Bornemisza Pál - Bornemisza Gergely

Bornemisza 26- nak, kik önkényt leteszik a fegyvert. A kegyelemnek leginkább Ambrus örült meg és fölszólította alattvalóit, hogy hódoljanak meg és ne bízzák sorsukat a háború bizonytalan kimenetelére. Voltak sokan, kik követték Ambrus tanácsát, azonban még többen voltak olyanok, kik a fegyvert letenni vonakodtak. B. tehát megtámadta ezeket és miután megverte őket, visszatért Budára. Ulászló király B.-t kiváló bizalmában részesítő. Halálos ágyán reá és Branden­burgi Györgyre bízta fiának Lajosnak nevelését, mely bizalomnak B. tőle tel­­hetőleg iparkodott is megfelelni. Némely urak, nevezetesen Perényi Imre nádor és Zápolya János vajda nem jó szemmel nézték B. nagy tekintélyét az udvarnál, a mért is kivált 1518-ban mindenkép azon voltak, hogy a budai kapitányság­tól megfoszszák; e szándékukkal azonban nem boldogulhattak. Midőn Lajos király 1525-ben a hat­vani lajos országgyűlésre ment, B.-t hagyta Budán a királyné mellett. 1526- ban közel 300 lovast és néhány ezer aranyat küldött Lajos király után a mo­hácsi szerencsétlen ütközetre, a­hova B. maga öregsége vagy betegsége miatt nem követhette a királyt. A mohácsi vész és Lajos király halála után az özvegy ki­rálynéval Máriával Budáról Komáromba, onnan Pozsonyba ment, a­hol halálos betegségbe esvén, magához hivatta Sza­­lay Jánost, Nádasdy Tamást, Majláth Ist­vánt és a királyi kincsnek és hihetőleg­­ saját pénzének megmaradt részét is át i­­­adta nekik, megesketvén őket, hogy azt Pozsony várával együtt senkinek más­nak nem fogják átadni, csak néhai II. Ulászló leányának, a mohácsi csatá­ban elesett Lajos király testvérének An­nának, Ferdinánd feleségének. Néhány nappal ezután meghalt, gyermeket nem hagyván maga után. Bornemisza T­a­m­á­s, I. Ferdinánd ki­rály­ alatt budai dúsgazdag kereskedő és első tanácsos volt. B. egyike volt azok­nak, kik 1541-ben Budát el akarták árulni, de nem boldogulhattak és szám­űzettek. Bornemisza Pál, I. Ferdinánd és Miksa királynők alatt budai prépost, vesz­prémi, erdélyi s nyátrai püspök és királyi , helytartó volt. Budai prépost volt még 1548-ban, mikor Ferdinánd király Augs­­burgból márcz. 19-én küldött levelében azt bízta reá, hogy Perényi Péter özve­gyétől a kötött alku értelmében Eger várát vegye kezéhez Ferdinánd számára, a­mely­ megbízatásban B. el is járt, de semmire sem mehetett. 1550-ben már püspök volt; 1553-ban elnyerte a gyula­­fehérvári püspökséget, a mikor is a Fer­dinánd királynak Konstantinápolyban levő követei, Veráncsics Antal és Zay­­ Ferencz, őt és Dobó István vajdát leve­lükben arra kérték, hogy Erdélyt Ferdi­nánd király hűségében megtartani igye­kezzenek. Míg Erdélyben időzött, rend­szerint Gyula várában lakott; miután azonban suraklini Petrovich Péter és Iza­bella újra megfészkelték magukat Er­délyben, B. 1556-ban Magyarországba jött és minthogy Izabella elfoglalta az erdélyi püspökség jövedelmeit és igy B. minden jövedelmétől megfosztatott, Fer­dinánd király őt 1558-ban a nyitrai püs­pökség adminisztrátorává tette.­­ 1563- ban jelen volt Pozsonyban Miksa koro­názásán és midőn ez 1566-ban a törökök ellen bejött az országba, a többi főurak közt B. is elébe ment Óvárig és Győr­nél mindaddig vele táborozott, mig Miksa minden szerencsepróbálás nélkül vissza­ment Bécsbe.­­ Oláh Miklós után B. viselte négy évig a királyi helytartósá­got, e méltóságról azonban öregsége mi­att a pozsonyi országgyűlésen 1572-ben leköszönt és 1579-ben Nyitrán 87 éves korában meghalt. Bornemisza Gergely, I. Ferdinánd király idejében egri kapitány volt. Atyja kovácsmester volt Pécsett, a­hol fiát is­kolába járatta, mi abból is kitűnik, hogy a korabeliek őt Gergely deáknak nevez­ték. Az iskolai port lerázván magáról, fegyverrel kívánta szolgálni hazáját. If­júságának vitéz dolgait a régiség ho­málya fedi. A magyar vitézek sorába 1552-ben Eger várának vitéz oltalmazása alkalmával emelkedett. 250 gyaloggal ment Egerbe Dobó segítségére és e kis csapat élén valóságos hőstetteket vitt véghez. Maga Ferdinánd király­ is elis­merte B. érdemeit és Bartosfalva nevű faluval ajándékozta meg. 1553-ban egri kapitány volt, azonban a kapitányságot Bornemisza

Next