Magyar Lexikon 4. Bianchi-Bunkócz (Budapest, 1879)
B - Bózsva - Bozzai - Bozzai Pál - Bozzarisz (Boczarisz, Bocsarisz) - Bozzeli, Francesco Paolo
Bózsva 372 járásában, a Béga folyó mellett, 568 oláh lakossal. Bózsva (Kis- és Nagy-), két egymás mellett fekvő falu Abaújmegyének gönczi járásában, azaz 137, ez pedig 327 magyar lakossal. Bozzai, falu Vasmegyének szombathelyi járásában, 256 magyar lakossal. Bozzai Pál, magyar költő, szül. 1832- ben Veszprémben, magyar földbirtokos fia; költeményeivel 1848-ban lépett fel először s ezek oly sikerültek voltak, hogy Arany nevét Petőfi álnevének tartotta. A szabadságharcz alatt mint honvéd szolgált. 1849-ben mint közvitéz a császári hadseregbe soroztatott s Olaszországba került. 1852-ben elbocsáttatván, betegen jött vissza s 1852 ben meghalt. Műveit Lévai József adta ki. B., ki a modern nyelveket is ismerte, Olaszországban franczia nyelven vezette naplóját. Bozzarisz (Boczarisz vagy Bocsarísz), kitűnő családjuli epiruszi tartományban (1. ott), mely különösen a 18. század utolsó tizedében a suliotáknak az Ali janinai pasa alatt álló törökök elleni harczok s később a görög forradalom alkalmával tüntette ki magát. BGyörgy (Giorgo), az albánok réme, Ali pasa legyőzője, ki által azonban később meghagyta magát Csumarka kapitányság által vesztegetni, hol 1793 körül meghalt. B. Chrisztosz (Iinczo), az előbbinek fia, atyja halála után, épugy mint 3 ifjabb fivére, Sulit védelmezte Ali pasa ellen. Sidi elestekor 1804-ben az ióniai szigetekre menekült, hol mint őrnagy szolgált egy franczia albán ezredben s 1809 ben Ali pasa hatalmába került, ki megölette. B. Marko, az előbbinek fia, szül. 1788 körül, Suli eleste után az ióniai szigeteken élt, honnan kísérletet tett hazája megszabadítására. Ennek sikertelensége után egy albán ezredben franczia szolgálatba lépett, s miután 1813 ban a hetaeria (1. ott) tagjává lett, 1820-ban, midőn a porta Ali pasát legyőzte s ez az elűzött suliotáknál keresett menedéket, visszatért Epirusba. A görög szabadságharcz kitörésekor B. Missolonnghi táján Kursid pasa ellen működött, 1822. januárban részt vett a görög követek epidauroszi kongresszusában s itt is kitűnő szolgálatokat tett a görög ügy érdekében. 1822-ben részt vett a nyugat-görögországi háborúban s különösen 1822—23 ban Missolounghi (1. ott) védelménél tüntette ki magát. 1823 nyarán, midőn Nyugat-Görögországban a főparancsnokságot vitte, meghódította Lepantót s szerencsés operácziók által sikerült neki a török hatalmat szétválasztani, azonban a skutarii pasa táborának éjnek idején való megrohanása alkalmával Kapernissi mellett aug. 19. – 20-án, mely alkalommal a pasát sajátkezüleg levágta s 250 emberével borzasztó vérfürdőt készített a törökök közt, veszélyesen megsebesült s kevéssel ezután Missolounghiban meghalt. B. Koszta (Konstantin), az előbbinek fivére, ennek halála után átvette a sulioták vezetését s Missolounghi védelmezését. 1825-ben szintén azok között volt, kik Morea nyugoti részében Ibrahim pasa ellen harczoltak s kik 1826-ban, több havi ostromoltatásuk után Missolounghiban, szerencsésen keresztülvergődtek. B. 1853. nov. 13-án mint tábornok s szenátor halt meg Athénben. B. Dimitri, Marko egyetlen fia, szül. 1813-ban, a legügyesebb tisztek egyike; a hadseregben ezredesi ranggal szolgált, 1859 óta többször volt hadügyminister, később a nemzetgyűlés tagja is; meghalt 1870. aug. 30-án Athénben. Bozzeli, Francesco Paolo, olasz politikus, szül. 1786. ápr. 22 én Manfredóniában; tanulmányainak bevégeztével Nápolyba ment, hogy a jogtudománynak szentelhesse magát; 1813-ban államtanácsi biró, 1815-ben az egészségügyi bizottság főfelügyelője lett s az 1816-iki ragály alkalmával szerzett érdemei folytán főtitkárrá, 4 évvel utóbb államtanácsossá neveztetett ki; kevéssel ezután elfogatván s száműzetvén, Párisba, 1828- ban Londonba ment, 1837-ben pedig viszszatért Nápolyba; 1844-ben ismét elfogatott s szabadonbocsáttatása után a tudományos akadémia tagja lett. 1848- ban a belügyministerséget nyerte el, szerkesztette a febr. 10-iki alkotmányt, nemsokára ezután elbocsáttatását kérte s az akadémia állandó elnökévé neveztetett ki; 1848-ban ismét az említett, ezután a tanügyministerium főnöke lett, mely minőségben 1849. augusztusig maradt. Bozzeli