Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)
T - Tisza család (borosjenői) - Tisza Kálmán
Tisza több helyütt mocsáros; szélessége 160—320 m; már Szigetnél hajózható, a Hernádtól kezdve már nagyobb járművekre, Tokajnál pedig már a dunai gőzhajókra is hozzáférhető; hossza a kanyarulatokkal 1380 km, az egyenes távolság pedig eredésétől torkolatáig 567 km; pályájának eredeti hossza az 1846 ban megindult szabályozás által már tetemesen megrövidült s ha mind a 107 tervezett átvágás elkészülend, akkor folyása körülbelül 473 km-rel lesz rövidebb. A szabályozás másik czélja a merészebb kanyarodások említett átvágása mellett a partok mellett fekvő mocsáros helyek kiszárítása, azok jövedelmezővé tétele és megvédése. Folyamvidéke 146 500 km 2, esése igen kicsiny, amennyiben Naménytól a torkolatáig csak 40 m esik, ennélfogva folyása is lassú. Nagyobb mellékfolyói a jobb oldalon Kászó, Szoporka Taracz, Talabor, Bodrog, Sajó, Eger, Zagyva; a baloldalon: Vissó, Iza, Szaploncza, Batár, Túr, Szamos, a hármas Körös, Maros és Béga; csatornái között legfontosabbak a Ferencz és Béga csatorna, amaz a Dunával, emez a Bégával köti össze. Tisza család, (borosjenői)Biharmegye régi családja. Történetét a 17. szd. közepétől ismerjük, midőn 1658-ban Jenő várát a török elfoglalván, elhagyta a család ősi fészkét. Ekkor tájban élt Tisza Gy'örgy, kinek rokona, talán testvére volt T. István, kit 1651-ben Biharmegye követül küldött az erdélyi fejedelemhez s kit mint ügyes embert 11- Rákóczy György több ízben követül küldött a portára. II.Várad eleste után Debreczenben a harminczadra ügyelt fel, majd Kővár kapitánya lett, s igy szakadt be vele Erdélybe is a család. Két gyermeke maradt : Sára, Alvinczy Andrásné és István, kinek György nevű fia Tordamegye alispánja volt. Ennek négy gyermeke közül fia I. László visszanyerte a modenai herczeg kezébe jutott ősi birtokait. Három fia maradt: István, II. László és József. — László Biharmegye főjegyzője s országgy. követe volt, utóbb cs. kir. kamarás. Nejétől, széki gr. Teleki Katalintól kilencz gyermeke született : (Karolina, br. Egloffstein Albertné, I. Lajos, II. József, Amália, br. Léderer Károly altábornagyné, Vilma br. Luzsénszky Pálné, Károly, Ferencz, Paulina, és Imre). A fiuk közül Lajost kivéve, mind magtalanul halt el. Lajos, szül. 1798 aug. 5. Nagyváradon, 1825 Biharmegye aljegyzője, 1829 ben főjegyzője, 1832 első alispánja, és országgy. követe, 1841-ben főispáni helyettese s cs. kir. kamarás lett s ez utóbbi hivatalt 1848-ig viselte. Megh. 1856 aug. 23. Nejétől, gr. Teleki Júliától hét gyermeke született, kik közül László, Lajos, Béla gyermekkorukban elhaltak, Domokos szül. 1837, megh. 1856-ban Egyptomban, hová egésségi okokból utazott. Hátrahagyott költeményeit Arany János adta ki : „Tijsza Domokos hátrahagyott versei“ (Pest, 1857) ez. alatt. Az életben maradt más három fiú : László, Kálmán és Lajos) közül László jelenleg erdélyi nagybirtokos és országgyűlési képviselő. Lajos (1. alább) 1884. jan. 1-én grófi rangra emeltetett s a főrendiházban foglalt helyet, Kálmánt 1. alább. —A család czimere: A vért kék udvarában zöld téren álló pánczélinges és sisakos magyar vitéz, jobb kezében kivont kardja hegyén török fejet, baljában három szál buzakalászt tartva. A vér fölötti koronás sisak takarója jobbról aranykék, balról ezüstvörös. Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter, Lajos kir. kamarás fia, szül. 1830. decz. 10. Geszten Biharmegyében. Tanulmányait az apai házban végezvén 1848 ban fogalmazó lett az akkori magyar közokt. minisztériumban; 1849. aug. 13-án a világosi katasztrófa után elővigyázatból testvéreivel együtt kül■ földre utazott s főleg Angliában és Francziaországban tartózkodott. Hazatérve Geszten vonult meg; 1859-ben a szept. 1-én kiadott patens ellen erélyesen küzdött, midőn pedig az 1860-ki októberi diploma megjelent, T. is a közélet terére lépett s 1861-ben képviselővé választatta magát Debreczenben. Az országgyűlésen csakhamar kiváló szerepet játszott s Ghyczy Kálmánnal együtt a baloldal vezére lett s Deák 1861. máj. 13-ki felirati javaslatával szemben az általa tett határozati javaslat mellett kelt síkra, mely kimondta, hogy Magyarország nem ismeri el a februári alkotmányt s szigorúan ragaszkodik az 1848-ki törvényekhez. Deák felirati 378 Tisza