Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)
T - Török-Bálint - Török birodalom
Török birodalom 420 Török birodalom Bosznia, 63,866 km- tél. 1.859.000 lak. pedig az adóköteles Bulgária fejedelemség. Hegyes de termékeny vidék, elfoglalja a Balkán félsziget nagyobb részét. Az uralkodó mohammedán török nép a kisebbséget képezi (23,4°/0), míg a szlávok az összes népségnek 43,%, a görögök 14.1%, az albánok 1a%-át teszik. Az ázsia Törökország 1.889,000 km 2 tér. 17.536,000 lakossal bir, melyből csak Samos (550 km² tér. 36,465 lak.) a közvetett birtok. Ide tartozik Kis-Ázsia, Arménia Kurdisztán, Mesopotámia, Szíria, Arábia nyugati és északi partvidéke; itt a törökök körülbelöl felét alkotják a népességnek, a 3 milliónyi arabbal együtt; a másik felét a kurdok, örmények, görögök stb. alkotják. Az afrikai Törökország magában foglalja Tripolist (892.950 km2 tér. 1.010,00 lak.), közvetve Egyptomot (2.251,630 km 2 tér. 17.400,000 lak.) és Tunist (118,400 km 1 tér. 2.100,000 lak.), összesen 3.262,080 km 2 tér. 20.510,000 lakossal. Törökország 1876. decz. 23. óta alkotmányos monarchia; a souverenitas az Ozmán ház legidősebb herczegét illeti. A szultán kormánya a „fényes porta“ nevet viseli. A birodalomi gyűlés a senatusból, melynek tagjait a szultán nevezi ki élethossziglan, és a képviselőházból áll, melynek tagjait titkos szavazás útján 4 évre s oly viszony szerint választják, hogy 50,000 férfi ottománra (alattvalók, vallási különbség nélkül) egy képviselő jut. Bármely törvény csak a két kamara beleegyezésével jöhet létre , biztosítja továbbá az alkotmány a személy- és vallás- és a bizonyos mértékben korlátolt sajtó szabadrészéről a Seik-ul-Izlam; a pénzügy közmondásos rész lábon áll; 1878-ban a bevétel 355, a kiadás 572, az adósság 4904, a kibocsátott papírpénz 288 millió márka volt; a hadsereg szervezete az 1877—78-ik orosz-török háború után teljes átalakításnak lett alávetve; a hajóhad 33 pénczélos és 45 másféle gőzösből áll; vasútja Európában 1467, Ázsiában 264 km, táviró vonala 25,232 km hosszú; czimere zöld pajzsban ezüst félhold ; zászlója vörös alapon a fehér hold, előtte a Jupiter csillaggal; rendjei: a Nisau-Istihair, Medjidié és Ozmanié rendek. Felosztatik vilajetekre, melyek ismét zsandzsákokra oszolnak. Fővárosa Konstantinápoly. A mongolok a törököket 1224-ben Perzsia Khorázan tartományából kiűzvén, ezek 1299-ben Angora és Brussa közt Ozmán vezérlete alatt megalapították a török birodalmat s e vezérükről, ki először használta a szultán cziraet, „ozmani töröknek“ vagy ozmánoknak nevezték magukat. Ozmán fia és utódja Orban, 1326. meghódította Brussát, ezt a birodalom székhelyévé tette, 1357. pedig Gallipoli elfoglalása által megvetette lábát Európában. I. Murád 1362. áttette székhelyét Drinápolyba, meghódította Maczedoniát s elesett Szerbiában a Rigómezőn 1389.I. Bajazid (1389 — 1402) legyőzte a magyarokat Nikápoly mellett 1396-ban, az angorai síkon azonban Timur kezébe esett. II. Mohamed (1451—81) elfoglalta 1453. máj. 29. Konstantinápolyt, s kiterjesztette hatalmát Kis-Ázsia nagy részére és Görögországra. I. Selim (1512—19) meghódította Syriát és Egyptomot. II. Soliman (1519—56) egyik leghatalmasabb török szultán, ki a mohácsi gyászos emlékű csatát megnyerte, elfoglalta Rhodust és fél Magyarországot s nyugat felé egész Bécsig nyomult előre; elesett Szigetvár alatt. II. Selim alatt (1566—74) elvesztették a törökök a lepantói tengeri csatát 1571.; innen kezdődik a török birodalom hanyatlása. III. Murad (1574—93), III. Mohammed (—1603), I. Ahmed (—1617), II. Ozmán (—1622), I. Mustafa (—1623), IV. Murad (—1640) és I. Ibrahim (—1648) gyenge uralkodók voltak, kik alatt a janicsárok csaknem minden hatalmat a magok kezébe ragadtak. IV. Mohamed alatt (—1687) 1656-ban Köprili lépett a kormány élére mint nagyvezér s ez a rendet helyre állította. Köprili elveszte ugyan a szentgotthárdi csatát Magyarországon 1664 aug. 1., de a helyzethez képest igen előnyös békét tudott kieszközölni, másrészről meghódította 1669-ben Kandiát, 1676- ban Podoliát. Utódja Kara Mustafa 1683- ban Bécs előtt megveretett s a lotharingi herczeg győzelme által csaknem egész Magyarország elveszett a törökökre nézve. III. Soliman alatt (1687—91) Mustafa Köprili nagyvezér helyreállította ugyan az ország belsejében a rendet, de elvesz