A magyar nyelv értelmező szótára 3. H-Kh (Budapest, 1960)

K - keresztkérdés - keresztkoma - keresztkötés - keresztkút - keresztlány - keresztlevél - keresztlevél - keresztmetszet - keresztnév - keresztöltés - keresztrejtvény - keresztrím

keresztkér­d 1 és 867 keresz tk­m 2. (ritk. nép) Keresztjáró napokon tar­tott körmenetben részt vevő személy. □ Meg­találták a keresztjárók az utolsó stációt. J­ó­v. keresztkérdés mn (rendez, tbsz-ban) {Kikérdezés v. kihallgatás során) a gyanúsított személyhez azzal a célzattal intézett kérdés, hogy válaszából megállapít­ható legyen, nem tett-e előzőleg a valóságnak meg nem felelő, ellentétes kijelentést, vallo­mást.­­ Detektívek visznek be egy kis szobába, keresztkérdéseket adnak, a szemedbe néznek .. ., és te belezavarodsz. Ко, j­­a.­­Bírósági tárgyaláson) a felekhez v. tanúikhoz inté­zett ilyen kérdés. A ~ek súlya alatt megtöri a vádlott. □ A bíró, a közvádló keresztkérdé­­sekbe fogják. .10 K. keresztkérdéses, keresztkamna fa (nép) A gyermek keresztapja {a gyermek apjá­nak v. anyjának szempontjából), ill. az apa­­a keresztapa szempontjából). □ A szüleink keresztkomák voltak. JÓK. keres­ztkomaság, kereszt kötés fn 1. amely kötés (fa) irányára keresztben haladó kötés, ill. egymást keresztező két kötés. A csomagra tégy még egy­et is. II a. (Posta) Postai küldeményként feladott nyomtatványnak (könyv, füzet) papírszalag­gal V. fonállal való, egy irányú beburkolása, ill. egyszeres átkötése, hogy tartalma köny­­nyen ellenőrizhető legyen. A­bből kibontja az újságot. " Csudálom . . ., hogy nincs birto­kodban az a füzet; tisztán emlékezem, hogy keresztkötés alatt megküldöttem. T . M. 2. (Orvos) A mellkas borogatásának egyik módja: a törzsre és a két vállra helyezett állottvizes kendő és az ezt befedő száraz ruha, lepedő, takaró. ~t rak, tesz a betegre. □ Agyban feküdt . . . , hidegvizes kereszt­kötéssel a derekán. H U. 3. (Müsz) Függőleges tartó alapokat, gerendákat összekapcsoló tartószerkezet. A főtartók terhelését a ~ elosztja. keresztkötéses, keresztkötésű. keresztkút fa (Wall) A keresztvíz tartására való, kőből, már­ványból, bronzból készült, oszlopokon v. zömök lábazaton nyugvó nagy, rendsz. kehely alakú víztartó edény; keresztelő medence. keresztlány fa (rendsz. birt szraggal) keresztlyány {Keresztszülő szempontjából) az a leány, akinek ő a keresztapja v. a keresztanyja.­­ Ne csintalankodj a leánnyal, óva intsek, mert az nekem a keresztlányom. Mi­n. keresztlevél fn 1. (rég)­­Egyházi anyakönyvezésben) a megkeresztelést igazoló bizonyítvány. Bemu­tatta a keresztlevelét. 2. (nép) Születési anyakönyvi kivo­nat, keresztlevétel fn (Vall) A megfeszített Krisztusnak a keresztről való levétele. || a. (Máv) Ennek képző­­művészeti ábrázolása, keresztmetszet fn 1. (Mért, Műsz) Az a felület, amelyet vmely tárgynak, testnek a hosszirányra v. hossztengelyre merőleges síkkal való met­szésével kapunk. A vasrúd ~e 25 cm 2. A fa­törzs­bén az évgyűrűk jól látszanak. 2. (Mért, Műsz) Az a kép, amelyet vmely testnek v. szerkezetnek ilyen metszésével kapunk. Az épület ~e. ~ben ábrázol vmit.­­ a. (átv) Rövid, világos, jellemző áttekintés vmiről. Vminek ~ét adja. || b. (Üz, új) Szűk ~: a) {vmely gyárban) az az üzem v. üzemrész, amelynek a kapacitása kisebb a technológiai folyamatban utána következő üzemekénél, ill. üzemrészekénél. A szövőgyár­ban a fonoda volt a szűk mert nem tudott elegendő fonalat adni a szövődének, b) a terme­lési folyamatot zavaró, lassító körülmény, fogyatékosság, hiba. A szűk ~ kiküszöbölése igen fontos. keresztmetszeti, keresztmetszetű, keresztnév­en A családnév mellett megkülönböztető, egyénítő név; utónév. János a keresztneve; keresztnevén szólít vkit. □ Minthogy a kereszt­név itt szokatlan helyen áll, . . . gyanú támadó bennem, hogy itt két Kazinczynak kell fogva lenni. К A z. A leány . . . először ejtette ki a keresztnevét. Gárd. || a. (Vall) A kereszt­­ségben kapott név. keresztnév­. keresztnevű. keresztöltés [t­ö ] fn {Hímzésben) olyan öltés, mely X alakot formál, s ilyen öltések csoportozata adja a mintát. □ Mosolyogva folytatá hímzése keresztöltéseit. Jók. keresztöltéses. keresztrejtvény fn Négyzetes hálózatból álló fejtörő rejt­vény, amelynek üres kockáiba megfejtésül mind vízszintes, mind függőleges irányban a megadott meghatározásoknak megfelelő szavak betűit kell írni. ~en töri a fejét; ~í fejt. Beküldi a ~ megfejtését. A ~ helyes megfejtői között értékes jutalmakat sorsoltak ki. □ Türelmesen várta, hogy segítsen neki az idő, belerajzolva egy-egy betűt a keresztrejtvény üres kockáiba. Hu. Mese ez, igazi, | titok, és mint a keresztrejtvényt,­­ ezt is meg lehet fejteni. S­z aL. Ö: ~-pályázat; ~-verseny. keresztrejt­vényes. keresztrím­ fa (Irodt) A rímek olyan elhelyezése, amelyben az első sor a harmadikkal, a második pedig

Next