A magyar nyelv értelmező szótára 4. Ki-Mi (Budapest, 1961)
L - levelező - levelezőlap - levélforgalom - levélgyűjtő - levélhívás - levélhordó - levélhullás - levelibéka
levelező 810 levelibéka levelező(2) [e-e-e] van és fn 1. mn 1. Olyan (személy), aki levelezi2), levelezésben^) áll vkivel. Az anyjával ~ fiatalasszony. 2. ~ tag: (amely tudományos társaságban, akadémiában) a rendes tagnál egy fokkal alacsonyabb címmel felruházott, választott t. 3. (rég) ~ gyorsírás: a gyorsírásnak olyan rövidítéseket alkalmazó foka, amely csak a lassú diktálás leírását teszi lehetővé. 4. (ssk, új) ~ oktatás, tanfolyam: (némely, kül. felső fokú tanintézetben) az előadásokon rendszeresen részt venni nem tudók számára létesített olyan o., t., amelyen az előadók s a hallgatók közti érintkezés — a vizsgák kivételével — főként írásos formában (levélbeli tájékoztatás, jegyzetek útján) történik. Megkezdődött az őszi ~ tanfolyam. Beiratkozik a ~ tanfolyamra. || a. (Isk. új) Ilyen oktatási formában hallgatóként részt vevő (személy). ~ hallgató. || b. (ssk, új) Ilyen oktatási formával kapcsolatos. ~ tagozat. 5. (rég) Vmiben lapozgató (személy). A kalendáriumban ~ aggastyán. II. mt. -je [e] 1. Vkivel levelezésben (2) (1) álló, vkivel levelezést folytató személy. Jó lusta ~. □ Édes Miskám, szeressük egymást, ... s mindenek felett ne legyünk oly rest levelezők. Ar. 2. (Kér) Kereskedelmi levelezést tanult személy, ill. amely vállalatnál a levelezést végző alkalmazott. Képesített kereskedelmi ~; orosz—angol ~; a vállalat ~je. □ Volt igazgató, helyettes igazgató, . . . három kisasszony, levelező. . ., akkora volt a havi rezsi, mint az egész városházáé. M. 3. (Hírl) Amely újságot, folyóiratot városa, faluja, üzeme stb. közérdekű eseményeiről levélben, közleményben tudósító személy. Alkalmi, állandó, rendes, üzemi, vidéki ~. Falusi ~ink írják ... □ A hírlapok . . . megyei levelezői a pártok állásának statisticáját adják. EÖT. Az a széplélek a Divatcsarnok vidéki levelezője. JÓK. 4. (Isk. új, biz) Levelező (I. 4a) hallgató. A ~knél is tanít. 5. (rég, hiv) Kereskedelmi (az Osztrák—Magyar Monarchia külügyi szolgálatában) külképviseleti tisztviselő, aki kereskedelmi ügyekben közvetlen kapcsolatban állt az illetékes hazai hatóságokkal; kereskedelmi attasé. 6. amilyen levelezéshez mintákat adó, ilyeneket tartalmazó könyv. Kereskedelmi, szerelmi ~. 6: 1. ~könyv; ~nő; 2. munkáslevelezői, levelezőlapon 1. Rövidebb közlésre haszn., kartonpapírból, megszabott méretre készített s a levélforgalom útján továbbított téglalap alakú lap (II. 2). —*■ Arcképes ~; képes ~ ; képeslap ; postai, nyitott —'; —* válaszos □ Gyula . . . egy levelezőlapon adta tudtára Imrusnak, hogy szállodába költözött. A. Anni . . . otthagyott csapot, papot . . ., hogy elszáguldjon a postára egy levelezőlappal. H u. N a. (Posta, rég) Zárt ~: olyan levél, amely két levelezőlap nagyságú, a szélén leragasztható lapból van összehajtva. 2. Az ilyenféle lapra írt közlés, értesítés. Elolvasta a ~ot. s 1. ~hívás; —karton; 2. válasz ~. levelezőlapnyi; levelezőlapos, levélforgalom fn (Posta) A postai forgalomnak a levelek továbbításával kapcs. része. Belföldi, hazai, külföldi ~. II a. Ennek a továbbított levelek mennyiségével kifejezett mértéke. A ~ egyre növekszik. levélforgalmi, levélforgalmú, levélgyűjtő mn és mnn. mn 1. (Posta) A postára adott levelek összegyűjtésével kapcsolatos. ~ járat, szolgálat. 2. Levelek, iratok összegyűjtésére használatos. ~ doboz, láda; (posta) ~ szekrény, postaláda. II. f 1. (hiv) Nagyobb könyvtáblához hasonló kettős fedél, benne itatással bevont kartonlapok, aláírásra váró levelek gyűjtésére; mappa, dosszié. 2. (ritk) Levelek összegyűjtésére haszn. kisebb láda. A kérvények és levelek számára ~t helyeztek el a hivatal előcsarnokában. levélhívás fn (elavulóban) (Rendsz. csak hirdetésben, ebben a kapcsolatban :) ~Ha házhoz megyek v. megyünk : ha valaki a jelzett üzleti ügyben levélben hív, fölkeresem v. fölkeressük, levélhordó fn A levélpostai küldemények kézbesítését végző postai alkalmazott; levélkézbesítő, postás. Itt járt a □ A kapuban eléje jött a levélhordó. Ajánlott levelet hozott. Ко. levélhordói, levélhulás fn -t, (-a) (csak egysz-ban) Az a természeti jelenség, hogy ősszel a lombos fák levelei lehullanak , lombhullás. Megkezdődött az Őszi levélhullás szomorú szakában \ Ballag haza Toldi. Ar. || a. (ritk) Ennek időszaka. Szomorú időszak a ~. ~kor költöznek a madarak dél felé. levélhullási, levélhullásos. levelibéka [e-e] f (Áll) Fákon és cserjéken a lombok között élő, zöld hátú, fehér hasú béka. Szól