A magyar nyelv értelmező szótára 6. Sz-Ty (Budapest, 1962)

T - tusa - tusakodik - tusáz - tuskó - tuskósarj - tuskóz - tusol - tusrajz - tussol - tussol

tusa 848 tussal 2. (átv) Szóharc, szóval vívott küzde­lem. □ [A vitában] nagy­­ón a tusa, most egyik, majd másik fél győzött. KÖL. Mit tegyen egy férfi, ha egy nővel kell tusára szállnia ? Nővel csak nő tud megvívni. JÓK. II­I. (átv) Az élet viszontagságaival, az emberek rosszakaratával vívott küzdelem. □ Legyőztek, csönd vagyok s alázat, Régi, vad szívem sohse lázad, Már Unja a tusát. Tóth , meddő életem, hiú tusák ...! Ju. 3. (átv) Önmagunkkal vívott küzdelem , lelki harc, vívódás, tusakodás. Lelki ~ , (nehéz) lelki ~! —► vív. □ Julianna arca, egész alakja elárulta a lelkében kelt tusát. JÓK. Demeter testvérben . . . nagy tusa játszódott le.­­ un c­z Ö: halál— ; kézi~ ; öt~; tíz~; tusa, mn tusát, tusája (nép) Puska, bot, rúd vastagabbik része, vége: tusa. Megverte somfával, annak is a­ljával. Földre dobbantotta puskája Ajját. Ö. —nyak, tusakodik in ige -tam, -ott, -jék (-jón) 1. (rég) Harcol, küzd, vív vkivel, vmivel, rendsz. fegyverrel. □ Három krími tatár szaladoz tusakodva. VÖR. Holnap reggel fog a derék vitéz, Doria Bálint megvívni . . . felesége jó nevéért, életre-halálra fognak tusa­­kodni. JÓK. . a. Ellenfelét átnyalábolva, ide-oda rángatva, huzakodva küzd, birkózik. Ököllel, vállvetve­zik. Pár percig ~tak, aztán az egyik leteperte a másikat. [_ Éneklém ezeket nagy keseredett szüvel, . . . Tusakodván ördög­gel. Bal. II b.­­Több állat­ szarvával ökle­­lődik. Bikák, kosok —tak. 2. (átv. vál)­­Vmely kellemetlenség, baj, gondolat, érzés ellen) nagy erővel küzd. —ik vmivel v. vmi ellen; —ik a megismert igazsággal v. a megismert igazság ellen: a) ( Vall) vmely megismert hitigazságot tagad ; b) (vál) noha már látja, hogy ellenfelének igaza van, még mindig a saját véleménye mellett kardoskodik. [­­ Tusakodjunk mi is egy erővel a ránk tódult akadályok ellen. Csók. 3. (átv. vál) Önmagával küzd, vívódik, tépelődik, töpreng, hogy elhatározásra jus­son. Magában —ik. lelkiismeretével —ik. Egész nap —ott, elfogadja-e az ajánlatot, vagy sem. □ Magamat sokszor kerestem, s magammal sokszor tusakodtam. Kar, tusakodás , tusakodó, tusát bn ige -tam,­­ott, -zon 1. (rég) Harcol, küzd rendsz. fegyverrel. □ A künnlevő strázsák azt hitték, haramia­banda tusáz a bennlevőkkel. Jók. 2. (átv. költ) Lelki küzdelmet vív vmivel. □ A kérdéssel, hogy mért él, nem tusázott. Rév. 3. (rég) Szóharcot vív, (veszekedve) vitat­kozik. [ , Köz­megállapodás jön, hogy ... az elv miatt nem tusázunk. KÖL. tusázás , tusázó, tuskó fa­­t. -ja 1. (Érd) Az élő fának a levágás után a föld felszíne fölött maradó és a talajban folytatódó része, amelyből a gyökérzet ki­indul. □ Imre a kemény föld durva kérgit vájja, Néha egy tuskóval birkózván sokáig. Ar. 2. A kidöntött, kivágott fa törzsének a gyökér fölött levő, tömött, csomós, bütykös darabja egyben v. széthasogatva. —val tüzel. Kitermelte a —t is. || a. Alt. a kivágott fa vmely nagyobb, csomós, tömött, nehezen fűrészelhető v. hasítható, szabálytalan alakú darabja. 3. Tönk (1, 2, 3).­­ Akkor jött dologból Bence a vén szolga, És leereszkedik valami tuskóra. Az. A kovácsműhely előtt a kovács elszántan állott a tuskónál. Krúdy 4. (átv. rosszalló v. tréf) Durva, érzéketlen, nehézkes ember. Faragatlan —, műveletlen, modortalan ember; lelketlen, érzéketlen —. □ Azon vagyok, hogy minél inkább egy érzé­ketlen tuskóvá lehessek, mert nem érezni — oly boldogság! Az. Én annyira míveletlen tuskó vagyok, hogy a szép verseket becsülöm annyira, mint a szép zenét. JÓK. 5. (ritk, Koh) Az olvasztó kemencéből formába kiöntött fém (vas, acél, alumínium), amelyet hengerelve, kovácsolva v. sajtolva tovább munkálnak. 6 : 1. ~halmaz; ~lábú; —vágás : 2. fa — ; fék—; tuskós; tuskósarj fa Tuskóból, fatönkből kinőtt sarj, hajtás. tus­k­óz in ige -tam, -ott, -zon Fák tuskóit kiszedi, kiássa a földből. Egész nap az erdőben­­-tünk. tuskózás ; tuskózó ; tuskózott. tusol ige -t, -jón, (ritk) tussol amit — : tust, zuhanyt bocsát rá. ~ja a fejét, ~ja magát. 11 a. (tárgy nélkül) Tust, zuhanyt vesz. Hideg vízzel ~. Gyertek, menjünk —ni! Ik : te~; végig~. tusolás, tusoló, tusrajz fn (Fest) Vízben hígított tussal­ készített rajz, kép. Kínai ~ok. || a. Efféle rajz készítése, alkotása. Jeles grafikus, de ~ban nem alkotott kiemelkedőt. tusrajzos, tussolt ts ige­­t,­­jón (ritk, rosszalló) {Kellemetlen, kényes ügyet­ eltussolni igyekszik. Egyelőre a család még ~ja a dolgot. Ik : el~. tussolás ; tussolható ; tussoló; tussol2 ige -t, -jón (ritk) Tusol. Ik : te~ . végig ~. tussolás ; tussoló.

Next