Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
H - Hatvany Lajosné - Hauberrisser, Georg - Hauer János Tamás - Hausbuch-mester - Haussmann Géza - Hauszmann Alajos - Hauzte-Lisse - Hautsch, Georg - Hauzinger, Joseph
Hiuibcrrisser444Hauziiiger ban, 1932. a Szépművészeti kiállítások helyiségében gyűjteményes kiállításokat rendezett. 1915. egy női arcképével megnyerte a magyar állami kis aranyérmet. Művei közül A Colosseum környéke, Fekvő nő, Interieur, Kékruhás nő, Női arckép, Start és Tavaszi hangulat a Szépművészeti Múzeumban, Csernoch János hercegprímás arcképének egyik példánya a M. Tört. Kép csarnokban. Ülő női akt és Vörösruhás nő c. olajfestményei Budapest szkfv. tulajdonában vannak. H. 2. Lajosné, szobrász, 1. Winsloe Christa. HAUBERRISSER, Georg, gráci születésű német építész (1841—1922), a müncheni és wiesbadeni városházak alkotója. Az előbbi a késői német gótika formáiban épült s erősen dekoratív hatású, bár kissé túl van halmozva figurális és ornamentális elemekkel; a wiesbadeni városháza finom arányú, nemes hatású német renaissance-épület. Az egyházi építészet terén igen sikerült alkotásai.nek a müncheni Pál-templom. HAUER János Tamás, grafikus és szobrász, * Somorja (Pozsony vm.) 1784, valószínűleg Augsburgban 1820. Eleinte kizárólag grafikával foglalkozott. 1780 körül Párizsban élt s ez időből való „Dessins de la Mode neuve etc.“ c. 129 lapból álló műve, mely XVI. Lajos stilusának becses forrásműve. Ehhez hasonló sorozatokat utóbb Augsburgban is kiadott. 1785 —86. Augsburgban J. Ingersnél tanulta a szobrászatot s azután ugyanott mint szobrász a város szolgálatába lépett. 1796. az augsburgi rajzakadémia tanára lett. Augsburgi működésének kezdetén számos ornamentális metszetet is készített, utóbb azonban inkább táj- és állatképeket, továbbá történeti jeleneteket karcolt és metszett, melyeket kézi festéssel gyakran színezett. E nemű művei közül magyar tárgya miatt is figyelemreméltó.Oedenburg (Sopron) in Ungarn am 19 July 1808“ c. színezett metszete, melynek egy példánya a M. Történeti Képcsarnok grafikai gyűjteményében van Szobrászati működéséről kevés adat maradt fenn. 1805. az augsburgi Ulrich-templomnak sz. Afra csontjai részére szürke márványból szarkofágot készített. Szentiványi, HAUSBUCH-MESTER, 1. Házikönyv mestere HAUSSMANN Géza, festő, * Sátoraljaújhely 1858. 1877—81. a bécsi iparműv. iskolában, 1882—3. u. o. a képzőműv. akadémián végezte tanulmányait s azután Bécsben és Berlinben működött. Az osztrák népéletből festett képsorozata a bécsi Arsenal múzeumában van. 1895. a bpesti Műcsarnokban Myrrha és Adonis és A rózsakirálynő c. képeit állította ki, 1901. Berlinben egy női arcképpel szerepelt. HAUSZMANN Alajos, építész (1847 —1926), az újabbkori magyar építészet egyik nagymestere. Műveinek száma igen tekintélyes. Nevezetesebbek a Tüköry-palota, az erzsébet téri kioszk, a New-York-palota, a Szt. István- és Erzsébet-kórházak, az egyetem törvényszéki orvostani intézete, a budapesti királyi váron végzett nagyszabású befejező munkái és az új műegyetem hatalmas épülete Budapesten; vidéken több főúri kastély, számos iskola, a szombathelyi városháza és színház, a fiumei kormányzósági palota. Mesterműve a Kúria tökéletes koncepciójú, kívül-belül nemes architektúrájú palotája, a főváros egyik legszebb középülete. H. stílusa részben a neorenaissance, részben a neobarokk; festői stílusával a millenium körüli Budapest felvirágzó városképének egyik reprezentáns kifejezője. Hosszú éveken át volt műegyetemünk érdemes professzora s iskolájából sok jeles építészünk került ki. Barát. HAUTE-LISSE, (francia), a falkárpit- (1. Gobelin) szövésnek az a neme, amelynél az alapot alkotó láncfonalak függélyesen haladnak a szövőszéken (1. még Basse-lisse-nél). HAUTSCH, Georg, német éremvéső. 1679-től Nürnbergben, 1712-től Bécsben dolgozott, s valószínüleg u. o. 1745 előtt halt meg. Magyar vonatk. művei: Érsekújvár visszafoglalásának emlékérme 1685, Buda visszafoglalásának emlékérme a város látképével 1686., a siklósi csata emlékérme 1687., I. József magyar király koronázási emlékérme, hátlapján magyar címerrel 1687., Székesfehérvár visszafoglalásának érme 1688. és Kanizsa visszafoglalásának emlékérme 1690. HAUZINGER, Joseph, osztrák festő, * Bécs 1728, I u. o. 1786. D. Grannak, majd P. Trogernek volt tanítványa, kinek oldalán részt vett a brixeni székesegyház kifestésénél. 1772 óta a bécsi akadémia tanára. Mennyezetképeket, oltárképeket, portrékat és genreképeket festett. Mennyezetfreskóit Salzburgban, Brixenben, Bécsben, Dreieichenben, Nagyszombatban és Altenburgban, oltárképeit Ennsbrunn, Geras, Theresienfeld stb. templomaiban találjuk. Troger nyomdokain halad. Szívesen alkalmazza a festett architektúrát, gazdag kosztümöket és fantasztikus tájrészleteket. Kissé tarka koloritja később finomabbá, derültté válik. H. festette a budai királyi palota Zsigmond-kápolnájának falképeit. Fleischer.