Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

J - Jeddy Sándor - Jeges Ernő - Jegher, Christoph - Jégüveg - Jehring Aranka - Jendrassik Jenő - Jeney Zoltán - Jenny Alajos - Jerichau, Jens Adolf - Jesi, Samuele - Jeszenszky Gusztáv - Jezsuita porcellán - Jezsuita-stílus

Jeddy lett egyike a legjelentékenyebb mo­dern finn festőknek. Mélyen jellemző arcképeket fest (egy gouache arcképe budapesti Szépm. Múz.). A finn nép­életből merített figurális képein a tájkép gyöngéd, nem érzelgős líri­kusa, finom színhangulatok és drámai erejű alakok festője. A földek föl­égetése (Helsinki Nemzeti Képz.); Nyári szélben álló nőalak (tempera, Budapest, Majovszky-gyűjt.), Fürdő nők (gouache u. o.). Egészen modern alakokkal modern környezetbe vezet erőteljes vallásos képe: Krisztus és a házasságtörő nő. JEDDY Sándor, iparművész,­­ Ma­rosvásárhely 1890. Kozma Lajosnál és Párizsban tanult. Székely népművé­szeti motívumokkal dolgozik s Er­délyben sokat foglalkoztatott, jeles bútortervező. JEGES Ernő, festő és grafikus, # Torontálvásárhely 1898 jan. 12. A bu­dapesti képzőm. főiskolán Réti Ist­vánnál s Párizsban tanult. 1921. Szent Jeromos c. festményével megnyerte a bicskei művésztelep díját és 1924. Danae c. képével a Szinyei­ Társaság Nemes Marcell-díját. 1922. az Ernst- Múzeum koll. kiállítást rendezett mű­veiből. Cézanne modorában előadott élénkszínű képei között kiválik pi­rossapkás önarcképe. A római Colle­gium Hungaricum ösztöndíjas tagja volt. Munkái közül dekoratív tervei, könyvtábla-tervezései is figyelemre­méltók. JEGHER, Christoph, flamand fa­metsző, # Antwerpen (?),­­ 1652. Ru­bens rajzait reprodukálta fametszetek­ben, amelyek festői hatásukkal tűnnek ki. Legnevezetesebbek: A gyermek Jé­zus a kis. Kér, Jánossal, Krisztus megkísértése, Zsuzsánna a fürdőben. JÉGÜVEG, az erősen repedezett jég­hez hasonlít. Úgy készül, hogy a még forró üveget vízben lehűtik, miáltal megrepedezik. Miután az ilyen üveg igen törékeny, ismét a kemencébe rakják és addig hevítik, amíg felü­lete megolvad és összefüggő védőréte­get képez. JEHRING Aranka, szobrász, * Nagyszombat 1882 nov. 1. Budapesten, Brüsszelben, Berlinben és München­ben tanult. 1917. hazajött és Strobl Alajos mellett dolgozott. 1924—27. Ró­mában és Palermóban élt, 1928. haza­jött és Pestújhelyen telepedett le. Főképen arcképszobrokat és síremlé­keket készít. Jelentékenyebb művei: Nesnera dr.-né és édesanyjának mell­szobrai, Nesnera Judit állószobra stb. JENDRASSIK Jenő, festő,­­ Buda­pest 1860 okt. 30,­­ Kökényesd 1919 dec. Jogi tanulmányok után Mün­chenben tanult festeni s Budapesten letelepedve érzelmes életképeket fes­tett, későb főkép gyermekarcképei ré­vén vált népszerűvé (Teleki, Hadik, Károlyi stb. családok). Korai képeit a tónus finomsága és szentimentális vonások jellemezték: Kanapén ülő leány, Lidérc, Magdolna, Misére, öreg asszony, özvegy, Próba után, Végel és Pásztorlányka c. képei a Szécm. Múz.-ban vannak, Ebéd előtt című festménye a főváros tulajdona. JENEY Zoltán, festő és szobrász. * Kolozsvár 1899. 1920—25. a budapesti képzőmű főiskolán tanult. Akvarell tájképeiből és néhány arcképszobrá­ból 1933. gyűjt. kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban. JENNY Alajos, festő, Budapesten a XIX. sz. első felében, ahol a gróf Brunswick-képtárnak őre volt. Leg­inkább miniatűr-arcképeket és mito­lógiai tárgyú képeket festett. + 1834. JENSER Mihály, festő, * Rudna (Torontál vm.) 1861 dec. 26. A bécsi akadémián végezte tanulmányait, hol 1887. elnyerte a Gundel-díjat. 1899. Velencében, 1902. Münchenben ké­pezte magát s azután Nagykárolyban működött. 1897-től néhány képét a bpesti Műcsarnokban is kiállította. JERICHAU, Jens Adolf, dán szob­rász, * Assens 1816,­­ 1883. Kopen­­hágában Hermann Ernst Freund ta­nítványa volt, majd Rómában Thor­valdsen nyomdokát követte. Legsze­rencsésebb műve, a kopenhágai mú­zeumban levő Párducvadász, a rea­lizmusba átmenő klasszicizmus figye­lemreméltó alkotása. Műveinek hosszú sora a Ny-Carlsberg-Glyptothekban. — Felesége, Elisabeth J .­Baumann, festőnő (# Varsó 1819, + 1881), több­nyire keleti tárgyú képeket festett. JESI, Samuele, olasz rézmetsző, # Milánó 1789, + Firenze 1853. A milá­nói akadémián végezte tanulmányait. Pontos rajz és nagy technikai tudás jellemzik műveit. JESZENSZKY Gusztáv, festő, * Mezőberény 1854 aug. 6. f u. o. 1892. Az 1870-es években a fametszést ta­nulta a budapesti mintarajziskolában, 1883. pedig festeni tanult a müncheni képzőművészeti akadémián. Hazatérte után szülővárosában működött. JEZSUITAPORCELLÁN, európai megrendelésre Kínában, főképen a Ching-te-chen-műhelyben készült par­cellán az európai követelményeknek megfelelő formában, európai jellegű dísszel, címerekkel, képmásokkal, je­lenetekkel a szentírásból, különösen a passióból stb. J.-okat a XVIII. sz. elejétől ismerünk. Takács, JEZSUITA-STÍLUS, a Vignola (1. o.) Gesti-templomának hatása alatt né­met földön épült templomok stílusá­nak megjelölése. Idetartoznak a nagy­szerű salzburgi dóm, Scamozzi (1. ott) műve, az innsbrucki és neuburgi je­zsuita­ templomok, a düsseldorfi And- 512 Jezsuita-stílus

Next