Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
J - Jicinsky Vera - Joachim Ferenc - Joachim József - Joannovics Pál - Jobbágy Miklós - Jobbágyi Gaiger Miklós - Jogok - Johann Hugó - Johannes de Kirchheim - Johannes de Lente - Johannes de Nova Villa - Johannot, Alfred - Jókai Róza - Jókei - Jónás, Dávid - Jónás József - Jónás Olga
Jicinsky 513 fás-templom és a bécsi egyetemi templom. Sokszor jellemző vonása a J.-nak, hogy a templomok főhomlokzatát jobbról-balról torony szegélyezi. JICINSKY Vera, festő. 1898 júl. 4. Sziléziában, Pécsett működik. Főleg arc- és életképeket fest. 1926. műveiből gyűjt, kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban. JOACHIM J. Ferenc, festő, • Szeged 1881. Budapesten, Bécsben, Münchenben és Párizsban tanult festeni. Néhány évig Dél-Franciaországban, azután hosszabb ideig szülővárosában dolgozott. Jelenleg Budapesten él. Eleinte impresszionista tájképeket festett, újabban némileg stilizálja erősen színes képeit. Kőbánya Albániában c. olajfestménye a Szépműv. Múzeumban van. J. 2. József, szobrász és festő, * Szeged 1898 szept. 5. Rómában Ferrarinél a szobrászatot tanulta, 1922-től Párizsban festészeti tanulmányokat folytatott. Művei leginkább arcképek. JOANNOVICS Pál, festő, Versec 1859 jún. 16. Bécsben tanult s ott is festette legtöbb, főként a montenegrói és albán népéletből vett, realisztikus festésű képeit (Vérbosszú, Kardtánc, őrszem stb.). Keresett arcképfestő is volt. JOBBÁGY Miklós, szobrász, * Budapest 1882 máj. 13. Előbb festeni tanult Budapesten és Münchenben, aztán a szobrászatra tért át s effajta, tárgyias mintázású műveit 1907 óta állítja ki (Magyar aratók, Marokszedő leány, József nádor óriási képmása a Műegyetemen). Menekülő c. bronzszobra a főváros tulajdona. JOBBÁGYI GAIGER Miklós, festő. • Szentgotthárd 1892 nov. 2. A bpesti képzőm. főiskolán Ferenczy Károly növendéke volt. 1918., 1921., 1931., 1933. és 1934. gyűjt. kiállításokat rendezett az Ernst - Múzeumban. Naturalista. Művei közül Grecsák Károly v. igazságügyminiszter arcképe az Orsz. Bírói és Ügyészi Egyesület, Pihenő c. olajfestménye a főváros tulajdona. JODOK mester, bronzöntő a XV. sz.ban. Egyetlen ismert műve a besztercebányai vártemplom bronz keresztelőmedencéje 1475-ből, mely legszebb ilynemű gótikus emlékeink közé tartozik. JOHANN Hugó, festő és üvegfestő, • Pécs 1890 okt. 26. Itt, Kolozsvárt és Firenzében tanult. 1920. Zágrábban Stephan Henrikkel közösen kollektív kiállítást rendezett. 1921 őszétől Caesar Klein kubista mozidíszlettervező berlini műtermében, azután Gottfried Heinersdorf üvegfestő intézetében dolgozott. 1923. Budapesten telepedett le és megalapította az Országos Üvegfestészeti Műhelyt s festett üvegablakokat készített a szegedi fogadalmi 33 Művészeti Lexikon. I. és a kaposvári új templom részére. A neoprimitivizmus stílus-sajátságaival finoman ható festő. JOHANNES DE KIRCHHEIM, üvegfestő a XIV. sz. közepéről, ő festette a strassburgi székesegyház üvegablakait, melyek 1674-ben jégveréstől tönkrementek. JOHANNES DE LENTE, lübecki üvegfestő a XIV. sz.-ban. JOHANNES de Nova Villa, bronzöntő a XV. sz. második felében Iglón. 1475. öntötte a bibici, 1481. a teplici templom harangját. 1. műve a menhardi templom bronz keresztelőmedencéje 1484-ből. JOHANNOT, Alfred (1800—1857) és Tony (1803—1852), francia festők és illusztrátorok. A 30-as években hirtelen fellendülésnek indult francia könyvillusztrációnak, mely a tollrajz-hatású fametszetet alkalmazta kisebb-nagyobb vignettákban, legkiválóbb mesterei közé tartoztak. Főművük Cervantes Don Quichotte-je. — Irodalom: Marie (Párizs, 1925). JÓKAI Róza: Feszty Árpádné, festő, * Budapest 1862 febr. 19. Budapesten és Münchenben tanult s főkép nevelőatyjának, Jókai Mórnak regényeihez készített illusztrációival tűnt fel. Festményei nagyobbára arcképek és festői feloldottságú alakos interieur-képek. Az impresszionista technikát mélytónusú, felfokozott színekkel egyesítő erőteljes festményei és pasztelljei állandóan szerepeltek kiállításainkon. Két kötetben megírta emlékezéseit. Ponte di Rialto c. képe a Szépművészeti Múzeumban van. JÓKEI, japáni szobrász, a Kamakura-korszakban működött. A kyotói Kuramadera-templomban levő Sha- Kwannon-szobor az ő alkotása (1226). JÓNÁS J. Dávid, építész, • Bpest 1871 aug. 5. A József-műegyetemen tanult, majd Bécsben Fellner és Helmer műtermében dolgozott. 1900 óta működik Bpesten. J. tervezte az erzsébetfalvai közműhelytelepet s fivére, J. Zsigmond (1. ott) társaságában az Arany János-utcai Goldberger-házat, a Szénássy és Bárczay-cég épületét, a Tolnai Világlapja Dohány-utcai palotáját, amely újszerű törekvéseivel egyik előfutárja volt a modern magyar építészetnek, számos villát és bérpalotát, így legújabban a Pannónia-utcai Phönix-házcsoportot. J. 2. József, magyar festő Bécsben az 1840—50-es években. 1845. és 1850. egy-egy tájképét állította ki a bécsi képzőművészeti akadémia tárlatán. Egy női arcképe a Besztercebányai Múzeumban, egy tájképe Szombathelyen magántulajdonban van. J. 3. Olga, festő, + Bécs 1882 ápr. 15. Budapesten tanult s ugyanitt főleg arcképeket festett. Jónás