Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

B - Ballin, Claude - Balló Ede - Balló Mariska - Balogh Gábor - Balogh István - Balogh Jolán - Balogh József - Balogh Loránt - Balogh Margit - Balogh Sándor - Balogh Zoltán - Ballu, Théodore - Baltard, Victor - Baluschek, Hans

Italfin visszaadni. Legismertebbek: Velocita astratta és a Penetrazioni dinamiche d’automobile, Numeri innamorati. BALLIN, Claude (1615—78) párizsi öt­vös, korának legjobb mestere, sokat dolgozott Ch. Lebrun rajzai után, de munkái nem maradtak fenn, mert azokat még XIV. Lajos pénzzavará­ban beolvasztatta. Unokaöccse, Claude (1661—1754), szintén igen ügyes ötvös. BALLÓ J. Ede, festő, * Liptó­­szentmiklós 1859 dec. 17. A budapesti rajztanárképzőn tanult, aztán Mün­chenben, Madridban, Rómában dolgo­zott, arcképeken kívül klasszikus mes­terek másolatainak nagy során. 1895 óta mint a mintarajziskola tanára nagyszámú arcképet festett (főkép közéleti jeleseket, megyeházák, város­házák, minisztériumok dísztermei szá­mára), egy ilyenre 1897-ben a Mű­csarnokban aranyérmet kapott. Művei közül Lotz Károly, báró Szalay Imre, Szilágyi Dezső, Szoldatics Ferenc és Than Mór arcképei a Szépművészeti Múzeumban, Ráth Károly és Lechner Lajos arcképei és A Petőfi-tér (1886) c. festménye Budapest székesfőváros, önarcképe a M. Történelmi Képcsar­nokban vannak. Az olajfestés nagy­mestereinek alkotásai után készült tanulmányait 1924. az Ernst-Múzeum­­ban, 1928—29. a Szépművészeti Mú­zeumban állította ki, végül 1922. a Szépművészeti Múzeumnak ajándé­kozta. 1923. vagyonának jelentékeny részéből fiatal festők támogatására alapítványt létesített. Az olajfestés problémáival elméletileg is foglalko­zik („Az olajfestés mestersége.“ Bu­dapest, 3. kiad. 1925. Németül is meg­jelent. — Velazquez képei. Budapest, 1908. — Tájékoztató az olaj­festés nagymestereinek alkotásai után ké­szült tanulmányaim kiállításához. Bu­dapest 1928, 1932 ). B. 2. Mariska, férj. Aggházyné, festő, * Budapest 1885 okt. 1. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Vik­tornál és Deák-Ébner Lajosnál tanult. 1909-től főleg naturalista arc- és csendéletképekkel szerepel a tárlato­kon. BALOGH 1. Gábor, beödi, festő, • Kassa 1868 nov. 5. A bpesti minta­­rajziskolában és Münchenben Hollósy Simonnál végezte tanulmányait, az­után hosszabb ideig a Ludovika Aka­démia rajztanára volt. Arc-, táj- és genreképeket festett. A világháború után Belgiumban telepedett le, hol templomfestéssel foglalkozott. 1932-ben visszajött Budapestre. B. 2. István, festő és grafikus, * Nagy­várad 1890 júl. 10. Münchenben és Ró­mában tanult, azután Nagyváradon telepedett le, s itt, Budapesten és Kolozsvárt munkáiból többször rende­zett gyűjtő kiállítást. Újabban főleg fametszeteivel keltett figyelmet. B. 3. Jolán, művészettörténész,­­ Bu­dapfest 1900 aug. 2. 1924 óta a Szép­művészeti Múzeum tisztviselője. A szakirodalomban a renaissance-kori olasz-magyar kapcsolatokkal, olasz szobrászattal és magyar műtörténeti kérdésekkel foglalkozik. B. 4. József, festő, * Miskolc 1878. A bpesti iparművészeti iskolában, majd öt évig Hollósynál Münchenben és Nagybányán tanult. Miskolcon él, hol festőiskolája is van. Naturalista arc- és tájképeiből 1908. szülővárosá­ban, 1928. a Nemzeti Szalonban ren­dezett gyűjt. kiállítást. B. 5. Lóránt, almási, építész, * Arad 1869 nov. 27. Steindl Imre és Hausz­­mann Alajos alatt a bpesti műegye­temen végezte­­tanulmányait. 1902-től a bpesti iparművészeti iskola tanára. Specialitása a kastélytervezés (a bu­­koveci gróf Serényi-, malonyai báró Ambrózy-, béládi Szent-Ivány-kastély stb.). 1900. Párizsban, 1906. Milánó­ban munkáira aranyérmet kapott. B. 6. Margit, festő, * Mohács 1898 ápr. 7. Tanulmányait a bpesti képző­­művészeti főiskolán végezte. Szegeden él. 1924 óta sűrűn szerepel a Műcsar­nok tárlatain. B. 7. Sándor, festő, * Hódmezővásár­hely 1888 márc. 18. A bpesti képz. fő­iskolán tanult, azután tanársegéd volt a József-műegyetem rajzi tanszékén. A bpesti tankerület rajzoktatási szak­­felügyelője. 1922. gyűjt. kiállítása volt a Nemzeti Szalonban, 1930. műterem­kiállítása a Markó-utcai reáliskolá­ban. A Magyar Hadimúzeumban 32 műve van. A Székely Bertalan Tár­saság főtitkára. B. 8. Zoltán, almási, festő és író. * Pest 1833 febr. 7.­­ Tokaj 1878 jún. 9. Bécsben Waldmüllernél, majd tíz év­vel utóbb Rahlnál tanult festeni. A Pesti Műegyletben 1855. Az árulás, 1857. Merengés a múlton c. olajfest­ményeit állította ki. Litográfiával is foglalkozott (Lavotta, Schvarcz Gyula stb. arcképei). BALLU, Théodore, francia építész (1817—1885), a csúcsíves párizsi S. Clo­­tilde-templom befejezője s a késői francia renaissance stílusában épült párizsi Szentháromság-templom épí­tője. BALTARD, Victor, francia építész (1805—1874­), a nemes hatású lyoni igazságügyi palota, a bizánci-román stíluskeverékben épült párizsi S. Augustin-templom, a párizsi konzer­vatórium s a jóformán csak vasból épült párizsi központi vásárcsarnok alkotója. BALUSCHEK, Hans, német festő és grafikus, * Boroszló 1870. A berlini akadémián képezte magát. Realisz- 68 Baluschek

Next