Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
A - Ade Matild - Adelcrantz, Karl Frederick - Adler Mór, festő - Adler Mór, festő - Adorján Györgyné - Adriano Fiorentino - Adyton - Adzsanta - Aedicula - Aegaei művészet
Acqaei művészet 11 Acqaei művészet rejtélyes alakjával, amely a krétai plasztikának egyik fő tárgya. Vallásos gondolatoktól áthatott udvari művészet ez, amelynek legfeltűnőbb emlékei a freskók, ünnepélyre felvonuló emberi alakok, bikaviadalok, a tenger, jellegzetes állat- és növényvilágával. Az emberi alakok ábrázolása merőben elüt az egyiptomi művészet stílusától; meglepő közvetlenség a természetszemléletben, mozgalmasság az ábrázolásban jellemzik ezt a művészetet, amely sokszor teljesen mentesnek látszik a későbbi archaikus görög művészet kötöttségétől. Figyelemreméltó az állatok eleven alakítása és e tekintetben fontos szerepet játszanak a polipok, amelyek a krétai rendkívül gazdag és változatos keramikának egyik fő motívumát adják. Általában előbb szegletes díszítmények, majd spirális vonalak, utóbb — tengeri állatok mellett — igen finoman stilizált növények lépnek fel a mind színesebb kerámiai készítményeken, amelyeknek javát (lelőhelyük után) Kamares - vázáknak és palotastílusú edényeknek nevezték el. Ez utóbbiak ábrázolásai a III. Thutmoszz fáraó korából való egyiptomi falfestményeken ábrázolt krétaiak (Keftia) kezében is előfordulnak s ez ad alapot kormeghatározásukhoz (Kr. e. 1500—1450 körül). Az iparművészet különböző ágai közül főleg a glyptika emelendő ki, mint a görög szigeteken és szárazföldön, itt is nagy számmal maradtak fenn a titokzatos vallási ábrázolásokkal ellátott vésett kövek. A mükénaei kultúra, amely félreismerhetetlen összefüggésben áll a krétai kultúra későbbi fejlődési fázisaival, sok tekintetben sajátos jellemző vonásokat mutat és az Ae. differenciálódásáról tesz tanúságot. A tenger által védett szigeten elpuhult biztonságban élő krétai fejedelmek síkföldi palotái helyett a szárazföldi bérceken védőfalakkal övezett várak emelkednek. Ilyen elsősorban magának Mykénaenak vára, ahol Agamemnon nyomait kereste Schliemann, hatalmas kiklops-körfalával, amelyből a híres oroszlánkapu nyílik. Ennek nevezetes domborműve, a két oroszlánnak heraldikus helyzetben oltárra ágaskodó alakjával az egész kultúrkörnek egyetlen monumentális, a maga dacosságával a krétai állatábrázolásokkal szemben jellemző szobrászati műve. Hatalmas vár maradványai vannak Tirynsben is, ahol annak eredeti elrendezése tisztán felismerhető. Különösen figyelemreméltó a férfiak lakosztályának (megaron) alaprajza, mely oszlopos előcsarnokával mintegy a görög templom ősének tekinthető. Itt is, Mykénaeben is magukat a lakóépületeket favázas vályogfalakból építették. A Krétában is előforduló fölfelé vastagodó oszlop képe látható az oroszlánkapu domborművén és a valóságban a Schliemann által Atreus kincsesházának elnevezett mykénaei kupolasír bejáratánál, annak jeléül, hogy a faépítészet itt is az ősi forma. E kupolasír (1. o.) egyébként Mykenaeben a temetkezés későbbi sor- Krétai serleg (palotaxillus). A mykenaei oroszlánkapu. A raphiai aranyserlegek domborművei.