Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
A - Achen - Achenbach, Andreas - Acier, Michael Victor - Ács Ferenc - Ács Lipót - Aczél - Aczél Henrik Emil - Adam, angol építészcsalád - Adam, bajor festőcsalád - Adam stílus - Adami, Carlo
Achen eredetijét a római Szt. Péter-temploma ereklyéi közt őrzik. ACHEN, 1. Aachen, ACHENBACH, Andreas, német festő, szül. Kassel 1815, megh. Düsseldorf 1910. A düsseldorfi akadémián tanult s mint tájfestő, főleg Európa északi zordán vidékeit, tengerét, a norvég fjordokat, Hollandia tengerpartját örökítette meg realisztikus felfogású, de hangulatos képein. — öccse, A. Oswald (1827—1905), vele rokonirányú tájképeket, ám inkább déli tájakat festett népies staffázzsal. Egy itáliai tájképe a budapesti Szépművészeti Múzeumban van. ACIER (ejtsd: ászlé), Michael Victor, francia szobrász (1736—1799). Tizenöt éven át (1765—81) a meisseni porcellángyár mintázója volt és franciás finomságú, de a rokokóból már a klasszicizmusba átmenő szobrocskái és csoportjai (köztük a híres Cris de Paris) a meisseni porcellánplasztika utolsó korszakát képviselik. (L. Meisseni parcellán.) ÁCS 1. Ferenc, festő, szül. Kolozsvár 1876 jún. 16. Budapesten. Székely Bertalannál és Münchenben, Hollósy Simonnál és Lenbachnál végezte tanulmányait. 1906 óta Kolozsvárt él. Impresszionista. Főleg táj- és arcképeket fest. Á. 2. Lipót, festő- és iparművész, szül. Vizsoly 1868 aug. 6. Budapesten (Lotz Károlynál) tanult s azután u. o. működött. 1900 óta főleg ötvösséggel és kerámiával foglalkozott. 1902-ben Szekszárdon kerámiai műhelyt létesített; a gyártmányok formái és motívumai magyarosak voltak. Utóbb Fischer Emil majolikagyárának tervezője volt. ACZÉL Barbara, festő. 1. Szivessy. A. 2. Henrik Emil, festő- és iparművész, szül. Nagyvárad 1876 jún. 18. A bpesti iparművészeti iskolában és Münchenben tanult, azután évekig Szabadkán élt, hol a város részére több képet festett. Jelenleg Bpesten működik. Hangulatos tájképeivel 1899 óta szerepel a tárlatokon. ADAM, angol építészcsalád a XVIII. sz.-ban. A család feje William (megh. 1748), a „Vitruvius Scoticus“ szerzője, a szigorú római formákban épült glasgowi egyetemi könyvtár építője, aki azonban egyes lakóházaiban és főleg interieurjeiben határozottan barokkszellemű művésznek mutatkozik. Fiai, Robert (1728—92) és James (megh. 1794), azáltal váltak híressé, hogy hadat üzentek a palladianizmusnak s visszatértek az antik építészet formakincséhez. Mint önálló alkotóművész csak Robert jöhet tekintetbe, aki nagyon finom architektonikus és főleg dekoratív érzékű építész volt. Tervezője volt az edinburgi egyetemnek, Szt. György-templomnak és Register Housenak, számos vidéki főúri kastélynak és londoni lakóháznak s néhány szép és művészi síremlék is maradt utána, így a David Hume-é. Fivérével együtt intenzív városrendezői munkásságot fejtett ki s Londonban számos teret és utcát tervezett, így a híres Adelphi-terraszt. Igaz eleme az interieur-művészet volt; belső architektúrái finomak és változatosak s ma is teljesen modernül hatnak. Becses művet publikált a spalatói Diocletianus-palotáról („Ruins of the Palace of Emperor Diocletian at Spalato“), nagyszámú szép rézmetszettel, és fivérével együtt saját műveit is kiadta. (The works in architecture of Robert and James A. London 1773, 1779. Pótlás 1822, új kiadás 1902.) — Irodalom: A. T. Bolton, The architecture of Robert and James A., I—II. London 1922. Barát: ADAM, bajor festőcsalád: J. A. Albrecht, szül. Nördlingen 1786, megh. 1862. Résztvett (1809-től kezdve) a napóleoni háborúkban s Radetzkyvel Itáliában járt. A müncheni kir. palota számára megfestette A borodinói ütközet c. nagy képét. I. Ferenc József megbízásából olasz csataképeket festett. Magyarországi tárgyú csataképei: A győri, a szőregi és a temesvári csata. Idősebb korában segítségére voltak fiai: 2. A. Benno (1812—92). 3. A. Franz, szül. Milano 1815, megh. 1886. Atyjával Magyarországon járva, magyar tárgyú képeket is festett. (Komp a Tiszán, Magyar lóvásár.) Sétalovaglás előtt c. festménye (1871) a Szépműv. Múz.-ban. 4. A. Eugen (szül. München 1817. megh. 1880). Szintén többször járt nálunk. Csataképeket, különösen litográfiákat készített. 5. A. Emil, A. 2. fia, szül. München 1843, megh. 1924. Főleg lovasképeket, lovakat, híres versenyparipákat festett, több ilyen képe hg. Festetich Tasziló birokában. A. G. Julius (1852— 1913), A. 1. unokája, Wilhelm Diez tanítványa volt s a Leibl-körrel is érintkezésben állt, utóbb azonban majdnem kizárólag macskaképeket festett, amelyekről a „Katzenadam“ elnevezést nyerte. ADAM-STÍLUS, Robert és James A. stílusa, nevezetesen a belső dekoráció és bútorművesség terén, ahol Sheraton, Shearer, Hepplewhite voltak folytatóik. Klasszicizmusuk közel áll a francia XVI. Lajos-stílushoz, amelyből nem egyszer merítettek is. ADAMI, Carlo, comói származású szobrász. Az 1770—80-as években Süttőn élt. Ez időben A. Jakabbal együtt ő végezte egyebek közt a pápai plébániatemplom márványmunkáit. Utóbb Budán telepedett le s 1785. készítette az egykor a budavári Dísz-téren állott márványkutat, amely megsemmisült. Ugyancsak ő faragta a budai város- t Adami