Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
A - André, Edouard - André Rezső - Andrea da Firenze - Andrea del Castagno - Andrea del Sarto - Andreani, Andrea - Andreas Pannonicus - Andrejka József - Andreoli, Giorgio di Pietro - Andreotti, Libero - Andrieu, Bertrand - Androuet, Jacques - Angeli Henrik - Angelico - Angermeier, Christoph
André 1907. a Műcsarnok emlékkiállítást rendezett. ANDNÉ Edouard, francia táj kertész és kertművész. Haussmannal és Alphand-dal együtt alakítja a párizsi Bois de Boulognet, a longchamp-i versenypályát, a Jardin d’acclimatation-t, a Bois de Vincennes-t, a Buttes-Chaumont-t, a Parc Monsouris-t, mind tájképies irányban. Kiterjedt irodalmi működést folytatott. ANDRÉ Rezső, festő és grafikus, Kisbér 1873 január 1., + Nürnberg 1920 májusában. Bécsben és Münchenben tanult, azután mint grafikus Németországban dolgozott. Rövid ideig mint rajztanár Sopronban és Nyitrán működött. Figurális kompozícióiból és tájképeiből 1917. gyűjt. kiállítása volt az Ernst Múzeumban. ANDREA DA FIRENZE (A. Bonaiuti), olasz festő a XIV. sz.-ban, a trecento legnagyobb mestereinek egyike. Fő műve a firenzei S. Maria Novellatemplomhoz tartozó ú. n. Spanyol kápolna kifestése (1365-től) oly freskósorozattal, amely a dominikánus szellem szolgálatában álló művészet legjellemzőbb kifejezése: az oltárfalon a Keresztvitel, Golgotha és Krisztus a pokol előtornácában; a bejárati falon jelenetek Szent Péter és Aquinói Szent Tamás életéből, az egyik főfalon a küzdő és diadalmaskodó Egyház, a másikon Szent Tamás glorifikációja, a „hét szabad mesterség“ híres ábrázolásával. Az utóbb Szent Ranieri életéből merített három jelenetet festett a pisai Campo Santóban. Éber, ANDREA DEL CASTAGNO, 1. Castagno. ANDREA DEL SARTO, 1. Sarto. ANDREANI, Andrea, mantova-velencei fametsző, működött 1586—1610 között, különösen színes fametszetei révén vált híressé. Másolt régibb fametszeteket is, így pld. Tiziano „Trionfo“-ját. ANDREAS PANNONICUS, magyar származású miniatűrfestő a XV. század 2. felében, Itáliában dolgozott. Fennmaradt műve a modenai könyvtárban levő miniál kódex, I. Ercole ferrarai herceg képmásával. ANDREJKA József szobrász, * Budapesten 1859 május 2. ugyanitt és Bécsben végezte tanulmányait. Főkép egyházi jellegű szobrokat mintázott (újpest, Kalocsa, Bruckenau). A mintázta az új országház számára Zrínyi Miklós, Kis Károly, Mária királynő, Fráter György szobrait. 1902-ben a Vörösmarty-szoborpályázat II. díját nyerte. Tőle való az áesteszéri Táncsics-síremlék a bpesti kerepesi temetőben stb. Újabban festészettel is foglalkozik. 1893 óta a bpesti áll. felső ipariskola tanára. ANDREOLI, Giorgio di Pietro, ké. Művészeti Lexikon. I.ramikus, a XV. sz. vége felé fivéreivel, Salimbene és Giovannival Páviából Gubbióban telepedett le. Mint majolikafestő és mint mintázó volt kiváló. Hogy Páviában készítette már majolikákat, nem tudjuk, de az ő alkotásainak köszönheti a gubbiói gyár nagy hírét. Talán ő a feltalálója az általa oly nagyszerűen alkalmazott arany- és rubin-lüszternek. Munkáinak rajza nem kifogástalan, de színezésük ereje és fénye utolérhetetlen. A téma választásában kortársakra, így gyakran Robettára támaszkodik. Számos elsőrangú műve maradt ránk. Az utolsó évtizedekben bámulatos árakat fizettek értük. Hogy fivérei munkájában mennyire voltak segítségére, nem tudjuk, ugyanez áll fiairól: Vincenzóról és Maestro Cencióról. Giorgio 1560-ban halt meg. ANDREOTTI, Libero, olasz szobrász, * 1875. 1909-ben Párizsban telepedett le, ahol főkép E. Bourdelle hatása alatt fejlődött. A háború után több hősi emléket készített Olaszországban; főműve a firenzei S. Grâceben egy Pietà, az elesettek emlékére. Egyike az olasz művészet legnagyobb erősségeinek. ANDRIEU (ejtsd:driő), Bertrand (1761—1822), francia éremvéső, 1788- ban telepedik le Párizsban, Gatteau tanítványa és 1789. aratja első sikerét a Bastille bevételét ábrázoló emlékérmével. Ezután a forradalomtól XVIII. Lajosig Franciaországnak úgyszólván reprezentatív medailleurje, aki nagyszerű emlékérmeinek hosszú sorával különösen I. Napóleon korát örökítette meg klasszicizáló felfogással, de jellegzetesen francia ízléssel. ANDROUET (ejtsd: andrué), Jacques, J. Ducerceau. ANGELI Henrik, festő, * Sopronban 1840 július 8., + 1925 október 20. Bécsi tanulmányai után Düsseldorfba költözött. Leutze tanítványa volt s itt megfestette első történeti kompozícióját, Stuart Máriát (1857). Ezt Münchenben, Párizsban és Bécsben még egy sor gazdagon jelenetezett történeti képe követte; a hetvenes évektől fogva, midőn külön iskolát kapott a bécsi Akadémián, mégis inkább virtuóz módon megfestett arcképei biztosítottak neki nagy keresettséget az arisztokrata és udvari (Berlin, London, Pétervár) körök részéről. Ezeket az arcképeket meleg színezés, a szalon leszűrt pompája, biztos futamú ecsetjárás jellemzi. Ismételten lefestette I. Ferenc József királyt és a magyar arisztokrácia számos tagja is vele készíttette képmását. ANGELICO, 1. Fiesole. ANGERMEIER, Christoph, müncheni elefántcsontfaragó, + 1633. I. Miksa választófejedelem szolgálatában dol- 33 Angermeier