Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
R - Ruszti Gyula - Rusztika - Rusztikus kiképzés - Ruthart, Karl Andreas - Ruysch, Rachel - Ruzicskay György - Rütter Kristóf - Ryckaert, David - Rysselberghe, Theo van
Ruszti 403 Rysselberghe (a/M.), Bécsben és Budapesten főleg arcképfestéssel foglalkozott. Művei közül említésre méltók Lang svéd konzul, Ellenbogen osztrák képviselő, Körner Henrik őrnagy, stb. képmásai. RUSZTI Gyula, festő, grafikus és szobrász, * Losonc 1885 okt. 8. Budapesten Révész Imrénél és Münchenben Karl Marinál tanult. Tagja volt a szolnoki művészkolóniának. 1913 óta olajfestményeket, rajzokat és plaketteket állít ki a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. RUSZTIKA, oly kőhomlokzatok elnevezése, amelyeken az egyes kváderek széles, mély hézagokkal csatlakoznak egymáshoz. A kövek felülete vagy durván megmunkált, vagy simán van megdolgozva s esetleg tagozott keretet kap; eszerint a R. hatása többé vagy kevésbbé erőteljes. A korai olasz renaissance különös előszeretettel alkalmazza, leginkább az épületek földszintjén, íves ablakok keretezésére és sarkokon. Legszebb példái Firenzében vannak (Pál, Pazzi, Pitti, Medici, Strozzi, Gondi). RUSZTIKUS KIKÉPZÉS a kertművészetben a természetben előforduló, jórészt megmunkálatlan kő- vagy faanyagból összetákolt kiképzés. RUTHART, Karl Andreas, német festő, * 1650, élt a XVII. század második felében, 1660—64. Antwerpenben, egyébként Német- és Olaszországban. Korának legkiválóbb állatfestői közé tartozik és specialitása mozgalmas vadászképek, küzdő állatok ábrázolása. Neve szinte gyűjtőnévvé vált, amellyel a XVII. századból nagy számmal ránk maradt ily képeket illetni szokták. Műveinek egész sora a bécsi Liechtenstein-képtárban, továbbá Medvék és kutyák harca a drezdai képtárban. Szarvast széttépő leopárd a firenzei Uffizi-képtárban. A legyőzött vadkan és Szarvasvadászat a budapesti Szépművészeti Múzeumban. RUYSCH, Rachel, hollandi festőnő, Amszterdam 1664 v. 1665, + u. o. 1750. Willem van Aelstnak volt tanítványa. Virág- és gyümölcscsendéleteket festett, a legapróbb részletekre is kiterjedő gonddal, színesen, de kissé szárazon. Nagy hírnévnek örvendett és Jan van Huysumnak egyetlen komoly vetélytársa volt. Csekély számmal fennmaradt képei közül egy Virágcsokor a budapesti Szépművészeti Múzeumban. RUZICSKAY György, festő, * 1896 aug. 16. Szarvason, Münchenben, Velencében, Firenzében, Rómában és Párizsban tanult. Az élet tragikus oldalát látja s festi meg monumentális formában. 1928. és 1933. kollektív kiállítása volt a Nemzeti Szalonban, 1933. az Ernst Múzeumban. Vihar c. festménye a Fővárosi Képtárban. A Benczúr-Társaság tagja. RITTER (Ritter) Kristóf, keramikus. 1745—46. darabszámra dolgozó mintázója volt a holicsi fajanszgyárnak. RYCKAERT (ejtsd: ejkárt), David, flamand festő, * Antwerpen 1612, u. o. 1661. Hasonló nevű apja és nagyapja szintén festő volt. Brouwer, Teniers, majd a hollandi életképfestő, Corn. Saftleven hatása alatt többnyire népies családi képeket festett egyszerű interiőrökben igen ügyesen, aprólékos részletezéssel, fejlődése későbbi folyamán egyre színesebben és mind szélesebb kezeléssel. Fejlődése Drezdában levő öt képén tanulmányozható a legjobban. Különösen jellegzetesek cipészműhelyeket és alkimistákat ábrázoló képei. Több képe van Szépművészeti Múzeumunkban s a Fővárosi Képtárban. RYSSELBERGHE, Theo van, 1862, belga származású, Franciaországban működő festő, egyik jelentékeny tagja a pointillista csoportnak. Elsősorban figurális festő. Pointillista stílusú munkái közül ismertebbek: Séta és A forró óra. Újabb munkái eltávolodnak ettől a mindent apró színelemekre bontó festői módszertől és dekoratív irányba fejlődnek, tiszta, nagy, nyugodt színfoltokkal, ritmikusan tagolt formákkal és erős lineáris jelleggel. Legismertebb ilyen irányú munkája a Solvay-ház falára készült freskója. 1910—11. a Neuilly melletti Nocard-villa átriumát festette ki. Nyári forróság című képe (1897) a weimari múzeumban van.